Elemző a Krónikának a román–ukrán közeledésről: Bukarest lemondott az ukrajnai románokról, mivel Moldovát akarja

Hatalmi játszmák. A Zelenszkij-Ciolacu találkozó nyomán nem sokat javul az ukrajnai román kisebbség helyzete •  Fotó: Gov.ro

Hatalmi játszmák. A Zelenszkij-Ciolacu találkozó nyomán nem sokat javul az ukrajnai román kisebbség helyzete

Fotó: Gov.ro

Románia számol az ukrajnai románok elvesztésével, mivel inkább Moldovát bekebelezve tenne szert regionális hatalmi státusra, ebbe a koncepcióba pedig az ukrajnai román közösség nem fér bele – jelentette ki a Krónikának Barabás T. János, a Magyar Külügyi Intézet vezető elemzője. A kolozsvári születésű szakértő, aki korábban Magyarország bukaresti és chișinăui nagykövetségén is tevékenykedett diplomataként, kifejtette: a a bukaresti kormány a jövő évi választások kontextusában cselekszik a kisebbségi kérdésben, a lényegi gondok viszont maradnak Ukrajnában. Az Egyesült Államok támogatása sem várható, mivel csak azon kisebbségi jogokat támogatja, amelyek katonapolitikáját segítik elő. Magyarország számára pedig kiindulópont lehet ugyan a kisebbségi jogok azonos szintű szavatolása, de a kárpátaljai magyarság aránya jóval nagyobb Ukrajnában, mint a magyarországi ukránoké.

Balogh Levente

2023. október 21., 11:002023. október 21., 11:00

2023. október 21., 11:092023. október 21., 11:09

Románia regionális hatalmi szerepre törekszik, ebben pedig lényegesen fontosabb Moldova megszerzése, mint az ukrajnai románok megmaradása – így értékelte a Krónikának Barabás T. János, a Magyar Külügyi Intézet vezető elemzője Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közelmúltbeli bukaresti látogatását, valamint az ezt követő kijevi ukrán–román közös kormányülést.

A Krónika a Bukarest és Kijev közötti kétoldalú találkozók kapcsán arra volt kíváncsi: minek tudható be, hogy Románia – némileg váratlanul – „különbékét” kötött Ukrajnával a gabonaexport és a kisebbségi jogok terén. Barabás T. János szerint

Zelenszkij elnök múlt heti bukaresti útja, majd az eheti kijevi közös kormányértekezlet nem volt váratlan, hosszú ideje készítették elő,

de csupán az események előtt jelentették be, vélhetően miután jegyzékváltásokkal tisztázták a tárgyalási tematikát.

korábban írtuk

Zelenszkij: az ukrán–román partnerség új erőt hoz létre a Fekete-tenger térségében, Iohannis hálás a moldovai nyelv ejtése miatt
Zelenszkij: az ukrán–román partnerség új erőt hoz létre a Fekete-tenger térségében, Iohannis hálás a moldovai nyelv ejtése miatt

A Bukaresttel kialakított kapcsolatok új erőt jelentenek az egész fekete-tengeri térség számára, amiért hálás a román partnereknek – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerda esti videóbeszédében.

„A román kormány nem akarja átengedni a szélsőséges pártoknak a nemzeti témákat, ezért is gyakoroltak nyomást Kijevre, hogy tegyen lépéseket az ottani román kisebbség helyzetének javítására. Mindezt a jövő évi választások viszonylatában kell értelmezni. Zelenszkij gesztusa abban merült ki, hogy rendelettel megtiltotta a moldáv etnikum fogalom hivatalos használatát, így most a mintegy 400 000 fős ukrajnai román nyelvű etnikum megnevezése a román lesz, eddig ebből mintegy 150 000-en moldávoknak vallották magukat – amit az ukrán nacionalista kormány ki is használt a közösség megosztására.

Idézet
A lényegi gondok viszont maradnak: a nyelvhasználat tilalma iskolákban, önkormányzatokban, a közösségi vezetők üldözése, megfélemlítése, a közösség diszkriminálása.

A gabonaexport terén a román fél a tranzitot garantálta. Bizonyára biztonsági témák is felmerültek, amelyek nem nyilvánosak, de könnyű kitalálni, hogy az eddigi román segítség folytatásáról volt szó (nyugati segélyek tranzitálása, román katonai, kiberbiztonsági támogatás, dunai kikötők védelme). Zelenszkijnek sikerekre van szüksége, miután az amerikai törvényhozás tétovázik a további Ukrajnának szánt segítség mértékéről, illetve az európai szövetségesek, lásd a lengyeleket is, egyre több kifogást emelnek Kijev ellen az ottani korrupció, nacionalista retorika, gabonadömping miatt. Itt azért hangsúlyoznám, hogy az ukrán nép harca a megszállók ellen tiszteletreméltó, és támogatandó. A találkozók jelzik Románia geopolitikai fontosságának növekedését, amit a bukaresti kormány ki is akar használni, és az ukrajnai háború utáni újjáépítés egyféle logisztikai bázisa kíván lenni – ami tekintve a gyenge román infrastruktúrát, tipikus bukaresti túlfűtött hatalmi ambíció” – mutatott rá az elemző a valós lehetőségekre.

