Piros-fehér-zöld színű gyertya a feszület mellett a munkácsi iskola tanévnyitóján
Fotó: Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola/Facebook
A nemzeti szimbólumok használatát és a magyar nemzeti himnusz eléneklését is megtiltotta a tanintézet új ukrán vezetősége a munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola idei tanévnyitóján; Potápi Árpád János államtitkár elfogadhatatlannak nevezte a történteket.
2023. szeptember 03., 15:352023. szeptember 03., 15:35
2023. szeptember 03., 16:182023. szeptember 03., 16:18
Idén a sokéves hagyományoktól jelentősen eltérően zajlott a tanévnyitó a munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskolában: pénteken reggel a tanintézet udvarán az ukrán állami lobogó és az oktatási intézmény zászlaja mellől hiányzott a magyar zászló, nem csendült fel a magyar himnusz és a csengőről is lekerült a nemzeti színű szalag. Mint ismeretes, a város ukrán vezetősége előbb a munkácsi várban álló Turul-szobrot döntötte le tavaly októberben, majd a munkácsi magyar középiskolát vette célba: idén nyáron menesztették Schink Istvánt, a Rákóczi-iskola igazgatóját, helyére pedig Pauk Mariját nevezték ki, akinek semmi kötődése nincs a magyar közösséghez vagy magához az iskolához.
A magyar tantestület határozott tiltakozása és egységes kiállása eredményeképpen Paukék részben visszakoztak, most még nem indul új, ukrán tannyelvű osztály és egyelőre a tanítás nyelve is marad a magyar, de a magyar pedagógusok szerint egyértelmű, hogy a városvezetés terve a magyar oktatás mielőbbi megszüntetése a tanintézetben. A Kárpátaljalap.net portál tudósítása szerint a pénteki tanévnyitón az iskola magyar tantestülete, valamint egykori tanárok és szülők egy szál nemzeti színű gyertyával az udvar közepére vonultak és csöndben, szinte farkasszemet néztek az új iskolavezetéssel ‒ ilyen csendes tiltakozással fejtették ki véleményüket a kialakult helyzetről. Popovics Zente végzős tanuló elszavalta Reményik Sándor Templom és iskola című versét, végül a tömegből kivált egy diáklány, és piros-fehér-zöld színű gyertyát helyezett el a feszület mellé az asztalra, az iskola ukrán vezetői elé.
Csendes, de határozott kiállást tanúsítottak a magyar pedagógusok és szülők a II. Rákóczi Ferenc Középiskola ceremóniáján
Fotó: Kárpátalja.net
Popovics Béla, az iskola egyik pedagógusa szomorúságának és felháborodásának adott hangot amiatt, hogy Munkács vezetése cinizmus, agresszív módon el akarja törölni a magyar oktatást a Latorca-parti városban. „Gyorsan akartak ukránosítani, de nem számítottak a kollektívánk ellenállására, ez az egyértelmű ellenállás lelassította az ukránosítási folyamatot, de egyértelmű a cél, hogy a magyar iskolát megszüntessék. A szülők eleve azért íratják ebbe az iskolába a gyerekeket, hogy magyarul tanuljanak, sok nem magyar szülő is szeretné, ha gyermekét magyarul oktatnák, és ezek a jogok sérülnek, meg az a hagyomány, ami nagyon régen megvan a város gyönyörű, fantasztikus hangulattal, hagyományokkal, tradíciókkal rendelkező iskolájában. S ami számomra döbbenetes, hogy ugyan Ukrajna minden szinten deklarálja, hogy az Európai Unió tagja akar lenni, s az EU-ban alapérték a kisebbségeknek a védelme, ehhez képest, ami most történik, ez a legsötétebb sztálini időket idézi. Az, hogy a nemzeti szimbólumainkat nem tudjuk használni, hogy a csengőről leveszik a piros-fehér-zöld szalagot, hogy a nemzeti imánkat nem tudjuk elénekelni, ez döbbenet a számunkra” – nyilatkozta a Kárpátalja.netnek Popovics Béla.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöksége nyilatkozatban tiltakozik amiatt, hogy a munkácsi magyar iskola élére ukrán nemzetiségű, a magyar közösséghez nem kötődő igazgatót nevezett ki a Munkácsi Városi Tanács.
A tanévnyitót követően a tantestület az iskola közösségi oldalán is elítélte, hogy a rendezvényen megtiltották a magyar himnuszt, tilos volt a magyar zászló és nemzeti színek használata, az igazgatói köszöntő is csak ukránul hangzott el.
