Fotó: Videófelvétel
Rakéta csapódott be az Izrael határán fekvő egyiptomi városban, Tábában, hatan megsebesültek – közölte csütörtök este a helyi média és szemtanúk. Az izraeli hadsereg is megerősítette, hogy tudomása van az „incidensről”.
2023. október 27., 11:402023. október 27., 11:40
„A jelenlegi gázai összecsapások részeként egy rakéta csapódott be Tábában, hat embert könnyebben megsebesítve” – jelentette az egyiptomi hírszerzéshez közel álló al-Kahera News hírtelevízió.
Szemtanúk az AFP francia hírügynökségnek elmondták, hogy
A helyi médiában sugárzott képeken egy megrongálódott épület és több kiégett jármű látható a közelben.
A helyi hatóságok közölték, hogy vizsgálatot indítottak.
A Sínai-félsziget északnyugati csücskét a palesztin Gázai övezet határolja, északi határa közös Izraellel.
Az izraeli hadsereg megerősítette, hogy tudomása van a „biztonsági incidensről”, de az az ország határain kívül történt. Egyiptom közvetíteni próbál a palesztinok és az izraeliek között, és az Izraelt ért palesztin támadás, október hetedike óta a Gázai övezet egyetlen, nem izraeli kézben lévő kapuja a világ felé.
A 212 oldalas dokumentum felsorolja azoknak a palesztinoknak a nevét, korát, nemét és személyi igazolványának számát, akiket a feltételezések szerint azóta öltek meg, hogy Izrael megkezdte megtorló csapásait a Hamász október 7-i terrortámadását követően.
A dokumentum szerint legalább 7028 ember halt meg az izraeli támadások következtében. A gázai hatóság információit és a listán szereplő összes név hitelességét nem lehetett független forrásból ellenőrizni. Izrael és az amerikai kormány korábban megkérdőjelezte a gázai egészségügyi minisztérium adatait.
– mondta csütörtökön John Kirby, a washingtoni Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője.
„Mindannyian tudjuk, hogy a gázai Egészségügyi Minisztérium csak a Hamász fedőszervezete. Ezt a Hamász terrorszervezet vezeti” – tette hozzá. Korábban Joe Biden amerikai elnök azt mondta, hogy nem bízik ezekben az adatokban. A Hamászt az Európai Unió, az Egyesült Államok és Izrael terrorszervezetnek minősíti.
Az amerikai hadsereg csapásokat mért az iráni Forradalmi Gárda két szíriai létesítményére
Az Egyesült Államok csütörtökön csapásokat mért az iráni Forradalmi Gárda és „kapcsolt csoportjai” által használt két létesítményre Kelet-Szíriában – jelentette be Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter.
Az amerikai védelmi minisztérium (Pentagon) azt követően jelentette be a két műveletet, hogy Joe Biden amerikai elnök üzenetet küldött Irán legfőbb vezetőjének, Ali Hamenei ajatollahnak, és ebben óva intett az amerikai csapatok elleni bármilyen támadástól, amely az Izrael és a palesztin Hamász között folyó háború kiszélesedésével fenyeget – erősítette meg a Fehér Ház szóvivője, John Kirby.
„Ezek az önvédelmi és precíziós csapások válaszul szolgálnak az Irán által támogatott milíciák által Irakban és Szíriában az amerikai személyzet ellen október 17-e óta folyamatban lévő, és többnyire sikertelen támadássorozatra” – derült ki Lloyd Austin közleményéből.
Biden elnök azért rendelte el a csapásokat, „hogy világossá tegye, hogy az Egyesült Államok nem tűri az ilyen támadásokat, és megvédi magát, személyzetét és érdekeit” – mondta.
„Ezek a jól célzott önvédelmi csapások (…) különállóak és elkülönülnek az Izrael és a Hamász között zajló konfliktustól, és nem jelentenek változást a háborúval kapcsolatos megközelítésünkben” – hangsúlyozta Austin.
Nem sokkal korábban a Pentagon közölte, hogy az amerikai erők és szövetségeseik a hónap eleje óta legalább 16 drón- és rakétatámadás célpontjai voltak, tizenkettőé Irakban és négyé Szíriában.
Szerdán Hamenei ajatollah azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy „valamilyen módon irányítja” Izrael Hamász elleni hadműveleteit. Válaszában Joe Biden óva intette Iránt az amerikai csapatok elleni támadástól.
„Figyelmeztetem az ajatollahot, hogy ha továbbra is fellépnek ezek ellen a csapatok ellen, megtoroljuk, és fel kell készülniük. Ennek semmi köze Izraelhez” – jelentette ki.
