Sebezhető hatékonyság. A Patriot ütegek jól teljesítenek, de ha megsérülnek, az súlyos rést jelent az ukrán légvédelmi pajzson
Bár tény, hogy a nyugati légvédelmi rendszerek – elsősorban az amerikai Patriotok – jelentős sikereket könyvelhettek el a májusban Kijev ellen végrehajtott orosz légitámadások során, hiszen a kilőtt rakéták és drónok többségét lelőtték, összességében az oroszok jöttek ki jobban belőle – vélik biztonságpolitikai szakértők.
2023. május 19., 21:142023. május 19., 21:14
2023. május 19., 22:072023. május 19., 22:07
Demkó Attila közösségi oldalán rámutatott: bármekkora is az oroszok által eltalált Patriot sérülése, bármennyi Kinzsalt lőttek le az ukránok (egyikre sincs perdöntő bizonyíték), egy dolog bizonyos: az ukránok több mint 30 Patriot rakétát lőttek ki 2 perc alatt, méghozzá fotók alapján PAC-3-ast, aminek darabja 4,1 millió dollár. De nem csak Patriot volt, így 130-160 millió dollár közötti a nyugati rakéta ára, ami megvédte (vagy nem) a Patriot üteget.
Egy jó ismerősöm házától 200 méterre esett le egy szétlőtt Geranium drón. Ő kintről nézte, mi folyik, miközben családja és szomszédai a pincéjében töltötték az éjszakát. Senki sem aludt. Felül a számok, alul a valóság 2-3 millió ukránnak Kijevben és környékén. Mindenki gondoljon bele, mi van a hírek mögött – minden nap emberi tragédiák” – mutatott rá Demkó Attila.
Eközben Robert C. Castel szintén közösségi oldalán „légi Bahmut” kialakulásáról ír a Kijev elleni légicsapások kapcsán. „A főként szimbolikus jelentőségű bahmuti hadszíntérhez hasonlóan egy hasonlóan
A Patriot rendszerek és a többi ukrán légvédelmi eszköz feladata a hátország és a fronton harcoló ukrán csapatok védelme kéne legyen. A Kinzsal és a többi orosz stratégiai csapásmérő eszközök feladata az ukrán magas értéket képviselő célpontok pusztítása lenne. Ami azonban kialakulóban van, az egy olyan párbaj a két fegyvernem között, ami egyre inkább elszakad a háború lényegétől. A Patriot túléléséhez további légvédelmi rendszerekből álló testőrségre van szükség. Ezekre igen nagy szükség lenne máshol. A Patriot elleni hatékony támadásokhoz különböző irányból bevetett, különböző eszközökre van szükség. Elsősorban a csúcsragadozónak számító méregdrága hiperszonikus rakétákra. Ezekre is igen nagy szükség lenne máshol.
Példátlan hevességű légitámadást indított csütörtökön reggel az orosz hadsereg Kijev és több más ukrajnai célpont ellen – közölték az ukrán hatóságok. A támadásra akkor került sor, amikor egy kínai diplomata tartózkodik az ukrán fővárosban.
Az ukránbarát kommentátorok szemében, minden orosz eszköz, ami a Patriotra rontva amortizálódik, egy potenciális légiragadozóval kevesebb. Az oroszbarát elemzők számára a Patriot megsebzése már a párbaj kezdetén egy igen biztató jel a jövőre nézve. Mindkét drukkertábor a másik fél csodafegyverének a kudarcát ünnepli. Mi a valódi tét és hogyan lehet ezt felmérni? Tegyünk egy gondolatkísérletet. Mi történik, ha Oroszország utolsó Kinzsalja és Kalibrje elvérzik? Nem a világ vége. A nagy számban rendelkezésre álló siklóbombákkal és nagy hatótávolságú drónokkal a stratégiai bombázás úgy-ahogy folytatható. Mi történik, ha az ukránok utolsó Patriot rendszere is működésképtelenné válik? Gondolok itt elsősorban a kezelőszemélyzetre és/vagy a radarokra. Ukrajna igen hamar elveszíti a légvédelmi rendszere legfelsőbb rétegét és ezzel megnyílhat az út az orosz légierő előtt. Az ukrán légvédelem a legjelentősebb sikereit, egy sajátságos, gyorsan mozgó gerilla-harcászattal érte el. Nem kizárt, hogy a brjanszki huszárvágás is egy ilyen típusú akció volt.