Nincs szó román–ukrán erőpólusról, Bukarest feláldozza a bukovinai és budzsáki románokat

Kérdésünkre, miszerint Zelenszkij elnök szavai alapján valóban képes lehet Románia és Ukrajna „új erőpólust” kialakítani a térségben, az elemző rámutatott: nincs szó erről, Románia a NATO-n belül képzeli el politikáját, de szeretne olyan fontos lenni a Nyugatnak, mint Lengyelország, ha már a konfliktus nagyobb része a Fekete-tenger térségében zajlik.

•  Fotó: Facebook/Barabás T. János Galéria

Fotó: Facebook/Barabás T. János

„A román elit atlantista, Amerika-barát politikája segítségével modernizálna, így regionális energia-elosztó központ valamint IT- és hadiipari hatalom akar lenni. A regionális hatalmi státus régi vágy a román elitben, ennek segítségével igyekeznek bekebelezni Moldovát is.

Idézet
Ebbe a stratégiába már nem férnek bele az ukrajnai románok, akik elukránosodásával, vagyis elvesztésével számol Bukarest, hiszen szakértők szerint iskola és templom nélkül térségünkben egy etnikai kisebbség egy-két generáció múlva eltűnik. Moldova megszerzésének érdekélben feláldozzák a bukovinai és budzsáki románokat”

– vázolta fel a várható bukaresti hozzáállást Barabás T.

Felvetésünkre, miszerint vajon várható, hogy Ukrajna valóban visszaadja az ottani román kisebbség jogait, vagy a moldáv nyelv „ejtése” csupán annyit jelent, hogy ezentúl hivatalosan nem a moldáv, hanem a román nyelv használatát tiltják a nyilvánosság előtt és az oktatásban, az elemző kijelentette: kisebb jogok visszadása várható kölcsönösség alapon a háború után, mert Ukrajna EU-tag akar lenni, és a kisebbségi nyelvhasználat feltétele a tagságnak. De ez távolról sem fedi a valós igényeket, például az önkormányzati nyelvhasználatot, inkább csak iskolai román órákról van szó.

Nem jogszerű az egyes kisebbségek közötti diszkrimináció, de ez a nyugati hatalmakat nem érdekli

Arra is rákérdeztünk: egyáltalán jogszerű-e, hogy egyes kisebbségekkel szemben másfajta bánásmódot alkalmazzon egy állam, miután azok anyaországával valamilyen megállapodást kötött, mint másokkal. Barabás T. János szerint nem,

ez ellenkezik minden civilizált állam gyakorlatával, mert diszkriminációt jelent.

korábban írtuk

Ciolacu: kompromisszumra jutott Románia és Ukrajna a kisebbségek ügyében
Ciolacu: kompromisszumra jutott Románia és Ukrajna a kisebbségek ügyében

Sikerült kompromisszumos megoldást találni Ukrajnával az országban élő románok jogait illetően – jelentette be Marcel Ciolacu miniszterelnök.

„De ha az oroszok ellen harcolnak az ukránok, a nyugati hatalmakat nem érdeklik ilyen »apróságok«. Az USA csak azon kisebbségi jogokat támogatja, amelyek katonapolitikáját segítik elő, lásd a kurdokat vagy a koszovárokat. De például az észak-macedóniai albánok jogai már nem érdeklik Washingtont. Az emberi jogok a valóságban nem egyetemesek, hanem a nemzetközi nagyhatalmi manipuláció eszközei. Merem remélni, hogy legalább Európában van egy demokratikus szellem, amely mégis törekszik a méltányoságra ezen a téren” – hangoztatta.

Magyarország kevés aduval rendelkezik

Arra is rékérdeztünk, hogy Magyarország számára valamilyen formában követendő lehet a román eljárás. Az elemző szerint Magyarország kevés aduval rendelkezik ebben a politikai játszmában, mert geopolitikailag nem fontos.

„Így legfeljebb az Ukrajna nyugati integrációjában adott támogatás lehet érdekes. A kölcsönösségi alapon való kisebbségi jogelismerés megfelelő kiinduló pont lehetne Magyarország számára is, de tudnunk kell, hogy a magyarországi őshonos ukránok száma csupán pár ezer,

Idézet
míg Kárpátalján még mindig 100 000 felett van a magyarok száma, akiket összetettebb, szélesebb jogok illetnének.