Koroly Mária, az iskola egykori pedagógusa, a szülői tanács elnöke elmondta, váratlanul ért mindenkit, hogy indokolatlanul leváltották a magyar iskolaigazgatót, aki 17 éve példásan vezette az iskolát. „Mindenki, akinek a gyereke ide jár, sokkolva van ettől az egésztől. Teljesen igazságtalannak tartjuk, ami történik, úgy érezzük, hogy a jogainkat, a magyarság jogait meg akarják nyirbálni. Nagyon szeretnénk, ha ez változna, s ami tőlünk telik, mindent megteszünk ennek érdekében” – nyilatkozta Koroly Mária. Ismertetése szerint aláírásokat gyűjtöttek, és indítványt terjesztettek be a munkácsi városházán, hogy indokolják meg a leváltást, amit be is iktattak, de érdemleges választ nem kaptak.
A Kárpátaljalap.net munkatársa megkérdezte Marija Pauk megbízott igazgatót, hogy a magyar közösség miért nem gyakorolhatta a jelképek használatára vonatkozó alkotmány által garantált jogait az ünnepségen. „Jelenleg mi Ukrajnában élünk. Az állami szimbólum, a címer, a zászló és a himnusz ukrán, ezért Ukrajna-szerte csak ilyen zászlók lesznek. Mi csak a törvényeket alkalmazzuk, Ukrajnában élünk és ukrán szimbólumokat használunk” – válaszolta a munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola ukrán vezetője.
A budapesti Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára szerint elfogadhatatlan, ami Ukrajnában a kárpátaljai magyarsággal történik. Potápi Árpád János vasárnap szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében azt írta, a munkácsi kistérségben sajnálatos módon folyamatossá váltak a magyarellenes megnyilvánulások, és ami még sajnálatosabb, „önkormányzati hatáskörre” hivatkozva ez ellen sem a megye vezetése, sem pedig az ukrán kormányzat nem lép fel. Úgy fogalmazott: a munkácsi városvezetés „cinikus intézkedéseivel próbálja ellehetetleníteni a közel 150 éves múltra visszatekintő magyar oktatási intézmény működését”.
Potápi Árpád János emlékeztetett arra, hogy Magyarország 32 éve elsőként ismerte el az újonnan létrejött, független Ukrajnát. „Ukrajna pedig most a jogszűkítő ukrán törvényekkel asszimilációra vagy távozásra kényszerítené az 1100 éve a szülőföldjén élő magyarságot” – írta az államtitkár. Potápi szerint egy, az Európai Unióba és NATO-ba igyekvő ország esetében az ukrán önazonosság megerősítése és a háborús helyzet nem szolgálhat alapul az ukrán alkotmányban, nemzetközi és kétoldali szerződésekben vállalt kisebbségi jogok szűkítésére. „Határozott gyakorlati intézkedéseket várunk Kárpátalja megye vezetésétől és Zelenszkij elnöktől” – szögezte le a nemzetpolitikai államtitkár.
Nem tartott sokáig a teljes „hatalomátvétel” a munkácsi várban: miután október 13-án eltávolították a magyar turulszobrot, kedden felavatták helyette az ukrán címert.
Romániai idő szerint szombaton 22 óráig több mint 700 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Donald Trump amerikai elnök szombaton a Truth Social nevű közösségi oldalán bejelentette, hogy hétfőn telefonon tárgyal Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ukrajnai háború leállításáról.
Romániai idő szerint szombaton 16.40 órakor átlépte az 500 ezret az elnökválasztás második fordulójában külföldön szavazó román állampolgár száma – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Péter apostol sírjánál kezdődik, majd a Szent Péter téren folytatódik XIV. Leó jelképekben gazdag beiktatási szertartása, amely politikai találkozókra is lehetőséget ad vasárnap.
Romániai idő szerint szombaton 11 óráig több mint 270 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Nem kívánta kommentálni a Krónika kérdésére az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma (DHS) azt az értesülést, miszerint Romániának a vízummentességi programból való kizárásához hozzájárult a tavalyi elnökválasztás eredményének érvénytelenítése.
Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A szemben álló felek ezer-ezer fős hadifogolycserében állapodtak meg Isztambulban, az orosz-ukrán tárgyalásokon – jelentette be Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője pénteken, a tárgyalások befejezése után az orosz sajtónak.
13 óra környékén meghaladta az 50 ezret a külföldi szavazókörökben urnákhoz járuló román állampolgárok száma, így a 3139 levélvokssal együtt már 55 ezerhez közelített a szavazatok száma.
A tavalyi elnökválasztás érvénytelenítéséhez kapcsolódó botrány is hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok kizárta Romániát a vízummentességi rendszerből.
1 hozzászólás