Elemzők: hiába a lelőtt orosz rakéták, a Kijev elleni légi hadjáratból nem az ukránok jönnek ki jobban

Demkó Attila közösségi oldalán rámutatott: bármekkora is az oroszok által eltalált Patriot sérülése, bármennyi Kinzsalt lőttek le az ukránok (egyikre sincs perdöntő bizonyíték), egy dolog bizonyos: az ukránok több mint 30 Patriot rakétát lőttek ki 2 perc alatt, méghozzá fotók alapján PAC-3-ast, aminek darabja 4,1 millió dollár. De nem csak Patriot volt, így 130-160 millió dollár közötti a nyugati rakéta ára, ami megvédte (vagy nem) a Patriot üteget.

„A 6 Kinzsal 60 millió dollár, az egész orosz kilőtt tétel 100 millió alatt van. A Patriot valamilyen szintű sérülését is beleszámítva a híradásokkal ellentétben ez nem ukrán védelmi siker, ezt az oroszok nyerték.

Egy jó ismerősöm házától 200 méterre esett le egy szétlőtt Geranium drón. Ő kintről nézte, mi folyik, miközben családja és szomszédai a pincéjében töltötték az éjszakát. Senki sem aludt. Felül a számok, alul a valóság 2-3 millió ukránnak Kijevben és környékén. Mindenki gondoljon bele, mi van a hírek mögött – minden nap emberi tragédiák” – mutatott rá Demkó Attila.

Eközben Robert C. Castel szintén közösségi oldalán „légi Bahmut” kialakulásáról ír a Kijev elleni légicsapások kapcsán. „A főként szimbolikus jelentőségű bahmuti hadszíntérhez hasonlóan egy hasonlóan

egyre inkább szimbolikus jelentőségű »légi Bahmut» kialakulását látjuk.

A Patriot rendszerek és a többi ukrán légvédelmi eszköz feladata a hátország és a fronton harcoló ukrán csapatok védelme kéne legyen. A Kinzsal és a többi orosz stratégiai csapásmérő eszközök feladata az ukrán magas értéket képviselő célpontok pusztítása lenne. Ami azonban kialakulóban van, az egy olyan párbaj a két fegyvernem között, ami egyre inkább elszakad a háború lényegétől. A Patriot túléléséhez további légvédelmi rendszerekből álló testőrségre van szükség. Ezekre igen nagy szükség lenne máshol. A Patriot elleni hatékony támadásokhoz különböző irányból bevetett, különböző eszközökre van szükség. Elsősorban a csúcsragadozónak számító méregdrága hiperszonikus rakétákra. Ezekre is igen nagy szükség lenne máshol.

A párbaj jelenlegi mérlege hitvallás kérdése.

„Példátlan hevességű” légitámadást intéztek az oroszok Kijev ellen

Példátlan hevességű légitámadást indított csütörtökön reggel az orosz hadsereg Kijev és több más ukrajnai célpont ellen – közölték az ukrán hatóságok. A támadásra akkor került sor, amikor egy kínai diplomata tartózkodik az ukrán fővárosban.

Az ukránbarát kommentátorok szemében, minden orosz eszköz, ami a Patriotra rontva amortizálódik, egy potenciális légiragadozóval kevesebb. Az oroszbarát elemzők számára a Patriot megsebzése már a párbaj kezdetén egy igen biztató jel a jövőre nézve. Mindkét drukkertábor a másik fél csodafegyverének a kudarcát ünnepli. Mi a valódi tét és hogyan lehet ezt felmérni? Tegyünk egy gondolatkísérletet. Mi történik, ha Oroszország utolsó Kinzsalja és Kalibrje elvérzik? Nem a világ vége. A nagy számban rendelkezésre álló siklóbombákkal és nagy hatótávolságú drónokkal a stratégiai bombázás úgy-ahogy folytatható. Mi történik, ha az ukránok utolsó Patriot rendszere is működésképtelenné válik? Gondolok itt elsősorban a kezelőszemélyzetre és/vagy a radarokra. Ukrajna igen hamar elveszíti a légvédelmi rendszere legfelsőbb rétegét és ezzel megnyílhat az út az orosz légierő előtt. Az ukrán légvédelem a legjelentősebb sikereit, egy sajátságos, gyorsan mozgó gerilla-harcászattal érte el. Nem kizárt, hogy a brjanszki huszárvágás is egy ilyen típusú akció volt.

A gyorsan kialakuló légi Bahmut egy markánsan asszimetrikus megmérettetés, ami egyértelműen az oroszoknak kedvez”

– mutatott rá Robert C. Castel, aki azt is hozzátette: érdemes lenne újra átgondolni ennek a hadjáratnak a logikáját.

Egy másik posztban arra hívta fel a figyelmet, hogy a szakértők még hónapokon át marakodni fognak azon, hogy ki nyerte meg a Kinzsal és a Patriot közötti első rangadót. Rámutatott: ez a meddő vita csupán „álcázóköd” a támadás valódi jelentőségének az elkendőzésére.

„A támadás valódi jelentősége, hogy a Nyugat légvédelmének a zászlóshajója nem volt képes megvédeni még saját magát sem egy többrétegű és többvektorú orosz támadás ellen.

Tény. A legaggasztóbb, hogy itt nem egy egyszeri bakiról van szó, mint az 1991-es szaudi Patriot-fiaskó esetében” – hangsúlyozta az Izraelben élő, nemrég Erdélyben előadássorozatot tartó szakértő.

Ezt követően több korábbi incidenst idézett fel.

„2022. március 10-én több NATO-tagállam légvédelme elvétett egy ósdi TU-141-es drónt, ami a végén Zágrábnál randizott az anyafölddel. 2022 november 15-én egy ukrán légvédelmi rakéta landolt lengyel területen áldozatokat szedve. A napokban egy ósdi orosz Kh-55 cirkálórakéta roncsait találták meg Lengyelországban. Post factum, miután az Úr valamelyik évében úgy csúszott át a határon, hogy senki sem vette észre.

Ezt magyarul úgy hívják, hogy a NATO légvédelme az összes vizsgáját elbukta.

Az esélyegyenlőség elve alapján bizonyítottan átengedett mindent. Hiperszonikus rakétát, drónt, cirkáló robotrepülőgépet és légvédelmi eszközt. Tény. Mindezt háború idején, amikor a légvédelemnek igencsak résen kéne lennie. Mindezt úgy, hogy a kijevi támadást kivéve az eszközök spontánul érkeztek, egyesével. Zavarás, megtévesztés és maszkirovka nélkül. Mindezt úgy, hogy a valóban veszélyes ellenfeleinket, az Avantgardot, Cirkont és az orosz meg a kínai lopakodókat még nem láttuk” – figyelmeztetett Robert C. Castel.

Washington jelezte: nem ellenzi, hogy az európai szövetségesek F-16-os vadászgépeket adjanak át Ukrajnának

A Biden-adminisztráció azt jelezte európai szövetségeseinek az elmúlt hetekben, hogy az Egyesült Államok hozzájárul ahhoz, hogy F-16-os vadászrepülőgépeket exportáljanak Ukrajnába – közölte pénteken a CNN.