ENSZ-iskolában történt robbanás Gázában, sokan meghaltak

ENSZ-iskolában történt robbanás Gázában, sokan meghaltak

Fotó: UNRWA

Sok nő és gyermek halt meg, amikor szombaton robbanás rázta meg az ENSZ egyik iskoláját Gáza északi részén – erősítette meg az ENSZ segélyszervezete.

Hírösszefoglaló

2023. november 19., 10:392023. november 19., 10:39

. A helyszínről – a dzsabalijai al-Fakúra iskoláról – készült videón véres holttestek láthatók az épület két emeletén lévő szobákban, amelyeket menekült palesztinok számára használtak menedékhelyként.

A szombati incidens volt a második alkalom 24 órán belül, hogy egy, az ENSZ Palesztin Menekülteket Segélyező és Munkaközvetítő Hivatala által működtetett iskolát találat ért – közölte az ügynökség. Pénteken a Zejtúnban működő, 4000 menekült elszállásolására használt intézményt érte több találat.

További részleteket nem közölt arról, hogy mi okozta a robbanást, vagy ki volt a felelős.

Eközben

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök szombati sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a Palesztin Hatóság jelenlegi formájában „nem alkalmas” Gáza vezetésére.

Netanjahu azzal vádolta Mahmúd Abbászt, a Palesztin Hatóság elnökét, hogy nem ítélte el a Hamász október 7-i, Izrael elleni támadását, és azt mondta, hogy Abbász néhány magas rangú minisztere ünnepelte a támadást.

„Miután harcoltunk és meghúztuk ezt az egészet, odaadnánk nekik?” – mondta Netanjahu.

„Nagyon jól tudják, hogyan nevelik a gyerekeiket” – tette hozzá. „Ha ez nem változik, akkor mit értünk el?”

A miniszterelnök megjegyzései azután hangzottak el, hogy Joe Biden amerikai elnök egy szombaton megjelent véleménycikkében leszögezte, hogy Gázát és Ciszjordániát az Izrael és a Hamász közötti háború után végül egy „újjáélesztett” Palesztin Hatóság keretében kellene újraegyesíteni.

Biden a cikkben elutasította a gázai tűzszünetre vonatkozó egyre erősödő felhívásokat, és kijelentette, hogy ez nem vezetne a békéhez.

Idézet
Amíg a Hamász ragaszkodik a pusztítás ideológiájához, addig a tűzszünet nem jelent békét. A Hamász tagjai számára minden tűzszünet olyan idő, amelyet arra használnak ki, hogy újragyártsák rakétakészleteiket, újrapozícionálják harcosaikat, és újrakezdjék a gyilkolást, újra ártatlanokat támadva”

– írta a Washington Postnak írt cikkében. „A célunknak nem egyszerűen annak kellene lennie, hogy ma leállítsuk a háborút – a célunknak annak kellene lennie, hogy örökre véget vessünk a háborúnak, megtörjük a szüntelen erőszak körforgását, és valami erősebbet építsünk Gázában és az egész Közel-Keleten, hogy a történelem ne ismételje önmagát”.

Biden felszólította Izraelt, hogy tartsa tiszteletben a humanitárius jogot és minimalizálja a civil életek elvesztését, és azt mondta, hogy a Tel-Avivba tett útja során azt tanácsolta az izraeli tisztviselőknek, hogy „ne hagyják, hogy a sértettség és a düh félrevezesse őket, és ne kövessenek el olyan hibákat, amelyeket mi magunk is elkövettünk a múltban”.

Biden szerint a kétállami megoldás az egyetlen megoldás a térségben fennálló tartós konfliktusra, és addig is a Palesztin Hatóság alatt kell kormányozni.

A Hamász szombat este közölte, hogy a Gázai övezet elleni izraeli légicsapások miatt megszakadt a kapcsolata néhány izraeli foglyokat őrző osztagával.

Abu Ubaida, a szélsőséges palesztin szervezet fegyveres szárnyának, az Ezzedin al-Kasszám Brigádok szóvivője sajtóközleményében közölte, hogy a foglyok és őrizetesek sorsa továbbra is ismeretlen, egyéb részletekről azonban nem tájékoztatott.

Izrael az elmúlt hetekben indított támadásokat Gáza ellen, hogy megtorolja a Hamász október 7-i izraeli terrorakcióját. A konfliktusban eddig több mint 11 500 palesztin vesztette életét Gázában, míg az izraeli oldalon mintegy 1200 a halálos áldozatok száma, többségük a Hamász támadásakor vesztette életét.

Recep Tayyip Erdogan török elnök szombaton Isztambulban kijelentette, hogy Törökország nemzetközi bíróság elé viszi „a gázai tömegmészárlás” ügyét.

„Elengedhetetlen, hogy ezt a bűncselekményt nyomon kövessék és kivizsgálják nemzetközi szinten, és hogy az elkövetők megkapják megérdemelt büntetésüket” – mondta Erdogan egy isztambuli rendezvényen, amiről az NTV török televízió tudósított.

A török elnök pénteken Berlinben német vezetőkkel tárgyalt az Izrael és a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet közötti konfliktusról. Hazatérőben a repülőgépen arról is beszélt a török média jelentése szerint, hogy ha létrejön a tűzszünet, Törökország segíteni fog a Gázai övezet infrastruktúrájának, kórházainak, iskoláinak újjáépítésében.

A török elnök, miután a napokban felszólította Benjámin Netanjahu izraeli kormányfőt, hogy közölje, rendelkezik-e Izrael atomfegyverekkel, szombaton ismét visszatért a témára a sajtónak nyilatkozva, és a nukleáris fegyverek ellenőrzését követelte Izraelben.

Erdogan azt is megemlítette, hogy

a Hamász által fogvatartott izraeli túszok családjai levélben kérték őt: járjon közben a foglyok szabadon bocsátása érdekében, és mint mondta, az ügyre már ráállították a török titkosszolgálatot.

A Hamász szombaton közölte, hogy már 12 300 palesztin halt meg az izraeli bombázásokban október 7-e óta, amikor fegyveresei meglepetésszerűen megtámadtak izraeli településeket, meggyilkoltak mintegy ezerkétszáz embert, megsebesítettek háromezret, és túsznak elhurcoltak a Gázai övezetbe 240-et.

A Hamász szerint a 12 300 halott között több mint ötezer gyerek és 3300 nő van. További harmincezer palesztin megsebesült az izraeli légicsapásokban – tették hozzá. A Hamász egészségügyi minisztériuma azt közölte, hogy több tucatnyi halott fekszik az utcákon az övezet északi részén, de képtelenség őket elszállítani, illetve megszámolni, mert az izraeli csapatok a mentőkre és az önkéntes segítőkre is lőnek.

A Hamász megerősítette szombaton, hogy izraeli légitámadásban életét vesztette politikai irodájának egyik tagja, a 74 éves Ahmed Bahar,

akinek a halálát az előző nap Ciszjordániában már bejelentették. Bahar a palesztin parlament vezetője volt a 2006-os választások után, amikor a Hamász hatalomra került Gázában. Ő a legmagasabb rangú Hamász-vezető, akinek a halálát a szervezet hivatalosan elismerte októbert 7-e óta.

A Fehér Ház szombaton közölte,

továbbra is dolgozik azon, hogy Izrael és a Hamász iszlamista mozgalom között megállapodás szülessen a túszok kiszabadításáról és a harcok szüneteltetéséről.

„Még nem jutottunk megállapodásra, de továbbra is keményen dolgozunk” ezen a téren – írta Adrienne Watson, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője az X közösségi oldalon, cáfolva a Washington Post című lap értesülését, amely szerint a harcoló felek között létrejött egy olyan megállapodás, amely a túszok szabadon bocsátását írja elő a harcok ötnapos szüneteléséért cserébe.

Szombaton palesztinpárti tüntetéseket hirdettek meg az Egyesült Államok több városába, egy nappal azután, hogy Washingtonban és New Yorkban is rendőröknek kellett beavatkozni a tiltakozásokon.

Péntek este New Yorkban és Washingtonban a csúcsforgalom idején tartottak tömegtüntetést. New York vasútállomása, a Penn Station bejáratát elzárták a tűzszünetet követelő tüntetők. Washingtonban a Union Station fő pályaudvar bejáratát zárták el a tüntetők, akik közül három embert őrizetbe vett a rendőrség.

A tiltakozó táblákon az Izraelnek küldött amerikai támogatások leállítását követelték,

valamint az Izrael megalakulása előtti, 1948-as határokat a Közel-Keleten, „imperialista mohóságot” emlegettek az izraeli válaszcsapás nyomán, és a „Tisztelet a palesztin mártíroknak” felirattal vonultak.

Izrael az elmúlt hetekben indított támadásokat Gáza ellen, hogy megtorolja a Hamász iszlamista mozgalom október 7-i izraeli terrorakcióját.

Közben Jeruzsálembe érkezett szombaton az a mintegy húszezer tüntető, akik kedden indultak Tel-Avivból az öt napos demonstrációra, amellyel a Hamász által a Gázai övezetben fogva tartott izraeli túszokkal való szolidaritásukat akarják kifejezni.

A Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök hivatalához izraeli zászlókkal érkezett tüntetők sárga léggömböket engedtek el a túszokkal való együttérzésük jelképeként. Sokan tartottak a Hamász által október 7-én elhurcolt túszokat ábrázoló képeket is.

„Most, most, most” – skandálta a tömeg. „Humanitárius segítség csak a túszok elengedéséért” – követelték az egyik transzparensen.

A tüntetők felszólították a kormányt, hogy azonnal kössön egyezséget a túszok elengedéséért.

A Hamász a terrortámadás során mintegy 240 túszt hurcolt el.

Négyet azóta szabadon engedtek, egyet kiszabadítottak, két túszul ejtett nő holttestét pedig a Gázai övezetbe behatoló izraeli katonák találták meg.