Washington mintegy 900 katonát állomásoztat Szíriában és közel 2500-at Irakban, akik az Iszlám Állam nevű szervezet ellen harcolnak, és gyakran hajtanak végre támadásokat a dzsihadisták ellen.
Az Ukrajnának és Izraelnek szánt támogatási kérelmet ketté kell osztani az amerikai házelnök szerint
Az újonnan megválasztott amerikai házelnök, Mike Johnson csütörtökön azt mondta, hogy az Ukrajna és Izrael támogatására szánt támogatási kérelmet külön kellene kezelni, és ezzel arra utalt, hogy nem fogja támogatni Joe Biden elnök mindkét országnak együtt szánt 106 milliárd dolláros segélycsomagját.
Johnson a Fox News hírtelevíziónak adott interjújában elmondta, hogy általában véve aggályai vannak Ukrajna finanszírozásával kapcsolatban, és úgy véli, hogy az Izraelnek szánt pénzeket máshol végrehajtott megszorításokból kell finanszírozni.
A politikus csütörtökön találkozott Joe Bidennel, és elmondta a Fehér Ház munkatársainak: a képviselőházi republikánusok között egyetértés van abban, hogy ezeket a kérdéseket ketté kell választani.
Biden azt szeretné, ha a kongresszus 106 milliárd dolláros kiegészítő finanszírozást biztosítana, amelynek nagy részét Ukrajna védelmének megerősítésére fordítanák, a fennmaradó összeget pedig Izrael, az indo-csendes-óceáni térség és a határvédelem között osztanák szét.
Johnson az ukrajnai finanszírozásról azt mondta: „tudni akarjuk, mi a cél ott, mi a végcél Ukrajnában”. Hozzátette: „a Fehér Ház ezt nem adta meg”.
Biden arra számít: az Izrael megsegítésére és a bevándorlásra szánt pénzek bevonása a támogatási csomagba segít meggyőzni az Ukrajna támogatásától ódzkodó republikánus képviselőket, hogy további pénzt küldjenek Ukrajnának.
„Izrael egy különálló ügy – egy önálló, több mint 14 milliárd dolláros Izrael-finanszírozási intézkedést fogunk előterjeszteni” – mondta Johnson az interjúban.
Oroszország kész észszerű kompromisszumokra az ukrajnai rendezés érdekében, de érdemi tárgyalások nem folynak – jelentette ki Vlagyimir Putyin elnök pénteken a Rosszija 1 televíziós csatornának.
Sokakat megsebesített, többeket életveszélyesen Észak-Izraelben, Madzsd al-Krum arab faluban egy Libanonból elindított rakéta – jelentette pénteken az izraeli katonai rádió.
Visszatért a Földre a Nemzetközi Űrállomásról pénteken három amerikai és egy orosz űrhajós, küldetésük a Boeing kapszulaprobléma és a Milton hurrikán miatt hosszabbodott meg.
Izraeli légicsapás ért péntekre virradóra egy médiastábok által használt szálláshelyet a délkelet-libanoni Haszbajában; a támadásban legalább három televíziós szakember életét vesztette, hárman megsebesültek – közölte a libanoni állami hírügynökség.
Alig néhány héttel a 2019-es tűzvész után újjáépített párizsi Notre-Dame-székesegyház újranyitása előtt a francia kormány csütörtökön felvetette, hogy belépődíjat kellene szedni a katedrálisba látogató turistáktól.
Brüsszelnek bábkormány kell Magyarországon, ha pedig sikerül a bábkormányt hatalomra juttatni, akkor jönnek az utasítások, és végre kell hajtani, amit Brüsszel akar – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken.
Olaf Scholz német kancellár október 24-én a ZDF német közszolgálati televíziónak nyilatkozva elutasította Kijev azonnali NATO-csatlakozási felkérését, és kijelentette, hogy „egy háborúban lévő ország egyáltalán nem lehet NATO-tag”.
A hétvégén Katarban várhatóan találkozót tartanak a gázai túsz- és tűzszüneti megállapodásról szóló tárgyalások újraindításáról – közölte a CNN a tényeket ismerő forrásra hivatkozva.
Mintegy kétezer ukrán katonát bekerítettek az orosz erők a kurszki régióban – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön Kazanyban, a BRICS-országok csúcstalálkozója alkalmával megtartott sajtótájékoztatóján.
Eltemették az október 17-én, 57 évesen elhunyt Potápi Árpád Jánost csütörtökön.
szóljon hozzá!