A katolikus egyházfő kijelentette, a konfliktusokat a mindennapi életben is el kell kerülni
Fotó: Vatican News
Néha egyetlen szó is gyilkolni tud Ferenc pápa szerint, aki az egyházon belüli pletykaterjesztés és rágalmazás ellen emelte fel szavát szombati beszédében Gerhard Ludwig Müller német bíboros bírálatai nyomán.
2023. január 21., 17:322023. január 21., 17:32
2023. január 21., 19:192023. január 21., 19:19
A katolikus egyházfő kijelentette, a konfliktusokat a mindennapi életben is el kell kerülni "erőszak és a másik akár verbális támadása" nélkül. Hozzátette, nem könnyű, "mivel néha elegendő egyetlen szó, mely megsebezheti vagy megölheti fivéredet vagy nővéredet".
Ferenc pápa a munkavégzés közben tartós sérülést szenvedett személyek szövetségét fogadta. A vatikáni audiencián elhangzott szavai azonban mindenekelőtt Gerhard Ludwig Müller bíboros szombaton közölt állításaira reagáltak. A Hittani Kongregáció volt vezetőjével január 27-én jelenik meg olasz nyelvű interjúkötet, Jó hiszemben címmel. A könyv első részleteit pénteken nyilvánosságra hozták.
A bíboros egy ,,bűvös körről" beszélt, amely a pápa vatikáni lakóhelyeként szolgáló Szent Márta-házban övezi az egyházfőt. Müller úgy vélte, teológiai szempontból felkészületlen személyekről van szó. ,,Úgy tűnik, a Vatikánban az információk párhuzamosan áramlanak: egyik oldalon vannak az intézményes csatornák, amelyeken a pápa sajnos egyre kevésbé konzultál, másik oldalon állnak azok, akiknek véleménye még a püspökök és bíborosok kinevezésére is kihat" -- jelentette ki Gerhard Ludwig Müller.
Példaként saját eltávolítását említette a Hittani Kongregáció éléről: a teológus bíborost XVI. Benedek nevezte ki, majd Ferenc pápa 2017-ben mással helyettesítette, a bíboros szerint egyik pillanatról a másikra, és ok nélkül.
Müller szerint a pápa készpénznek vette az olasz sajtóban megjelent, Becciut illető vádakat, és már a jogi eljárás előtt bűnösnek tartotta őt. Müller bíboros úgy vélte, az egyház szexuális visszaélések elkövetésével gyanúsított tagjait sem részesítik hasonló bánásmódban, a pápához közelebbi személyek kiváltságos helyzetben vannak.
A 75 éves bíboros, aki XVI. Benedek közeli munkatársának számított a nyugalmazott pápa december utolsó napján bekövetkezett haláláig, a kötetben számos témát érint, többek között beszél a nők szerepéről, a Miatyánk szerinte olasz nyelven téves fordításáról, valamint helyesnek nevezi a volt olasz belügyminiszter, Matteo Salvini, a Liga párt vezetője migrációs politikáját.
Utóbbi nem számít újdonságnak, mivel a jobboldali politikus határzárási rendelkezéseit Müller bíboros már Salvini minisztersége idején, 2019-ben is támogatta.
Gerhard Ludwig Müller kitért XVI. Benedek lemondására is, kizárva, hogy a jövőben egy újabb nyugalmazott pápa lehessen.
Megjegyezte azonban, hogy nem lehet egyházi törvényként előírni a mindenkori pápa lemondatását egy bizonyos számú szolgálati év után, ugyanakkor az ,,azt csinálok, amit akarok" mentalitás sem elfogadható az egyházfőtől.
Az esetleges következő konklávén pápaválasztónak számító Müller bíboros hozzátette, nem személyes döntésekről van szó, mivel
XVI. Benedek halála óta sorra látnak napvilágot a visszaemlékezések és más kötetek. Elsőként a nyugalmazott pápa volt személyi titkára, Georg Gänswein könyve jelent meg, amelyben arról írt, hogy Ferenc pápa lefokozta őt. A könyv megjelenése után Ferenc pápa január 9-én zárt ajtók mögött fogadta a német érseket.
Gänswein gondozásában megjelent a XVI. Benedek írásait tartalmazó Mi a kereszténység? című könyv is, amelyben a volt pápa felidézte 2013. február 11-én bejelentett lemondását. A néhai pápa visszaemlékezése szerint nem volt terve azzal kapcsolatban, mit csinál a lemondást követően, de "elcsigázva" érezte magát, ezért vonult vissza. XVI. Benedek akarata szerint a könyv csak halála után jelent meg.
A gyermekek keresztény nevelését szorgalmazta Ferenc pápa vízkereszt alkalmából, ő maga tizenhárom csecsemőt keresztelt meg vasárnap a Sixtus-kápolnában. Egy vatikáni bíboros nyilatkozata szerint nem szerepel napirenden Ferenc pápa lemondása.
Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A szemben álló felek ezer-ezer fős hadifogolycserében állapodtak meg Isztambulban, az orosz-ukrán tárgyalásokon – jelentette be Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője pénteken, a tárgyalások befejezése után az orosz sajtónak.
13 óra környékén meghaladta az 50 ezret a külföldi szavazókörökben urnákhoz járuló román állampolgárok száma, így a 3139 levélvokssal együtt már 55 ezerhez közelített a szavazatok száma.
A tavalyi elnökválasztás érvénytelenítéséhez kapcsolódó botrány is hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok kizárta Romániát a vízummentességi rendszerből.
Az izraeli hadsereg csütörtökön fokozta a Gázai övezetben folyó hadműveleteket, amelyek során több mint 100 ember halt meg, miközben Donald Trump amerikai elnök „szabadságövezet” létrehozását javasolta az enklávéban.
Romániai idő szerint csütörtökön 22 órakor megnyílt az első külképviseleti szavazóhelyiség az új-zélandi Aucklandben, és ezzel elkezdődött a külföldi szavazás az elnökválasztás második fordulójában.
Ukrajna Rusztem Umerov védelmi miniszter vezetésével küld delegációt Isztambulba, hogy pénteken tárgyalásokat folytasson az orosz féllel – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtöki ankarai sajtótájékoztatóján.
XIV. Leó pápa címert választott magának, és feltűnt mellette személyi titkára is, Edgard Iván Rimaycuna 36 éves perui pap.
A magyar kormány nem foglal állást egyik jelölt mellett sem, a jövőbeni megválasztott elnökkel viszont – az RMDSZ-szel egyeztetve – jó kapcsolatot kívánnak kialakítani a jövőben jelentette ki a Híradó.hu kérdésére Nacsa Lőrinc.
Rómában folytatta külföldi turnéját szerdán George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, a szélsőjobboldal államfőjelöltje.
szóljon hozzá!