Elemző a Krónikának: Románia is Oroszország kiemelt célpontja, Şoşoacă és Simion kapcsolatban áll az orosz szolgálatokkal

Az utóbbi hetekben egyre több hír szól arról, hogy az orosz titkosszolgálatok aktívak a térségünkben. Miközben a napokban olyan vádak láttak napvilágot, hogy George Simion, a szélsőséges Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, valamint Diana Şoşoacă, az AUR színeiben mandátumhoz jutott, azóta független szenátor az orosz titkosszolgálatok utasításait hajtják végre, szintén orosz titkosszolgálati aknamunkát sejtetnek azon akciók mögött, amelyek a Nyugat-barát moldovai kormány megbuktatását célozzák.

A téma kapcsán többek között azt kérdeztük Barabás T. Jánostól, a budapesti Külügyi és Külgazdasági intézet vezető elemzőjétől: lehet-e valamilyen valóságalapja annak, hogy Simion és Şoşoacă az orosz hírszerzésnek „dolgozik”?

A korábban diplomataként Magyarország bukaresti és chişinăui nagykövetségén is tevékenykedő, kolozsvári születésű szakértő lapunknak elmondta:

nem lehet pontosan tudni, hogy milyen jellegű a viszony Şoşoacă, Simion és az orosz szolgálatok között, de az bizonyos, hogy kapcsolatban vannak.

Megköszönte Şoşoacának az orosz zsoldoshadsereg parancsnoka, hogy területeket csatolna el Ukrajnától

Megköszönte az orosz Wagner zsoldoscsoport alapítója, Jevgenyij Prigozsin Diana Şoşoacă román szenátornak, hogy olyan törvénytervezetet terjesztett be, amely azt irányozza elő, hogy Románia csatoljon el területeket Ukrajnától.

Barabás T. János emlékeztetett, hogy Diana Şoşoacă szenátor rendszeres vendége a bukaresti orosz nagykövetségnek, kommunikációs tanácsadója pedig kapcsolatban van Iurie Roşca moldovai újságíróval, aki a Szputnyik orosz hírportál moldovai képviselője volt. George Simion AUR-pártelnök pedig Anatol Şalaru volt moldovai védelmi miniszter szerint évekkel ezelőtt az ukrajnai Csernovicban találkozott az orosz hírszerzés, az FSZB ottani ügynökével. „Şoşoacă üzenetei össze vannak hangolva az orosz szolgálatok tevékenységével, így például azzal, hogy lengyel közéleti személyiségeknek (influenszer) álcázott orosz ügynökök Nyugat-Ukrajna Lengyelországhoz való csatolásáról cikkeztek az interneten. Şoşoacă nemrég törvénytervezetet nyújtott be a román szenátusban az ukrajnai románlakta területek visszacsatolását követelve. Simion egy másfajta, kifinomultabb retorikát képvisel, például az ukránok háborús felelősségét hangsúlyozza – ezt a Kreml a nyugati demokratikus érzelmű hírfogyasztóknak szánja, míg Şoşoacă a nyugatellenes nacionalistákat szólítja meg. Simionék az EP konzervatív frakciójának tagjai szeretnének lenni” – állapította meg az elemző.

Annak kapcsán, hogy mindezek fényében mennyire kell aggódni az orosz hírszerzés fedett akciói miatt a közép-európai térségben, Barabás T. a Krónikának kifejtette, háborús időkben megnő a kémtevékenység, és a nagyhatalmak értékelésében az elmúlt évtizedekben is kifizetődött a minőségi hírszerzés, aknamunka.

George Simion az orosz hírszerzés emberével egyeztetett korábban Moldova volt védelmi minisztere szerint

George Simion, a szélsőséges Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke korábban az orosz hírszerzés (FSZB) egyik képviselőjével egyeztetett – állítja Anatol Șalaru, a Moldovai Köztársaság volt védelmi minisztere.

„Tavaly mintegy 750, orosz diplomatának álcázott kémet utasítottak ki az EU-ból, így az FSZB legális hálózata (vagyis akik diplomáciai fedéssel dolgoznak) a minimálisra zsugorodott. Maradt viszont a nagyszámú orosz katonai titkosszolgálat illegális (vagyis álnéven, civil mesterséggel működő) ügynöki hálózata, magánvéleményem szerint Şoşoacă a GRU-val van összekapcsolva. A GRU igen aktív Bulgáriában, Csehországban, Lengyelországban, ahol merényleteket is elkövettek fegyvergyárak, vagy személyek ellen, így egy bolgár fegyverkereskedő ellen is.

