Fotó: Videófelvétel
Felrobbant kedden az Ukrajna délkeleti részén, a Dnyeper folyón épített Nova Kahovka-i gát, a helyszínen készült felvételek tanúsága szerint a létesítmény körül több robbanás is történt.
2023. június 06., 09:532023. június 06., 09:53
2023. június 06., 09:582023. június 06., 09:58
Az ukrán fél az orosz megszálló erőket teszi felelőssé, az oroszok szerint viszont a gátat az ukránok robbantották fel.
A 30 méter magas, 3,2 kilométer hosszú gát 1956-ban épült.
A megszálló orosz illetékesek szerint az erőműben nem áll fen kritikus veszély.
Volodomir Zelenzskij ukrán elnök vésztanácskozást hívott össze.
Az orosz ellenőrzésű
– közölte a régió Moszkva által kinevezett kormányzója.
Hozzátette, a gát közelében megkezdődött az evakuálás, és a víz öt órán belül eléri a kritikus szintet.
A vízszint a gát körül öt métert emelkedett, és több folyásirányban lévő sziget már teljesen víz alá került.
Ugyanakkor Vlagyimir Leontyjev, Nova Kahovka városnak az orosz hatóságok által kinevezett polgármestere kedden a Szolovjov Live médiacsatornán azt állította: a Nova Kahovka-i vízerőművet ellátó víztározó gátja sértetlen, nem történt katasztrófa, magának az erőműnek egy része azonban megsemmisült ukrán találatok következtében.
A polgármester úgy ítélte meg, hogy a városban nincs szükség evakuálásra.
„Hajnali kettőkor több találat érte a vízerőmű felső részét, ahol a zsilipek vannak, ahol közvetlenül a kapucsapok vannak, az a rész megsemmisült” – mondta Leonytjev a RIA Novosztyi hírügynökségnek.
Az ukránok már a tavalyi év végén azzal vádolták meg az oroszokat, hogy aláaknázták a gátat, és arra készülnek, hogy felrobbantsák.
Közben Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter hétfőn kijelentette: Ukrajnának elég fegyvere van az orosz erőkkel szembeni ellentámadáshoz.
Ezek a fegyverek – hangoztatta az ukrán diplomácia vezetője – el fogják hozni hazájának a győzelmet, amely ahhoz kell, hogy Ukrajna csatlakozhasson a NATO-hoz. Mindazonáltal Ukrajna NATO-tagsága „valószínűleg” csak a harcok végével lesz lehetséges – ismerte el Kuleba a Reuters hírügynökségnek adott nyilatkozatában.
Mint mondta, a kijevi vezetés következő nagyobb célkitűzése a NATO-tagság, miután szövetségesei hozzájárulásukat adták ukrán pilóták F-16-os amerikai harci repülőkön való kiképzéséhez.
„Már minden fegyvert engedélyeztettünk… nem maradt semmi igazán nagy, amiért még meg kellene küzdenünk” – tette hozzá.
Úgy fogalmazott, hogy nem az a fontos, hogy mikor fog megkezdődni a támadás, hanem az, hogy ukrán győzelemmel érjen véget.
„Egy NATO-tagság nem vethet véget ennek a háborúnak, de egy NATO-tagság elejét fogja venni további háborúknak” – hangsúlyozta. Mint mondta, a térség biztonságát a legjobban az szolgálja, ha eljutnak arra a pontra, amikor Ukrajna az észak-atlanti szövetség tagjává válhat.
Közben az ukrán vezérkar hétfő esti helyzetjelentésében azt közölte: az ukrán erők a nap folyamán nyolc orosz támadást vertek vissza a Donyeck megyei Marjinka településnél, közben Bahmut irányában is megpróbáltak az orosz csapatok előrenyomulni, de nem jártak sikerrel.
Hanna Maljar ukrán belügyminiszter-helyettes a Telegramon arról tájékoztatott, hogy
„Folytatjuk azt a védekezést, amelyet 2022. február 24-én elkezdtünk. A védekezési művelet részét képezik az ellentámadások is, ezért bizonyos területeken áttérünk a támadó akciókra. Bahmut és környéke továbbra is a harci cselekmények epicentrumában van. Ott elég széles fronton haladunk, és sikereket érünk el, fontos magaslatokat foglalunk el. Az ellenség védekezik” – fejtette ki a miniszterhelyettes. Maljar szerint éppen a Bahmut peremvidékén elszenvedett vereség miatt terjesztik az oroszok a médiában, hogy elkezdődött az ukrán ellentámadás. Hozzáfűzte, hogy Ukrajna déli vidékén is folytatódnak a helyi csaták.
Eközben Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a 201. tádzsikisztáni orosz katonai támaszponton tett látogatása során elmondott beszédében, amelynek szövegét keddre virradóra tette közzé honlapján a tárca, kijelentette:
„Ami Európát illeti. Külpolitikai koncepciónk (egyszerűen fogalmazva) úgy szól, hogy Európa a háború útját választotta velünk szemben. Nekünk természetesen ettől függetlenül együtt, egymás mellett kell élnünk velük. De ha ez háború, akkor el kell érnünk a céljainkat. A mieink sokkal nemesebbek, mint az európaiaknak. Ők a másét akarják, mi pedig a sajátunkat” – hangoztatta Lavrov a hétfői bázislátogatás során.
Azzal vádolta meg a Nyugatot, hogy megpróbálta „ráuszítani” az államalkotó orosz népre a kis népeket, de ez nem sikerült neki.
„Először is,
Másodszor, az elmúlt években (igen, valószínűleg a Szovjetunió óta) fennmaradt egy erős genetikai kódunk. Egységes, soknemzetiségű nép vagyunk, amelyet mindenki a maga helyén szolgál” – tette hozzá.
Hangot adott álláspontjának, miszerint Oroszország példát mutat azzal, hogy mindent megtesz azért, hogy ne legyen igazságtalanság a világban. Mint mondta, az orosz hadsereg felkészült bármilyen fejleményre hazájának védelmében.
Mindeközben
Az uniós tanács hétfői közleménye szerint a szankciós listában felsoroltak között van egyebek mellett az orosz igazságügyi miniszter helyettese, aki azon külföldi ügynökökre vonatkozó jogszabályok végrehajtásáért felelős, amely a független civil társadalom, a média és az eltérő nézeteket valló személyek elleni eljárásokat teszi lehetővé.
Az unió globális emberi jogi szankciórendszere keretében hozott uniós korlátozó intézkedések jelenleg 43 emberre és 15 szervezetre vonatkoznak. A szankciók emberek esetében uniós beutazási tilalmat és a vagyoni eszközök befagyasztását rendelik el, szervezetek esetében pedig a vagyoni eszközök befagyasztását foglalják magukban. Emellett uniós polgárok és szervezetek nem bocsáthatnak pénzeszközöket a jegyzékbe vettek rendelkezésére.
Az uniós tanács közleményében kiemelte: az EU-t aggodalommal tölti el az oroszországi emberi jogi helyzet folyamatos romlása.
jelentősen korlátozta a véleményalkotás és a véleménynyilvánítás szabadságát, valamint a média szabadságát, továbbá háborús cenzúrát vezetett be” – fogalmaztak.
Kijelentették: az EU továbbra is határozottan elítéli a korlátozó jogszabályok kiterjesztését, a civil társadalommal és az emberijog-védőkkel szembeni szisztematikus elnyomást, valamint a független médiával, az újságírókkal, a politikai ellenzék tagjaival és a kritikus vélemények megfogalmazóival szembeni folyamatos fellépést Oroszországban - tették hozzá.
Budapest Főváros Kormányhivatalának adott igazat ítéletében a Fővárosi Törvényszék, amely szerint jogsértő a XIII. kerületi Horn Gyula sétány elnevezése, ezért hatályon kívül helyezte a Fővárosi Közgyűlés erről szóló rendelkezését.
Fennáll a nukleáris incidens veszélye a kurszki atomerőműnél – jelentette ki Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója, miután kedden az Ukrajnával határos Kurszk megyében felkereste a Kurcsatovban működő létesítményt.
A holland kormány koronavírus elleni oltási kampányt indított a 60 év felettiek, valamint a rossz egészségi állapotú fiatalabbak számára, az első értesítéseket már kézbesítették az érintett lakosság számára – tájékoztatott a Dutch News hírportál kedden.
Ukrán erők kedden megpróbáltak betörni a dél-oroszországi Belgorod régióba – közölte a SkyNews orosz Telegram-csatornákra hivatkozva.
Moldovának az Európai Unióban a helye, integrációs törekvései megvalósításában számíthat Románia támogatására – hangoztatták pártállásuktól függetlenül a román vezetők kedden, Moldova nemzeti ünnepén.
A Keleti pályaudvar bevezető vágányain kedd reggelre befejezték a helyreállítási munkálatok nagy részét.
A magyarországi polgárok többsége elutasítja a választási rendszer oly módon történő módosítását, hogy a külhoni magyarok is küldhessenek képviselőket a magyar Országgyűlésbe – derült ki a Publicus Népszava megbízásából készült <a href="https://nepszava.hu/3247976_publicus-intezet-hataron-tuli-magyarok-kepviselet-parlamen
Alacsonyabb szinten, a részletek kidolgozásával folytatódnak a tűzszüneti tárgyalások Kairóban Izrael és a Hamász között, valamint a közvetítőként részt vevő egyiptomi, katari és amerikai küldöttségek részvételével.
Újabb légicsapás-hullámot indított Oroszországa Ukrajna ellen keddre virradóra egy nappal a háború egyik legnagyobb légitámadása után.
Oroszország több mint száz rakétával és mintegy száz csapásmérő Sahid drónnal támadta meg hétfőre virradóan Ukrajna polgári és energetikai infrastruktúráját – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Telegram-csatornáján.
szóljon hozzá!