Fotó: 123RF
Elfogadta az euró bevezetéséről szóló törvényt a horvát parlament pénteken – közölte a horvát közszolgálati televízió (HRT).
2022. május 13., 17:102022. május 13., 17:10
2022. május 13., 17:112022. május 13., 17:11
A jogszabályt 117 igen szavazattal, 13 nem szavazat ellenében, egy tartózkodás mellett szavazta meg a nemzetgyűlés – számolt be az MTI.
Az eurót hivatalosan 2023. január 1-jén vezetik be Horvátországban, ezt megelőzően pedig az árakat szeptember 5-től kunában és euróban is ki kell majd írni. Az árak kettős kijelzése 2023 végéig érvényben marad.
Zágráb 2019. július elején kérte felvételét az európai árfolyam-mechanizmusba (ERM-II).
Az euró bevezetéséhez az országnak meg kell felelnie valamennyi maastrichti kritériumnak. Ezek között szerepel, hogy az infláció legfeljebb 1,5 százalékponttal lehet magasabb, mint a három legnagyobb árstabilitással rendelkező tagállam inflációs rátájának átlaga. További feltétel, hogy az éves államháztartási hiány nem haladhatja meg a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékát, a bruttó államadósság nem lépheti túl a GDP 60 százalékát, és a hosszú távú hitelek kamatlába legfeljebb 2 százalékponttal lehet magasabb, mint a három legnagyobb árstabilitással rendelkező tagállam tízéves lejáratú államkötvényeinek átlagos kamatlába.
A horvát kormány csütörtökön fogadta el a 2022-es költségvetés módosítását, amelyet még a parlamentnek is jóvá kell hagynia. A kabinet idén 2,6 százalékos deficittel számol a GDP arányában. A tervek szerint a GDP-arányos államadósság mértéke 2022-ben 3,6 százalékponttal 76,2 százalékra csökken. Zágráb módosította az inflációra vonatkozó előrejelzését is, és 2022-ben 7,8 százalék körüli átlagos éves inflációt prognosztizál, a költségvetésben korábban elfogadott 2,6 százalék helyett.
Horvátország 2013. július elsején csatlakozott az Európai Unióhoz, hat és fél évvel Románia után – utóbbi tagállamban már többször felmerült az euró bevezetésének igénye, ám továbbra is csak hiú ábránd.
Csütörtökön nyílik meg a forgalom előtt a moldvai (A7-es) autópálya első, 11 kilométer hosszú szakasza – jelentette be szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Különleges reklámhadjárat keretében Nagy-Britanniában népszerűsíti turisztikai célpontként Románát a bukaresti gazdasági minisztérium.
A romániai hiteligénylők 500–800 lejjel, vagyis 100–150 euróval magasabb banki törlesztőrészletet fizetnek, mint a szomszédos európai uniós országokban élők – derül ki a román hitelpiacon működő AVBS Broker de Credite cég elemzéséből.
Elutasította szerdán az Európai Unió Bírósága (EUB) a Wizz Air keresetét, amelyet a Tarom állami légitársaságnak megítélt román állami támogatásról szóló határozat ellen nyújtott be.
A romániai lakosság egyharmada tervezi, hogy legalább 1000 lejt költ a 2024-es fekete pénteken, de több mint 43 százalékuk azt állítja, hogy nincs félretett pénze, hanem a fizetésére vagy a hitelekre támaszkodik – derül ki egy felmérésből.
Az eMAG csoporthoz tartozó futárcég, a Sameday, becslései szerint regionális szinten – Románia, Bulgária, Magyarország – több mint 40 százalékkal nő idén a fekete pénteken kézbesített csomagok száma a tavalyi évhez képest.
Az UniCredit megvásárolta az Alpha Bank Románia többségi részvénycsomagját – írja az Economedia.ro az olasz pénzügyi csoport bankfelvásárlást rögzítő közleménye alapján.
November 4-étől, hétfőtől ismét jegyezhetők a Tezaur program keretében kibocsátott lakossági állampapírok – tájékoztatott a pénzügyminisztérium.
A japán Itochu Corporation építené meg a tárnicai vízerőművet az Erdélyi-Szigethegységben – írja az Economedia.ro a bukaresti energiaügyi minisztérium közleménye alapján.
Romániában 12,8 százalékkal nőtt a külföldi turisták száma 2023 első kilenc hónapjában az előző év azonos időszakához képest – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!