Felrobbant Ukrajnában a hatalmas gát, amely a zaporizzsjai atomerőművet is ellátja

Az ukrán fél az orosz megszálló erőket teszi felelőssé, az oroszok szerint viszont a gátat az ukránok robbantották fel.

A 30 méter magas, 3,2 kilométer hosszú gát 1956-ban épült.

A gát mögötti víztározóban az Egyesült Államokban, Utah államban található Nagy-sóstóével megegyező vízmennyiség – mintegy 18 millió köbméter – volt, ebből látták el az oroszok által 2014-ben elcsatolt Krímet, valamint Európai legnagyobb atomerőművét, a zaporizzsjai létesítményt.

A megszálló orosz illetékesek szerint az erőműben nem áll fen kritikus veszély.

Volodomir Zelenzskij ukrán elnök vésztanácskozást hívott össze.

Az orosz ellenőrzésű

Herszon régióban 14 településen legalább 22 ezer embert fenyeget árvízveszély a ma reggeli gáttámadás miatt

– közölte a régió Moszkva által kinevezett kormányzója.

Hozzátette, a gát közelében megkezdődött az evakuálás, és a víz öt órán belül eléri a kritikus szintet.

A vízszint a gát körül öt métert emelkedett, és több folyásirányban lévő sziget már teljesen víz alá került.

Ugyanakkor Vlagyimir Leontyjev, Nova Kahovka városnak az orosz hatóságok által kinevezett polgármestere kedden a Szolovjov Live médiacsatornán azt állította: a Nova Kahovka-i vízerőművet ellátó víztározó gátja sértetlen, nem történt katasztrófa, magának az erőműnek egy része azonban megsemmisült ukrán találatok következtében.

A polgármester úgy ítélte meg, hogy a városban nincs szükség evakuálásra.

„Hajnali kettőkor több találat érte a vízerőmű felső részét, ahol a zsilipek vannak, ahol közvetlenül a kapucsapok vannak, az a rész megsemmisült” – mondta Leonytjev a RIA Novosztyi hírügynökségnek.

Az ukránok már a tavalyi év végén azzal vádolták meg az oroszokat, hogy aláaknázták a gátat, és arra készülnek, hogy felrobbantsák.

Közben az orosz hadsereg keddre virradóra is légitámadást intézett Kijev ellen, az ukrán katonai illetékesek szerint a légvédelem több mint húsz orosz rakétát lelőtt.

Közben Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter hétfőn kijelentette: Ukrajnának elég fegyvere van az orosz erőkkel szembeni ellentámadáshoz.

Ezek a fegyverek – hangoztatta az ukrán diplomácia vezetője – el fogják hozni hazájának a győzelmet, amely ahhoz kell, hogy Ukrajna csatlakozhasson a NATO-hoz. Mindazonáltal Ukrajna NATO-tagsága „valószínűleg” csak a harcok végével lesz lehetséges – ismerte el Kuleba a Reuters hírügynökségnek adott nyilatkozatában.

Mint mondta, a kijevi vezetés következő nagyobb célkitűzése a NATO-tagság, miután szövetségesei hozzájárulásukat adták ukrán pilóták F-16-os amerikai harci repülőkön való kiképzéséhez.

„Már minden fegyvert engedélyeztettünk… nem maradt semmi igazán nagy, amiért még meg kellene küzdenünk” – tette hozzá.

Kuleba ugyanakkor újságírói kérdésre sem árulta el, hogy a hónapok óta várt ellenoffenzívát az ukrán csapatok időközben megkezdték-e már.

Úgy fogalmazott, hogy nem az a fontos, hogy mikor fog megkezdődni a támadás, hanem az, hogy ukrán győzelemmel érjen véget.

„Egy NATO-tagság nem vethet véget ennek a háborúnak, de egy NATO-tagság elejét fogja venni további háborúknak” – hangsúlyozta. Mint mondta, a térség biztonságát a legjobban az szolgálja, ha eljutnak arra a pontra, amikor Ukrajna az észak-atlanti szövetség tagjává válhat.

Közben az ukrán vezérkar hétfő esti helyzetjelentésében azt közölte: az ukrán erők a nap folyamán nyolc orosz támadást vertek vissza a Donyeck megyei Marjinka településnél, közben Bahmut irányában is megpróbáltak az orosz csapatok előrenyomulni, de nem jártak sikerrel.

Hanna Maljar ukrán belügyminiszter-helyettes a Telegramon arról tájékoztatott, hogy

Bahmutnál az ukrán hadsereg „széles fronton” nyomul előre, és sikerrel jár.

