Az ukrán külügy tiltakozását fejezte ki Íjgyártó István nagykövetnek a magyar miniszterelnök közelmúltbeli kijelentései miatt
Fotó: Wikipédia
Kemény hangnemben folyik a szóváltás Budapest és Kijev között azután, hogy Orbán Viktor miniszterelnök „senki földjének” nevezte, és Afganisztánhoz hasonlította Ukrajnát.
2023. február 01., 16:212023. február 01., 16:21
2023. február 01., 17:142023. február 01., 17:14
A kijevi külügyminisztérium bekérette kedden az ukrajnai magyar nagykövetet a magyar kormányfő „becsmérlőnek” minősített kijelentései miatt, egyúttal a kijevi tárca felszólította Budapestet, hogy hagyjon fel „ukránellenes retorikájával”. Az ukrán külügyminisztérium elfogadhatatlannak nevezte Orbán Viktor azon kijelentését, amelyben Ukrajnát Afganisztánhoz hasonlította, és senki földjének nevezte.
„Íjgyártó István nagykövetnek Ukrajna határozott tiltakozását fejezte ki Orbán Viktor miniszterelnök közelmúltbeli becsmérlő kijelentései miatt” – idézte a kijevi minisztérium közleményét az Index a Reuters beszámolója alapján. A magyar diplomatával közölték, „az ukránellenes retorika, amelyet a magyar vezetés hosszú ideje folytat, teljességgel elfogadhatatlan, és súlyos károkat okoz az ukrán–magyar kapcsolatokban”. Az ukrán külügyi tárca hozzátette: a magyar felet felszólították, állítsa meg ezt a negatív tendenciát annak érdekében, hogy elkerüljék a két ország kapcsolataira gyakorolt helyrehozhatatlan következményeket.
Kijevi bejelentés szerint bekéretik az ukrán külügyminisztériumba Magyarország nagykövetét Orbán Viktor kormányfő kijelentése miatt, amelyben többek között Afganisztánhoz hasonlította Ukrajnát.
A nagykövet berendelésére korábban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úgy reagált „a háború következménye, hogy emberek ezrei halnak meg, és egész országrészek válnak pusztasággá”. „Magyarország ezért akar békét és fegyverszállítások helyett azonnali tűzszünetet. Ez Magyarország világos álláspontja a háború kezdete óta. Magyarország sem szavakban sem tettekben nem kíván belekeveredni a háborúba” – szögezte le a magyar diplomácia vezetője.
Megszólalt az ügyben Nagy János államtitkár, a budapesti Miniszterelnöki Iroda vezetője is.
Nagy János elsősorban Borisz Filatovnak, Dnyipro város polgármesterének üzent, aki a napokban rendkívül sértő, alpári hangnemben megfogalmazott bejegyzésében „baromnak, ribancarcúnak” nevezte a magyar kormányfőt, ugyanakkor általában a magyarokról azt állította, hogy Romániától, Szlovákiától kezdve Szerbiáig és Ukrajnáig „mindenhol utálják” őket. „Megértjük a lelkiállapotát, szörnyű dolog lehet mindennap úgy indulni a munkába, hogy városának a lakóira halálos bombazápor hull – üzente a dnyiprói polgármesternek küldött videójában Nagy János államtitkár, aki szerint viszont ebben a helyzetben épp Borisz Filatovnak kellene erkölcsi és politikai példát mutatnia. Az államtitkár emlékeztetett, hogy Magyarország igyekszik jó szomszédként viselkedni, a háború kezdete óta több százezer ukrán menekültet fogadott be, segítette a megsebesült katonák gyógyulását, és folyamatosak a humanitárius kamionszállítmányok Kárpátaljára és Ukrajna más területeire.
„Polgármester úr, a magyar miniszterelnök nem az ön hazájára gondolt, hanem arról a frontszakaszról beszélt, ahol brutális és kegyetlen harcok dúlnak. Ha megnézik az ott készült képeket és videófelvételeket, valóban inkább Afganisztánra hasonlítanak. Mivel láthatólag kicsi az esély, hogy hamar véget ér az ottani háború, és újraindulhat az élet, így azt szomorúan, de joggal nevezhetjük senki földjének” – idézte az államtitkár videóüzenetét a Magyar Nemzet.
Az államtitkár egyúttal emlékeztette Dnyipró polgármesterét, hogy a Vörös Hadsereg legerősebb egységeit éppen az ukrán katonák alkották, akik részt vettek az 1956-os forradalom leverésében is Budapesten. Az államtitkár azt is helyteleníti a videónyilatkozatában, hogy az egy ideig a nácikkal együttműködő személyeknek állítanak Ukrajna-szerte szobrokat, akik zsidó és lengyel állampolgárok kiirtásában vettek részt. „A szerénység és a történelem ismerete indokolt lenne” – jegyezte meg a budapesti Miniszterelnöki Iroda vezetője.
Az április óta Kanadában pusztító erdőtüzek füstje elérte Északnyugat-Európát, és a következő napokban tovább fog terjedni a kontinensen – figyelmeztetett kedden az Európai Unió Copernicus légkörfigyelő szolgálata (CAMS).
Az ukrán erők víz alatti robbanószerkezetekkel felrobbantották kedden a Krími híd tartóoszlopait – közölte az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU).
Oroszország a béketárgyalásokon közölte Ukrajnával: csak akkor hajlandó beleegyezni a háború befejezésébe, ha Kijev újabb nagy területeket ad át, és elfogadja hadserege méretének korlátozását – derül ki az orosz média által ismertetett emlékeztetőből.
Az ENSZ főtitkára független vizsgálatot kért a Gázai övezetben egy segélyosztó központ közelében vasárnap állítólagosan megölt palesztinok ügyében.
Románia továbbra is kiáll Ukrajna mellett – szögezte le Nicușor Dan államfő, miután hétfőn Vilniusban találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
Donald Trump a korábbi adminisztráció bevándorláspolitikáját hibáztatta a Coloradóban elkövetett zsidóellenes támadásért, amelyben vasárnap 8 ember sebesült meg. Az amerikai elnök erről hétfőn kiadott közleményében írt.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök bejelentette hétfőn, hogy „a lehető leghamarabb” bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen, amit azzal indokolt, hogy az elnökválasztás után előre kell mozdítani a kabinet munkáját, „tekintet nélkül a körülményekre”.
Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter hétfőn nehezményezte, hogy Oroszország csak az aznapi tárgyalásokon adta át a békejavaslatról szóló memorandumát, mondván, hogy „az oroszok ismét az időt húzzák”.
A kormánypárti politikusok arra számítanak, hogy Donald Tusk miniszterelnök a héten bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen.
Hatezer katona holttestét adja át egyoldalúan Oroszország Ukrajnának, és átveszi az orosz tisztek holttestét, ha vannak ilyenek, a felek emellett a legnagyobb léptékű fogolycserében állapodtak meg – jelentette ki Vlagyimir Megyinszkij.
szóljon hozzá!