A GRU durvább, primitívebb eszközökkel dolgozik, mint a polgári szolgálat, a FSZB, így propagandája egy szűkebb, nacionalista körnek szól.

A hibrid hadviselés részeként a Nyugat-ellenes online propaganda is felfutott, amit szintén az orosz szolgálatok irányítanak, de ennek hatékonysága kérdéses, az internetes orosz csatornák jó részét blokkolták, így a Szputnyik hírportál román, illetve moldáv kiadását is, de például a Facebookon, YouTube-on, Twitteren sok az orosz troll, akik kommentáradatot és álhíreket zúdítanak az olvasókra. A trollok (azaz szélsőségesen kommentelő személyek) helyét lassan átveszik a botok, amelyek mesterséges intelligenciát (AI) használó számítógépprogramok. Számomra furcsa jelenség, hogy a térségünkbeli internetezők még azokat az oroszbarát kommenteket, álhíreket is megosztják, amelyeket nem hisznek el. Az orosz szolgálatok dezinformációs, propagandakampánya Romániában még mindig erős, vagy két-három országos tévécsatorna is helyet ad nekik.

Magyarországon inkább csak egyes újságírók és önjelölt politológusok oroszbarátok, nem kiemelt célpontja az orosz információs hadviselésnek”

– ecsetelte a volt diplomata.

Lapunk kérdésére, hogy hatékonyak-e a helyi elhárítások, az elemző kifejtette, hatékonyak, a NATO-tagországok és partnereik, így Moldova és Georgia együttműködnek ezen a területen, és ez hatékonyabbá teszi az elhárítást.

„Az AI lényegi áttörést hozott a kémelhárításban, az arcfelismerő kamerák és a totális gépi lehallgatás miatt hamar lebukik az orosz kémek többsége. Az EU közvéleménye is az oroszok ellen fordult, így az orosz kémtevékenység ellenséges környezetben zajlik. Jól jelzi ezt a folyamatot Szerbia, amely már igyekszik távolodni a Kremltől, és például elhatárolódik az orosz tulajdonú, szerbiai NIS energiavállalat oroszbarát hírszerző tevékenységétől.

Ismeretes, hogy a romániai bánsági gázkészlet feltárása alkalmából tavaly a NIS adatokat adott át a román energiaiparról Oroszországnak – utóbbi műveletet a román elhárítás buktatta le.

Az orosz kibertámadások még mindig veszélyesek térségünkben, de amerikai segítséggel javul ezen a területen is a védekezés. Az orosz befolyás háttérbe szorításaként könyvelhetjük el az orosz bankok, energia- és fémipari cégek háttérbe szorulását, így a román sodronyiparban, alumíniumgyártásban már alig van orosz működő tőke. A kínai high tech ipar jelenlétével más a helyzet, még Németország is ellentmondásosan viselkedik ebben az ügyben” – hívta fel a figyelmet.

A Krónika kérdésére, hogy segíthet-e megelőzni a gondokat a térség országainak illetékes szervei közötti együttműködés, illetve egyáltalán tudni-e ilyen együttműködésről, Barabás T. János elmondta, az együttműködés jelentősen javítja az elhárítást. Emlékeztetett, a két évvel ezelőtti csehországi lőszergyárrobbantás orosz tetteseit cseh, magyar, bolgár, román, és montenegrói együttműködéssel kapták el.

„A kemény struktúrákat, a katonai és titkosszolgálati intézményeket kevésbé befolyásolja a napi politikai retorika, együttműködésük kitűnő. Több szinten is vannak közös adatbankok, a csempészeket is ennek segítségével kapják el”

– ismertette az elemző.

Azt is felvetettük, hogy Moldovában az elmúlt hetekben szárnyra kelt hírek szerint az orosz titkosszolgálatok helyi erők részvételével próbáltak puccsot szervezni, de mivel az amerikai és az ukrán hírszerzés előre tájékoztatta őket, sikeresen megakadályozták. Valóban ennyire súlyos a helyzet a volt szovjet tagköztársaságban?