„Folytatjuk azt a védekezést, amelyet 2022. február 24-én elkezdtünk. A védekezési művelet részét képezik az ellentámadások is, ezért bizonyos területeken áttérünk a támadó akciókra. Bahmut és környéke továbbra is a harci cselekmények epicentrumában van. Ott elég széles fronton haladunk, és sikereket érünk el, fontos magaslatokat foglalunk el. Az ellenség védekezik” – fejtette ki a miniszterhelyettes. Maljar szerint éppen a Bahmut peremvidékén elszenvedett vereség miatt terjesztik az oroszok a médiában, hogy elkezdődött az ukrán ellentámadás. Hozzáfűzte, hogy Ukrajna déli vidékén is folytatódnak a helyi csaták.

Eközben Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a 201. tádzsikisztáni orosz katonai támaszponton tett látogatása során elmondott beszédében, amelynek szövegét keddre virradóra tette közzé honlapján a tárca, kijelentette:

Európa a háború útját választotta Oroszországgal szemben, de Moszkvának el kell érnie céljait, amelyek „nemesebbek, mint az európaiaké”.

„Ami Európát illeti. Külpolitikai koncepciónk (egyszerűen fogalmazva) úgy szól, hogy Európa a háború útját választotta velünk szemben. Nekünk természetesen ettől függetlenül együtt, egymás mellett kell élnünk velük. De ha ez háború, akkor el kell érnünk a céljainkat. A mieink sokkal nemesebbek, mint az európaiaknak. Ők a másét akarják, mi pedig a sajátunkat” – hangoztatta Lavrov a hétfői bázislátogatás során.
Azzal vádolta meg a Nyugatot, hogy megpróbálta „ráuszítani” az államalkotó orosz népre a kis népeket, de ez nem sikerült neki.

„Először is,

provokációkat látunk (olyanokat is, amelyeket karddal követnek el), amelyekkel külföldről járnak át hozzánk.

Másodszor, az elmúlt években (igen, valószínűleg a Szovjetunió óta) fennmaradt egy erős genetikai kódunk. Egységes, soknemzetiségű nép vagyunk, amelyet mindenki a maga helyén szolgál” – tette hozzá.

Hangot adott álláspontjának, miszerint Oroszország példát mutat azzal, hogy mindent megtesz azért, hogy ne legyen igazságtalanság a világban. Mint mondta, az orosz hadsereg felkészült bármilyen fejleményre hazájának védelmében.

Mindeközben

az Európai Unió Tanácsa az EU globális emberi jogi szankciórendszere keretében korlátozó intézkedéseket vezetett be kilenc emberrel szemben, amiért szerepet játszottak abban, hogy „politikai indíttatású vádak és hamis állítások alapján” 25 éves szabadságvesztésre ítélték Vlagyimir Kara-Murza orosz ellenzéki politikust hazaárulás és az orosz hadseregről szóló hamis állítások terjesztése címén.

Az uniós tanács hétfői közleménye szerint a szankciós listában felsoroltak között van egyebek mellett az orosz igazságügyi miniszter helyettese, aki azon külföldi ügynökökre vonatkozó jogszabályok végrehajtásáért felelős, amely a független civil társadalom, a média és az eltérő nézeteket valló személyek elleni eljárásokat teszi lehetővé.

A szankciós listán szerepelnek bírák, valamint az orosz büntetés-végrehajtási rendszer magas rangú tisztviselői, akik a Vlagyimir Kara-Murza elleni „megalázó bánásmódért” felelősek, és amely az ellenzéki politikus egészségi állapotának jelentős romlásához vezetett.

Az unió globális emberi jogi szankciórendszere keretében hozott uniós korlátozó intézkedések jelenleg 43 emberre és 15 szervezetre vonatkoznak. A szankciók emberek esetében uniós beutazási tilalmat és a vagyoni eszközök befagyasztását rendelik el, szervezetek esetében pedig a vagyoni eszközök befagyasztását foglalják magukban. Emellett uniós polgárok és szervezetek nem bocsáthatnak pénzeszközöket a jegyzékbe vettek rendelkezésére.

Az uniós tanács közleményében kiemelte: az EU-t aggodalommal tölti el az oroszországi emberi jogi helyzet folyamatos romlása.

„Oroszország Ukrajna elleni indokolatlan és provokálatlan háborúja felerősítette a belső elnyomást az országban,

jelentősen korlátozta a véleményalkotás és a véleménynyilvánítás szabadságát, valamint a média szabadságát, továbbá háborús cenzúrát vezetett be” – fogalmaztak.

Kijelentették: az EU továbbra is határozottan elítéli a korlátozó jogszabályok kiterjesztését, a civil társadalommal és az emberijog-védőkkel szembeni szisztematikus elnyomást, valamint a független médiával, az újságírókkal, a politikai ellenzék tagjaival és a kritikus vélemények megfogalmazóival szembeni folyamatos fellépést Oroszországban - tették hozzá.