Az izraeli kormány szerint a gázai offenzíva javítja a túszok kiszabadulásának esélyét, esetleg egy közvetített fogolycsere révén. Sok izraeli azonban azzal vádolja a kormányt, hogy felkészületlenül érte a Hamász támadása.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. április 05., péntek

Moszkvai fenyegetés: a NATO-orosz kapcsolatok a közvetlen konfrontáció szintjén vannak

Gyakorlatilag a közvetlen konfrontáció szintjére csúsztak le Oroszország és a NATO közötti kapcsolatok – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő újságíróknak csütörtökön.

Moszkvai fenyegetés: a NATO-orosz kapcsolatok a közvetlen konfrontáció szintjén vannak
2024. április 04., csütörtök

Téli vihar tombolt az Egyesült Államok északkeleti részén, halálos áldozatokat is követelt

Halálos áldozatokat követelt, valamint több mint félmillió fogyasztónál okozott áramszünetet az Egyesült Államok északkeleti államaiba érkezett, havazással járó viharzóna szerdán és csütörtökön.

Téli vihar tombolt az Egyesült Államok északkeleti részén, halálos áldozatokat is követelt
2024. április 04., csütörtök

A NATO-főtitkár szerint a szövetség nem tervez csapatokat küldeni Ukrajna területére

A NATO nem tervez csapatokat küldeni Ukrajna területére, erre vonatkozóan nem érkezett semmilyen kérés, de az ukránok felszerelést, lőszert, fegyvereket kérnek, amit mi biztosítunk – szögezte le Jens Stoltenberg.

A NATO-főtitkár szerint a szövetség nem tervez csapatokat küldeni Ukrajna területére
2024. április 04., csütörtök

Stoltenberg: a NATO ma nagyobb, erősebb és egységesebb, mint valaha

A NATO a történelem legsikeresebb szövetsége, az Egyesült Államok és Európa együtt erősebbek ennek kötelékében – jelentette ki a NATO megalapításának 75. évfordulója alkalmából csütörtökön Brüsszelben Jens Stoltenberg főtitkár.

Stoltenberg: a NATO ma nagyobb, erősebb és egységesebb, mint valaha
2024. április 04., csütörtök

Amerikai kitüntetést kap Iohannis a transzatlanti kapcsolatok szorosabbra fűzéséért

Kitünteti Klaus Iohannis román államfőt az Atlatic Council (Atlanti Tanács) nevű befolyásos egyesült államokbeli agytröszt. A kitüntetés tényéről a szervezet számolt be honlapján.

Amerikai kitüntetést kap Iohannis a transzatlanti kapcsolatok szorosabbra fűzéséért
2024. április 04., csütörtök

Zelenszkij szerint Oroszország még 300 ezer katonát akar Ukrajna ellen mozgósítani

Oroszország további 300 ezer katona mozgósítására készül június 1-jén – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán Kijevben, az Alexander Stubb finn államfővel közös sajtótájékoztatóján.

Zelenszkij szerint Oroszország még 300 ezer katonát akar Ukrajna ellen mozgósítani
2024. április 04., csütörtök

Súlyos vádak: Izrael kocsiról kocsira haladva végezhetett a külföldi segélymunkásokkal

Izrael „szisztematikusan, kocsiról kocsira” támadta segélyszervezete munkatársait – jelentette ki José Andrés, a World Central Kitchen (WCK) nonprofit szervezet alapítója, amelynek hét alkalmazottja vesztette életét segélyosztás közben.

Súlyos vádak: Izrael kocsiról kocsira haladva végezhetett a külföldi segélymunkásokkal
2024. április 04., csütörtök

Kizárta Rutte támogatását Szijjártó, aki szerint helytálló gondolat, hogy a főtitkár a NATO keleti feléből kerüljön ki

A NATO történetében még soha nem adott főtitkárt közép- vagy kelet-európai tagállam, ezért itt lenne ennek az ideje, különös tekintettel arra, hogy a fő biztonsági kihívás jelenleg ebből az irányból érkezik – jelentette ki Szijjártó Péter.

Kizárta Rutte támogatását Szijjártó, aki szerint helytálló gondolat, hogy a főtitkár a NATO keleti feléből kerüljön ki
2024. április 03., szerda

Cáfolják az oroszok, hogy Amerika tűpontos figyelmeztetést adott a készülő terrortámadásról

Dezinformációnak nevezte Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő azt az amerikai médiában megjelent közlést, amely szerint az Egyesült Államok két héttel előre figyelmeztette az Oroszországot.

Cáfolják az oroszok, hogy Amerika tűpontos figyelmeztetést adott a készülő terrortámadásról
2024. április 03., szerda

Stoltenberg: több évre szóló katonai támogatást kell nyújtani Kijevnek, az ukrán NATO-tagság nem kérdéses

A NATO-nak kiszámítható és hosszú távú katonai segítséget kell nyújtania Ukrajnának, a támogatás dinamikáját több évre szóló ígéretre kell váltania a szövetség intézményesített keretei között – jelentette ki Jens Stoltenberg.

Stoltenberg: több évre szóló katonai támogatást kell nyújtani Kijevnek, az ukrán NATO-tagság nem kérdéses