Fotó: Facebook/U.S. Embassy Bucharest
Egy ideig még Románia marad Európa ballisztikus rakéták elleni védelmének legfőbb letéteményese a deveselui rakétapajzs révén, miután a lengyelországi „testvérrendszer” még mindig nem vethető be.
2024. január 24., 16:502024. január 24., 16:50
2024. január 24., 17:122024. január 24., 17:12
Bár egy hónappal ezelőtt a kivitelező átadta az amerikai haditengerészetnek a Lengyelországban, Redzikowóban található Aegis Ashore rendszert,
A defensenews.com szerint az eleve ötéves késéssel átadott lengyelországi rendszert azért kell máris felújítani, mert a tervezéskor és a szerződéskötéskor olyan szabványokat használtak, amelyek később frissítésen estek át. A lengyel rendszernél szükséges módosításokat a deveselui rakétapajzsnál néhány évvel ezelőtt már végrehajtottak.
így a NATO csak akkor veheti át.
Raphael Castillejo kapitány, az amerikai haditengerészet parancsnoki, irányítási, kommunikációs, számítógépes és hírszerzési (C4I) végrehajtó irodájának integrációs programmenedzsere elmondta, hogy a lengyelországi rendszer karbantartási és korszerűsítési munkálatai hasonlóak a romániai Aegis Ashore rendszeréhez.
„Ezek a szállítás utáni frissítések azon C4I-rendszerek frissítéseihez és továbbfejlesztéseihez kapcsolódnak, amelyeket több mint öt évvel a helyszín befejezése előtt vásároltak. Az új képességekre a biztonság javítása érdekében van szükség” – mondta.
A korszerűsítési munkálatok négy hónap alatt befejeződhetnek, majd a lengyelországi rendszert átadhatják a NATO-nak üzemeltetésre, akárcsak a deveselui ikertestvért.
Az Olt megyei Deveselu bázisra telepített amerikai Aegis ballisztikus rakétaelhárító rendszert technikailag már korszerűsítették, és megkapta a legújabb generációs elfogórakétákat. Ezek az SM-3 block IIA rakéták, amelyeket az amerikai erők széleskörűen teszteltek, mielőtt saját vagy szövetséges ütegekben alkalmazták volna őket. Az utolsó tesztet Hawaiin végezték el. Ekkor egy, a deveseluihoz hasonló támaszpontról indított korszerű IIA rakéta pontosan elfogott egy ballisztikus rakétát.
A 4,5 kilométer/másodperc sebességgel (a hangsebesség 13-szorosa) az új generációs elfogórakéta sokkal gyorsabb is, mint a 2019-ig a deveselui bázison lévő rakéták, amelyek csak 3 kilométer/másodperces sebességet értek el. A régebbi változatokhoz hasonlóan az SM-3 block IIA elfogórakéták sem robbanóanyaggal, sem veszélyes (nukleáris, biológiai vagy vegyi) hasznos teherrel nem rendelkeznek, és arra tervezték őket, hogy az ellenséges rakétákat becsapódáskor kinetikus erővel semmisítsék meg. A deveselui rendszer a ballisztikus rakéták mellett a rakéták hatótávolságán belül ellenséges műholdakat is képes elfogni.
A lengyelországi és romániai telephelyek azonosak, és tartalmazzák az irányító radarokat és az Aegis parancsnoki, irányítási és kommunikációs egységet. Külön-külön egy sor függőleges indítómodulnak adnak otthont, amelyek SM-3 elfogórakétákat tartalmaznak. Mindegyik rendszert mintegy 200 katonai, kormányzati civil és támogató vállalkozó üzemelteti.
A NATO-rakétapajzs Washington szerint kizárólag védelmi célokat szolgál, és elsősorban egy esetleges közel-keleti irányból indított támadást kivédésére telepítették. Oroszország azonban azt állítja: a rendszer veszélyezteti a biztonságát, mivel támadó célokra is felhasználható.
Korszerűbbé és hatékonyabbá kívánja tenni az Egyesült Államok az Európába telepített NATO-rakétapajzsot, amelynek egyes elemeit a dél-romániai Deveselu légi támaszpontjára telepítették.
Péter apostol sírjánál kezdődik, majd a Szent Péter téren folytatódik XIV. Leó jelképekben gazdag beiktatási szertartása, amely politikai találkozókra is lehetőséget ad vasárnap.
Romániai idő szerint szombaton 11 óráig több mint 270 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Nem kívánta kommentálni a Krónika kérdésére az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma (DHS) azt az értesülést, miszerint Romániának a vízummentességi programból való kizárásához hozzájárult a tavalyi elnökválasztás eredményének érvénytelenítése.
Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A szemben álló felek ezer-ezer fős hadifogolycserében állapodtak meg Isztambulban, az orosz-ukrán tárgyalásokon – jelentette be Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője pénteken, a tárgyalások befejezése után az orosz sajtónak.
13 óra környékén meghaladta az 50 ezret a külföldi szavazókörökben urnákhoz járuló román állampolgárok száma, így a 3139 levélvokssal együtt már 55 ezerhez közelített a szavazatok száma.
A tavalyi elnökválasztás érvénytelenítéséhez kapcsolódó botrány is hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok kizárta Romániát a vízummentességi rendszerből.
Az izraeli hadsereg csütörtökön fokozta a Gázai övezetben folyó hadműveleteket, amelyek során több mint 100 ember halt meg, miközben Donald Trump amerikai elnök „szabadságövezet” létrehozását javasolta az enklávéban.
Romániai idő szerint csütörtökön 22 órakor megnyílt az első külképviseleti szavazóhelyiség az új-zélandi Aucklandben, és ezzel elkezdődött a külföldi szavazás az elnökválasztás második fordulójában.
Ukrajna Rusztem Umerov védelmi miniszter vezetésével küld delegációt Isztambulba, hogy pénteken tárgyalásokat folytasson az orosz féllel – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtöki ankarai sajtótájékoztatóján.
1 hozzászólás