Az ukrán külügy tiltakozását fejezte ki Íjgyártó István nagykövetnek a magyar miniszterelnök közelmúltbeli kijelentései miatt
Fotó: Wikipédia
Kemény hangnemben folyik a szóváltás Budapest és Kijev között azután, hogy Orbán Viktor miniszterelnök „senki földjének” nevezte, és Afganisztánhoz hasonlította Ukrajnát.
2023. február 01., 16:212023. február 01., 16:21
2023. február 01., 17:142023. február 01., 17:14
A kijevi külügyminisztérium bekérette kedden az ukrajnai magyar nagykövetet a magyar kormányfő „becsmérlőnek” minősített kijelentései miatt, egyúttal a kijevi tárca felszólította Budapestet, hogy hagyjon fel „ukránellenes retorikájával”. Az ukrán külügyminisztérium elfogadhatatlannak nevezte Orbán Viktor azon kijelentését, amelyben Ukrajnát Afganisztánhoz hasonlította, és senki földjének nevezte.
„Íjgyártó István nagykövetnek Ukrajna határozott tiltakozását fejezte ki Orbán Viktor miniszterelnök közelmúltbeli becsmérlő kijelentései miatt” – idézte a kijevi minisztérium közleményét az Index a Reuters beszámolója alapján. A magyar diplomatával közölték, „az ukránellenes retorika, amelyet a magyar vezetés hosszú ideje folytat, teljességgel elfogadhatatlan, és súlyos károkat okoz az ukrán–magyar kapcsolatokban”. Az ukrán külügyi tárca hozzátette: a magyar felet felszólították, állítsa meg ezt a negatív tendenciát annak érdekében, hogy elkerüljék a két ország kapcsolataira gyakorolt helyrehozhatatlan következményeket.
Kijevi bejelentés szerint bekéretik az ukrán külügyminisztériumba Magyarország nagykövetét Orbán Viktor kormányfő kijelentése miatt, amelyben többek között Afganisztánhoz hasonlította Ukrajnát.
A nagykövet berendelésére korábban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úgy reagált „a háború következménye, hogy emberek ezrei halnak meg, és egész országrészek válnak pusztasággá”. „Magyarország ezért akar békét és fegyverszállítások helyett azonnali tűzszünetet. Ez Magyarország világos álláspontja a háború kezdete óta. Magyarország sem szavakban sem tettekben nem kíván belekeveredni a háborúba” – szögezte le a magyar diplomácia vezetője.
Megszólalt az ügyben Nagy János államtitkár, a budapesti Miniszterelnöki Iroda vezetője is.
Nagy János elsősorban Borisz Filatovnak, Dnyipro város polgármesterének üzent, aki a napokban rendkívül sértő, alpári hangnemben megfogalmazott bejegyzésében „baromnak, ribancarcúnak” nevezte a magyar kormányfőt, ugyanakkor általában a magyarokról azt állította, hogy Romániától, Szlovákiától kezdve Szerbiáig és Ukrajnáig „mindenhol utálják” őket. „Megértjük a lelkiállapotát, szörnyű dolog lehet mindennap úgy indulni a munkába, hogy városának a lakóira halálos bombazápor hull – üzente a dnyiprói polgármesternek küldött videójában Nagy János államtitkár, aki szerint viszont ebben a helyzetben épp Borisz Filatovnak kellene erkölcsi és politikai példát mutatnia. Az államtitkár emlékeztetett, hogy Magyarország igyekszik jó szomszédként viselkedni, a háború kezdete óta több százezer ukrán menekültet fogadott be, segítette a megsebesült katonák gyógyulását, és folyamatosak a humanitárius kamionszállítmányok Kárpátaljára és Ukrajna más területeire.
„Polgármester úr, a magyar miniszterelnök nem az ön hazájára gondolt, hanem arról a frontszakaszról beszélt, ahol brutális és kegyetlen harcok dúlnak. Ha megnézik az ott készült képeket és videófelvételeket, valóban inkább Afganisztánra hasonlítanak. Mivel láthatólag kicsi az esély, hogy hamar véget ér az ottani háború, és újraindulhat az élet, így azt szomorúan, de joggal nevezhetjük senki földjének” – idézte az államtitkár videóüzenetét a Magyar Nemzet.
Az államtitkár egyúttal emlékeztette Dnyipró polgármesterét, hogy a Vörös Hadsereg legerősebb egységeit éppen az ukrán katonák alkották, akik részt vettek az 1956-os forradalom leverésében is Budapesten. Az államtitkár azt is helyteleníti a videónyilatkozatában, hogy az egy ideig a nácikkal együttműködő személyeknek állítanak Ukrajna-szerte szobrokat, akik zsidó és lengyel állampolgárok kiirtásában vettek részt. „A szerénység és a történelem ismerete indokolt lenne” – jegyezte meg a budapesti Miniszterelnöki Iroda vezetője.
Jelentősen romlott a katonai helyzet a keleti fronton a több mint két éve orosz támadás alatt álló Ukrajnában – közölte szombaton Olekszandr Szirszkij, az ukrán hadsereg parancsnoka.
Halálos légibaleset történt Ráckeresztúrnál szombat délelőtt, a sportrepülőgépben utazó két férfi a helyszínen meghalt, a baleset körülményeit büntetőeljárás keretében vizsgálja a rendőrség.
Egy ember meghalt, sokan megsebesültek Texasban, amikor egy férfi lopott kamionnal, bosszúból belehajtott az állami közbiztonsági hivatal épületébe pénteken.
Joe Biden időben közeli támadást vár Irán részéről Izrael ellen – az amerikai elnök erről újságírók előtt beszélt a Fehér Házban pénteken.
Tíz évvel ezelőtt, 2014 áprilisában fogadta el az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése Kalmár Ferenc A nemzeti kisebbségek helyzete és jogai Európában című jelentését. A politikussal a jelentés létrejöttének történetét, utóéletét jártuk körül.
Iszlamista indíttatású terrormerénylet előkészítésének gyanújával tartóztattak le három fiatalkorút a németországi Észak-Rajna-Vesztfália tartományban – közölte pénteken a düsseldorfi főállamügyészség.
A dél-ukrajnai Dnyipropetrovszk és Herszon megyében az energetikai infrastruktúrát támadták orosz drónok az éjszaka – közölték pénteken az ukrán hatóságok.
Több mint ezer liter alkoholos italt, valamint cigarettát találtak a pénzügyőrök Nagylaknál egy román furgonban – tájékoztatta Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénteken az MTI-t.
Sulyok Tamás köztársasági elnök Klaus Iohannis román államfővel és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is egyeztetett csütörtökön a Vilniusban tartott Három Tenger Kezdeményezés csúcstalálkozón – tájékoztatott a Sándor-palota.
Elkerülhető lett volna, hogy Teherán „megbüntesse” Izraelt a múlt heti, a damaszkuszi iráni konzulátus elleni halálos csapásért, ha a támadást elítélik az ENSZ-ben – közölte csütörtökön Irán ENSZ-képviselete.
szóljon hozzá!