Arról a magyar kisebbségről beszélek, amely jelenleg szenved és vérét ontja Ukrajnáért” – emlékeztetett Barabás T. János.

korábban írtuk

Iohannis: Románia katonai támogatást is nyújt Ukrajnának, stratégiai partnerségi megállapodás született
Iohannis: Románia katonai támogatást is nyújt Ukrajnának, stratégiai partnerségi megállapodás született

Románia további támogatást nyújt Ukrajnának – katonait is – amíg ez szükséges, a győzelemig – jelentette ki Klaus Iohannis román elnök, miután Bukarestben tárgyalt ukrán kollégájával, Volodimir Zelenszkijjel.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 03., kedd

Oroszország ismertette békefeltételeit: további átadott területek, kis méretű ukrán hadsereg

Oroszország a hétfői béketárgyalásokon közölte Ukrajnával, hogy csak akkor hajlandó beleegyezni a háború befejezésébe, ha Kijev újabb nagy területeket ad át, és elfogadja hadserege méretének korlátozását – derül ki az orosz média által ismertetett, a <a href="https://www.reuters.com/world/europe/russia-ukraine-talk-about-peace-are-

Oroszország ismertette békefeltételeit: további átadott területek, kis méretű ukrán hadsereg
2025. június 03., kedd

ENSZ: ki kell vizsgálni a civilek állítólagos gázai lemészárlását

Az ENSZ főtitkára független vizsgálatot kért a Gázai övezetben egy segélyosztó központ közelében vasárnap állítólagosan megölt palesztinok ügyében.

ENSZ: ki kell vizsgálni a civilek állítólagos gázai lemészárlását
2025. június 03., kedd

Nicușor Dan: Románia továbbra is kiáll Ukrajna mellett

Románia továbbra is kiáll Ukrajna mellett – szögezte le Nicușor Dan államfő, miután hétfőn Vilniusban találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.

Nicușor Dan: Románia továbbra is kiáll Ukrajna mellett
2025. június 03., kedd

Trump: a Biden-kormányzat bevándorláspolitikája felelős a coloradói zsidóellenes támadásért

Donald Trump a korábbi adminisztráció bevándorláspolitikáját hibáztatta a Coloradóban elkövetett zsidóellenes támadásért, amelyben vasárnap 8 ember sebesült meg. Az amerikai elnök erről hétfőn kiadott közleményében írt.

Trump: a Biden-kormányzat bevándorláspolitikája felelős a coloradói zsidóellenes támadásért
2025. június 03., kedd

Donald Tusk bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen

Donald Tusk lengyel miniszterelnök bejelentette hétfőn, hogy „a lehető leghamarabb” bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen, amit azzal indokolt, hogy az elnökválasztás után előre kell mozdítani a kabinet munkáját, „tekintet nélkül a körülményekre”.

Donald Tusk bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen
2025. június 03., kedd

Kijev: Moszkva még a tárgyalásokon is csak az időt húzta

Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter hétfőn nehezményezte, hogy Oroszország csak az aznapi tárgyalásokon adta át a békejavaslatról szóló memorandumát, mondván, hogy „az oroszok ismét az időt húzzák”.

Kijev: Moszkva még a tárgyalásokon is csak az időt húzta
2025. június 02., hétfő

Sokk a lengyel kormányoldalon Karol Nawrocki elnökválasztási győzelme után

A kormánypárti politikusok arra számítanak, hogy Donald Tusk miniszterelnök a héten bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen.

Sokk a lengyel kormányoldalon Karol Nawrocki elnökválasztási győzelme után
2025. június 02., hétfő

A legnagyobb léptékű orosz–ukrán fogolycsere jöhet létre az isztambuli tárgyalások nyomán

Hatezer katona holttestét adja át egyoldalúan Oroszország Ukrajnának, és átveszi az orosz tisztek holttestét, ha vannak ilyenek, a felek emellett a legnagyobb léptékű fogolycserében állapodtak meg – jelentette ki Vlagyimir Megyinszkij.

A legnagyobb léptékű orosz–ukrán fogolycsere jöhet létre az isztambuli tárgyalások nyomán
2025. június 02., hétfő

Szijjártó Péter Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel egyeztetett

Magyarország nem adja fel a békepárti álláspontját, ahogyan nem adja fel az energiaegyüttműködését sem Oroszországgal még akkor sem, ha az ukrajnai háború a reméltnél jobban elhúzódik – közölte Szijjártó Péter.

Szijjártó Péter Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel egyeztetett
2025. június 02., hétfő

Román–lengyel–litván közös felszólítás a NATO-tagállamok védelmi kiadásainak növelésére

Továbbra is Oroszország jelenti a legjelentősebb és legközvetlenebb fenyegetést az euroatlanti biztonságra nézve – vélekedett a lengyel, a román és a litván elnök közös közleményben hétfőn.

Román–lengyel–litván közös felszólítás a NATO-tagállamok védelmi kiadásainak növelésére