Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Nagyon magasnak minősítette az európai parlamenti (EP-) választás magyarországi részvételi arányát Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke vasárnap nem sokkal a szavazókörök zárása után újságíróknak. A Fidesz–KDNP a szavazatok 52,14 százalékát szerezte meg.
2019. május 26., 22:442019. május 26., 22:44
2019. május 27., 09:332019. május 27., 09:33
Az Európai Parlament magyar tagjainak választásán helyi idő szerint 18.30-ig
Öt magyarországi párt szerzett mandátumot – előzetes adat (99,9 százalék)
A vasárnapi európai parlamenti (EP-) választáson, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) előzetes adatai szerint, a szavazatok 99,9 százalékának összeszámlálása után a pártokra leadott szavazatok száma a következő:
FIDESZ-KDNP - 1 777 757 (52,14 százalék)
DK - 554 286 (16,26 százalék)
MOMENTUM - 338 314 (9,92 százalék)
MSZP-PÁRBESZÉD - 227 786 (6,68 százalék)
JOBBIK - 219 539 (6,44 százalék)
MI HAZÁNK - 113 529 (3,33 százalék)
MKKP - 89 635 (2,63 százalék)
LMP - 74 554 (2,19 százalék)
MUNKÁSPÁRT - 14 385 (0,42 százalék)
A leadott szavazatok alapján a mandátumok megoszlása a következő:
FIDESZ-KDNP: 13
DK: 4
MOMENTUM: 2
MSZP-PÁRBESZÉD: 1
JOBBIK: 1
Semjén Zsolt a kormánypártok eredményvárójának helyszínén, a budapesti Bálna rendezvényközpontban köszönetét tolmácsolta „minden magyarnak”. Kiemelte: nagyszerű dolog, hogy ennyivel többen elmentek voksolni, mint korábban, ez nyilvánvalóan nagy legitimációt ad a megválasztott képviselőknek.
„Egy nemzethez tartozunk, köszönöm nekik is, hogy nemzethűségről tanúságot téve ők is részt vettek a mostani voksoláson” – fogalmazott Semjén Zsolt, aki végül köszönetét fejezte ki a kormánypártok aktivistáinak az általuk „elvégzett heroikus munkáért”.
A Demokratikus Koalíció (DK) látta azokat a közvélemény-kutatásokat, amelyek alapján a DK lehet a második legerősebb párt és egyben a legerősebb ellenzéki párt, de egyelőre óvatosak, és meg akarják várni a végeredményt – mondta a DK frakciószóvivője vasárnap esti sajtótájékoztatóján. A párt budapesti eredményváró rendezvényén Gréczy Zsolt kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: lehetett számítani a negyven százalék körüli részvételre, mert az utóbbi napok közvélemény-kutatásai ezt vetítették előre.
A politikus a választás lehetséges végeredményéről azt mondta, hogy a magyarországi „manipulált (.) politikai és médiaviszonyok közepette" várható volt, hogy a Fidesz erősen fog szerepelni.
Súlyos vereségként értékelte Jávor Benedek, az MSZP-Párbeszéd európai parlamenti (EP-) képviselőjelöltje vasárnap este a nyilvánosságra került választási adatokat, amelyek szerint a két közös listán indult párt egy mandátumot szerezhet az EP-ben.
Az MTI szerint hozzátette: a közös vereségből az MSZP-Párbeszéd része sokkal nagyobb, mint a többi párté. Kérdésre válaszolva nem tudta megmondani, milyen hatással lesz a két párt jövőbeni viszonyára az eredmény, erről a pártok vezetőségének kell dönteni. Szerinte egy ilyen eredmény után érdemes elgondolkozni azon, hogy a követett stratégia mennyire volt sikeres, de – tette hozzá – nem gondolja, hogy közvetlenül az MSZP-Párbeszéd együttműködése volt az oka a "súlyos vereségnek".
Arra a kérdésre, hogy az MSZP vezetésének le kell-e mondania az eredmények ismeretében, Jávor Benedek közölte, eldöntik majd, hogy lemondanak-e vagy sem. Az MSZP-nek és a Párbeszédnek is a saját tagságával kell elszámolnia – tette hozzá. Jávor Benedek elmondta, amikor döntöttek az MSZP és a Párbeszéd együttműködéséről, az adatok alapján racionális döntést hoztak, három mandátum megszerzésre volt várható. Az eredmények ezt azonban nem igazolták vissza – közölte.
Lemondott az LMP elnöksége, miután a párt nem szerzett mandátumot a vasárnapi európai parlamenti választáson – jelentette be Keresztes László Lóránt társelnök Budapesten. A politikus sajtótájékoztatón a választás egyetlen pozitívumaként azt említette, hogy az LMP képes volt egy valódi sorskérdést, az éghajlatváltozást a kampány középpontjába állítani.
Ahogy fogalmazott, le kell küzdeni azt a hitelességi válságot, amit „a 2018-as harakiri” okozott. A választók megbüntették az ellenzéki pártokat a 2018-as fiaskó miatt, így az LMP-t is – jelentette ki. Rámutatott: Magyarországról nem lesz képviselete az EP-ben a zöldpolitikának.
Románia jelentős lépéseket tett afelé, hogy figyelembe vegye a Velencei Bizottság igazságügyi törvényekre ajánlásait, amelyek az igazságszolgáltatási rendszer függetlenségével foglalkoztak – közölte az Európai Bizottság 2025-ös jogállamisági jelentésében.
Pete Hegseth védelmi miniszter nem tájékoztatta a Fehér Házat, mielőtt a múlt héten engedélyezte az Ukrajnába irányuló fegyverszállítmányok szüneteltetését, ami a kormányzaton belül nagy kavarodást váltott ki – közölte a CNN öt, a
Átadta kedden megbízólevelét Nicuşor Dan államfőnek Magyarország új romániai nagykövete, Kissné Hlatki Katalin.
Ilie Bolojan román miniszterelnök kedd este megbeszélést folytatott ukrán kollégájával, Denisz Smihallal a háborúról és annak regionális hatásairól, valamint az ukrajnai román kisebbség jogairól.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerint Izrael állam történelme során soha nem volt olyan fokú az összehangoltság, együttműködés és bizalom az Egyesült Államokkal, mint jelenleg.
Donald Trump lehetőségként tekint az Oroszország elleni további súlyos szankciókról szóló, az amerikai szenátus előtt lévő törvényre – az amerikai elnök erről kedden kabinetjének nyilvános ülésén beszélt a washingtoni Fehér Házban.
Brüsszel beverte a szöget a gazdák koporsójába, hiszen olyan kereskedelmi megállapodást kötött Ukrajnával, amely több mezőgazdasági termék esetében magasabb vagy korlátlan importot engedélyez – közölte közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.
Az Ukrajnába irányuló fegyverszállítások „az ellenségeskedések folytatásának” kedveznek – így kommentálta kedden Oroszország, hogy Donald Trump amerikai elnök közölte: az Egyesült Államok további fegyvereket küld Kijevnek.
A gázai háború befejezéséről szóló tárgyalások „nagyon jól haladnak” – jelentette ki hétfőn este Donald Trump amerikai elnök, miután Washingtonban fogadta Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt.
Az Európai Bizottság elleni bizalmatlansági indítvány szélsőségesek legrégibb kézikönyvéből származik, célja a társadalom megosztása, a demokráciába vetett bizalom aláásása – jelentette ki a brüsszeli testület elnöke hétfőn Strasbourgban.
szóljon hozzá!