Barabás T. János szerint igen, egyértelműen orosz provokáció zajlott, aminek a lényege az volt, hogy utcai rendzavarást keltsenek beépített ügynökeikkel Chișinăuban, amiből az oroszbarát ellenzéki pártok segítségével belpolitikai válságnak kellett volna kerekednie, majd előrehozott választásokkal oroszbarát kormánynak kellett volna alakulnia. „Ne feledjük, háború van, mindegyik fél használ ilyen eszközöket, bár a demokráciák igyekeznek szem előtt tartani a törvényességet, a humanitárius megfontolásokat is. Az oroszoknak nem sikerült belpolitikai válságot kiteljesíteni Moldovában. Értékelésem szerint

hamarosan újabb hibrid eszközökkel támadnak Moldovában, amelyek között az oroszbarát többségi moldovai egyház használata is ott lesz”

– vetítette előre a Külügyi és Külgazdasági Intézet munkatársa.

Ennek kapcsán rákérdeztünk: az oroszok már „a spájzban” vannak, vagy azért volt egy kis hibrid információs hadviselési elem is az erről szóló tájékoztatásokban. Illetve mekkora a kockázata annak, hogy sikerrel járhat egy oroszpárti puccskísérlet Moldovában?

Sandu: Oroszország nem tett le arról, hogy uralma alá hajtsa Moldovát, a transznisztriai vezető harmadik világháborúval riogat

Oroszország nem mond le arról, hogy átvegye a hatalmat Moldovában, és a hibrid hadviselés különböző eszközeit alkalmazza, hogy engedelmes oroszbarát kormányt juttasson hatalomra Chişinăuban – jelentette ki Maia Sandu moldovai elnök.

„A moldovai politikai küzdelem éles, de nem várható katonaivá való elfajulása, hiszen a Donbasz messze van. Maia Sandu elnöknek és a hozzá közel álló moldovai kormányzatnak már megvannak a politikai küzdelemhez való eszközei, a SIS titkosszolgálat, a legfelsőbb bíróság (amerikai mintára ez egyben az alkotmánybíróság is) már a nyugati típusú demokráciának vannak elkötelezve. És nem utolsósorban a lakosság többsége nyugati integrációt akar. Így kevés esélyét látom egy oroszbarát hatalomváltásnak, de a Kremlnek a zavarkeltés is hasznos lehet” – vázolta fel a helyzetet az elemző.

A Krónika kérdésére, milyen hatása lenne Romániára nézve egy sikeres orosz puccskísérletnek Moldovában, illetve ebben az esetben hogyan kellene reagálnia Bukarestnek, Barabás T. János rámutatott: a moldovai orosz tevékenység fő címzettje Románia és a Balkán, ebben az irányban szeretne a Kreml befolyást erősíteni.

„Az orosz cél a nyugati szövetségi rendszerek gyengítése, a mediterraneum keleti térségében lévő orosz érdekek elősegítése, hiszen a Boszporusz, az Égei- és a Fekete-tenger blokkolása Oroszország elszigeteléséhez vezethet. Moszkva változtat eszközein, mert a gazdasági kapcsolatok csökkennek, a médiapropaganda nehezebben ér célba, ügynökeik működését háttérbe szorítják. Meglátásomban előre tör majd a kiberhadviselés, az egyházi-ideológiai befolyásolás, az internetes dezinformáció, és a klasszikus operatív tevékenység egy durvább formában.

Románia kitett lesz ezeknek a veszélyeknek, de a román ellenállási képesség is erősödik, így például a kibervédelemben Románia élen jár.

Bukarest főleg amerikai és francia segítséggel erősíti biztonságát, és sikeresen reagál a kihívásra. A román nyilvánosság talányos számomra, még a Nyugat-barát nagypártok is ellenjátékot űznek időnként, részben a nacionalista választóik miatt – de Romániában az össze-vissza beszélés hagyomány, inkább egy Fellini-filmre emlékeztető latin fatalista közönynek fogható fel. Összefoglalva: van mitől tartani, de nem kell félni” – mutatott rá Barabás T. János.

Az elemző azon vádakra is kitért, amelyek Magyarországot megpróbálják Moszkva-pártiként, illetve Románia ellenségeként feltüntetni. „Magyarország biztos, hogy nem akarja Románia gyengülését, sőt egy erős, virágzó szomszédot szeretne” – szögezte le a Külügyi és Külgazdasági Intézet elemzője a Krónikának.