A megújuló energiaforrások jó úton haladnak afelé, hogy az Európai Unió jövőbeli, klímasemleges gazdaságának legfontosabb energiaforrásává váljanak
Fotó: ec.europa.eu
Bár 2020-ban még mindig a kőolaj (34,5 százalék) és a földgáz (23,7 százalék) volt a legfontosabb energiaforrás az EU energiamixében, a megújuló forrásokból származó energia aránya tovább nőtt – derül ki az Európai Statisztikai Hivatal (Eurostat) kedden közzétett adataiból.
2022. február 01., 18:102022. február 01., 18:10
A szén- és atomenergiát megelőzve a megújuló energiaforrások jó úton haladnak afelé, hogy az Európai Unió jövőbeli, klímasemleges gazdaságának legfontosabb energiaforrásává váljanak – írja az Agerpres.
A szénalapú energia aránya 2015-höz képest 40 százalékkal csökkent. A szilárd fosszilis tüzelőanyagok aránya az EU energiamixében jelenleg valamivel 10 százalék felett van, szemben az 1990-es 25,7 százalékkal.
A kőolaj és kőolajtermékek (bioüzemanyagok nélkül) részesedése az EU energiamixében tovább csökkent, 2020-ban 12,6 százalékkal mérséklődött, elérve az 1990 óta jegyzett legalacsonyabb szintet. Ugyanez a tendencia figyelhető meg a földgáz esetében is, de a csökkenés kisebb mértékű, 2,4 százalékos volt 2020-ban.
A megújuló energiaforrások és a bioüzemanyagok részesedése követte a régóta tartó növekedési tendenciáját. Miután az előző évtizedben megelőzték a szilárd fosszilis tüzelőanyagokat és az atomenergiát, a fenntarthatóbb gazdaság felé vezető út következő mérföldköve a földgáz megelőzése lesz.
Ami a fogyasztást illeti: a 2020-ban bevezetett járványügyi korlátozások hatása jelentősebb volt a kőolajtermékek fogyasztására (mínusz 10,3 százalék), mint a földgáz (mínusz 2,6) és a villamos energia (mínusz 3,8) felhasználására.
A járvány miatti utazási korlátozások egyes kőolajtermékeket jobban érintettek, mint más üzemanyagokat,
A végfelhasználók számára továbbra is a kőolaj a legfontosabb tüzelőanyag 35 százalékos részesedéssel, ezt követi a villamos energia 23,2 százalékkal és a földgáz 21,9 százalékkal.
A koalíciós pártoknak tárgyalóasztalhoz kell ülniük és sokkal komolyabban meg kell vitatniuk, hogy kinek mekkora részt kell vállalnia a deficitcsökkentés terhéből – véli a Szociáldemokrata Párt (PSD) főtitkára, Paul Stănescu.
Megválasztották Ilie Bolojant a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökévé az alakulat szombati rendkívüli tisztújító kongresszusán.
A PSD távol maradt a PNL kongresszusától, mint a szociáldemokraták közölték, különbséget tesznek a kormányzati és a politikai együttműködés között.
Romániának van jövője, és ez ,,belátható időn belül” érezhető lesz – jelentette ki Nicușor Dan államfő szombaton a Nemzeti Liberális Párt (PNL) rendkívüli tisztújító kongresszusán mondott beszédében.
Csökkentik az állami vállalatok igazgatótanácsainak létszámát és a menedzserek juttatásait – közölte Ilie Bolojan miniszterelnök a költségvetési deficitcsökkentés második csomagja tervének ismertetésekor.
Fizetése 20 százalékát az államkasszába utalta pénteken Bogdan Ivan energiaügyi miniszter, aki arra kérte a minisztériumnak alárendelt vállalatok vezetőit, hogy kövessék a példáját.
Megszabadulna a szovjet eredetű fegyverektől a román védelmi tárca, és korszerű eszközökre cserélné le őket.
A rendőrök 500 lejre büntettek meg egy taxisofőrt, aki július 10-ről 11-re virradó éjszaka nem volt hajlandó felvenni egy utast a Henri Coandă repülőtéren, és bevonták a fuvarozói engedélyét.
Az elnöki illetmény havi összege valamivel több mint 27 000 lej – ez most azért számít referenciának, mert fölvetődött, hogy azok az állami cégvezetők, akik többet keresnek az államfőnél, mondjanak le önként illetményük egy részéről.
A polgárok 38 százaléka a Románok Egyesüléséért Szövetségre (AUR), 20 százaléka a Szociáldemokrata Pártra (PSD), 15 százaléka a Nemzeti Liberális Pártra (PNL) szavazna, ha vasárnap tartanák a parlamenti választásokat – derül ki a CURS felméréséből.
szóljon hozzá!