– mutatott rá Robert C. Castel, aki azt is hozzátette: érdemes lenne újra átgondolni ennek a hadjáratnak a logikáját.
Légi csapás. A Kinzsal rakéták elfogyhatnak, de helyettük még jócskán akad támadóeszköze az orosz hadseregnek
Fotó: Wikipédia
Egy másik posztban arra hívta fel a figyelmet, hogy a szakértők még hónapokon át marakodni fognak azon, hogy ki nyerte meg a Kinzsal és a Patriot közötti első rangadót. Rámutatott: ez a meddő vita csupán „álcázóköd” a támadás valódi jelentőségének az elkendőzésére.
Tény. A legaggasztóbb, hogy itt nem egy egyszeri bakiról van szó, mint az 1991-es szaudi Patriot-fiaskó esetében” – hangsúlyozta az Izraelben élő, nemrég Erdélyben előadássorozatot tartó szakértő.
Ezt követően több korábbi incidenst idézett fel.
„2022. március 10-én több NATO-tagállam légvédelme elvétett egy ósdi TU-141-es drónt, ami a végén Zágrábnál randizott az anyafölddel. 2022 november 15-én egy ukrán légvédelmi rakéta landolt lengyel területen áldozatokat szedve. A napokban egy ósdi orosz Kh-55 cirkálórakéta roncsait találták meg Lengyelországban. Post factum, miután az Úr valamelyik évében úgy csúszott át a határon, hogy senki sem vette észre.
Az esélyegyenlőség elve alapján bizonyítottan átengedett mindent. Hiperszonikus rakétát, drónt, cirkáló robotrepülőgépet és légvédelmi eszközt. Tény. Mindezt háború idején, amikor a légvédelemnek igencsak résen kéne lennie. Mindezt úgy, hogy a kijevi támadást kivéve az eszközök spontánul érkeztek, egyesével. Zavarás, megtévesztés és maszkirovka nélkül. Mindezt úgy, hogy a valóban veszélyes ellenfeleinket, az Avantgardot, Cirkont és az orosz meg a kínai lopakodókat még nem láttuk” – figyelmeztetett Robert C. Castel.
Nem légi harcokra kellenek az F-16-osok
Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő szerint az Ukrajnának várhatóan átadandó F-16-os vadászgépek jelentősége nem abban áll majd, hogy légi harcokba bocsátkozzanak az oroszokkal. „Azok, akik az Angliai Csatához hasonló gigantikus légiharcokat vizionálnak Ukrajna felett, valószínűleg csalódni fognak” – mutatott rá pénteken közösségi oldalán.
A Biden-adminisztráció azt jelezte európai szövetségeseinek az elmúlt hetekben, hogy az Egyesült Államok hozzájárul ahhoz, hogy F-16-os vadászrepülőgépeket exportáljanak Ukrajnába – közölte pénteken a CNN.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megduplázta a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást a kormány, az erről szóló kormányhatározatot csütörtökön írta alá Orbán Viktor miniszterelnök.
A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.
Az orosz hadsereg 1 ballisztikus rakétát és 103 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradó éjjel, 5 ember életét vesztette, sokan megsebesültek a támadásban, a csapásmérő eszközök 16 helyszínen célba találtak.
A Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén.
Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését.
Oroszország célja, hogy 10 000 katonát vezényeljen Dnyeszteren túli területre, és hogy Kreml-barát kormányt állítson fel Moldovában, hogy ezt lehetővé tegye – mondta Dorin Recean moldovai miniszterelnök a Financial Times-nak adott interjúban.
Az Egyesült Államok szerdán megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozattervezetét, amely „azonnali, feltétel nélküli és tartós tűzszünetet” követelt Izrael és a Hamász fegyveresei között Gázában.
Vlagyimir Putyin választ fog adni az orosz repülőterek elleni támadásra – írta Donald Trump amerikai elnök Truth Social nevű közösségi portálján szerdán.
A magyar kormány úgy döntött, hogy a megduplázza a közmédia egész napos adománygyűjtő műsorában befolyt felajánlásokat, tehát „minden felajánlott forint mellé odatesz még egyet” – közölte Orbán Viktor miniszterelnök.
Június 4-e a gyász, a tanulságok levonásának és a megmaradás büszkeségének napja; a nemzeti összetartozás napjának tanulsága az, hogy a nemzetcsonkítás fájdalmát nemzet- és országépítéssel lehet meghaladni – mondta Semjén Zsolt.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás