Előfeltétel a véleménynyilvánítás szabadsága: Fülöp-szigeteki és orosz újságírónak ítélték oda a Nobel-békedíjat

Előfeltétel a véleménynyilvánítás szabadsága: Fülöp-szigeteki és orosz újságírónak ítélték oda a Nobel-békedíjat

Maria Ressa és Dmitrij Muratov újságíró

Fotó: Nobel-bizottság

Maria Ressa Fülöp-szigeteki és Dmitrij Muratov orosz újságírónak ítélték oda az idei Nobel-békedíjat – jelentették be pénteken Oslóban.

Krónika

2021. október 08., 12:172021. október 08., 12:17

2021. október 08., 13:442021. október 08., 13:44

A bizottság indoklása szerint Ressa és Muratov a „demokrácia és a tartós béke előfeltételének tekinthető véleménynyilvánítás szabadságáért” folytatott erőfeszítéséért kapta meg a kitüntetést. „Maria Ressa és Dmitrij Muratov minden olyan újságírót képvisel, aki ezért az eszményért küzd egy olyan világban, ahol a demokrácia és a sajtószabadság egyre súlyosabb kihívásokkal szembesül” – idézte az MTI Berit Reiss-Andersent, a Nobel-békedíjat odaítélő bizottság elnökét.

Hozzátette, hogy „a szabad, független és tényalapú újságírásnak az a célja, hogy védelmet nyújtson a hatalommal való visszaéléssel, a hazugságokkal és a háborús propagandával szemben”.

Maria Ressa 2012-ben társalapítója volt a Rappler kormánykritikus oknyomozó hírportálnak, amelynek munkáját jelenleg is vezeti. A Rappler rendszeresen bírálta Rodrigo Duterte Fülöp-szigeteki elnök kijelentéseit és véres drogellenes háborúját. A bizottság méltatása szerint Ressa a véleménynyilvánítás szabadságának rettenthetetlen védelmezője. A Ressa által irányított Rappler hírportál rendszeresen foglalkozik azzal is, hogy a közösségi médiát hogyan használják fel álhírek terjesztésére, az ellenfelek zaklatására és a közbeszéd manipulálására. A hatóságok az utóbbi években több alkalommal őrizetbe vették Maria Ressát, míg a Time magazin 2018-ban az év egyik emberének választotta.

Dmitrij Muratov a Novaja Gazeta című független orosz lap alapítója és 24 éve főszerkesztője. Az újság egyike a kevés rendszerkritikus és független orosz médiumoknak. A lap korrupciós ügyekre, rendőri brutalitásra, törvénytelen őrizetbe vételekre, választási csalásokra derített fényt. Tevékenységükért súlyos árat fizettek: az utóbbi években hat újságírójuk lett gyilkosság áldozata, köztük a Kreml csecsenföldi politikáját bíráló Anna Politkovszkaja, akit csaknem napra pontosan 15 évvel ezelőtt öltek meg Moszkvában saját otthonának lépcsőházában.

A gyilkosságok és a fenyegetések ellenére Muratov nem volt hajlandó feladni lapja függetlenségét, és következetesen kiállt az újságírói munka szabadság mellett – írták.

„A Novaja Gazeta a tényeken alapuló szakmai tevékenysége és integritása miatt fontos információforrásnak számít számos olyan oroszországi társadalmi kérdésben, amelyekkel más médiumok csak ritkán foglalkoznak” – indokolta döntését a norvég bizottság.

A Nobel-békedíj az egyetlen, amelyet nem a díjak svéd alapítója, Alfred Nobel hazájában, hanem Norvégiában, Oslóban ítélnek oda és adnak át. Nobel halálakor, 1896-ban Norvégia még Svédországhoz tartozott, vélhetőleg ezért rendelkezett így a feltaláló, de végakaratában nem indokolta döntését. A hagyomány Norvégia 1905-ös függetlenné válása után is fennmaradt. A díjat adományozó bizottság a norvég parlament, a Storting által kinevezett öt tagból áll, döntését kizárólagos felelősséggel hozza meg, de kikérheti szakértők véleményét. A kitüntetést „a békekonferenciák előmozdítói, a leszerelési tárgyalások főbb szereplői és a népek közötti testvériség élharcosai”, valamint az emberi jogokért küzdők kaphatják meg.

A díj 10 millió svéd korona pénzbeli jutalommal és egy aranyéremmel jár, amelyet december 10-én, Alfred Nobel halálának évfordulóján adnak át.

Az elmúlt tíz év Nobel-békedíjasai:
2011 – Ellen Johnson-Sirleaf libériai elnökasszony és honfitársa, a nőket a polgárháború ellen mozgósító Leymah Gbowee, továbbá a jemeni nőjogi és demokráciapárti aktivista Tavakkul Karman „a nők biztonságáért és a béke megteremtése érdekében folytatott politikai szerepvállalási jogukért folytatott erőszakmentes küzdelmükért”.
2012 – Az Európai Unió az európai kontinens békés fejlődésében, a demokrácia és az emberi jogok kiterjesztésében játszott meghatározó szerepéért.
2013 – A hágai székhelyű Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) a vegyi fegyverek megsemmisítése terén végzett széles körű munkájáért.
2014 – Az indiai Kailás Szatjárti és a pakisztáni Malala Juszafzai a gyermekek jogainak védelmében, a gyermekek és fiatalok elnyomása ellen és tanuláshoz való joguk védelmében folytatott harcukért.
2015 – A tunéziai Nemzeti Párbeszéd Kvartett, mert nagyban hozzájárult a tunéziai plurális társadalom felépítéséhez, „alternatív, békés politikai folyamatot indított el, amikor az ország a polgárháború szélére sodródott”.
2016 – Juan Manuel Santos kolumbiai elnök a kolumbiai fegyveres konfliktus lezárásáért tett erőfeszítéseiért.
2017 – Az atomfegyverek betiltásáért küzdő ICAN nemzetközi civil kezdeményezés, mert ráirányította a figyelmet arra, milyen katasztrofális következményekkel járhat atomfegyver bevetése a Földön, valamint kiemelkedő erőfeszítéseket tett az atomfegyverek globális és teljes betiltásáról szóló nemzetközi szerződés megkötéséért.
2018 – Denis Mukwege kongói sebész-nőgyógyász és a jazid vallású Nadia Murad iraki kurd emberi jogi aktivista „a nemi erőszak, mint háborús fegyver alkalmazása” elleni küzdelmükért.
2019 – Abij Ahmed Ali etióp miniszterelnöknek „a béke és a nemzetközi együttműködés érdekében tett komoly erőfeszítéseiért, különösen az Etiópia és Eritrea közötti határvita megoldásában betöltött meghatározó kezdeményező szerepéért”.
2020 – Az ENSZ Világélelmezési Programja (WFP) azon erőfeszítéseiért, amelyeket az éhínséget háborús fegyverként való felhasználása ellen tett.

Cikkünk frissül

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. április 13., szombat

Légiháború: Irán több hullámban drónrajokat indított Izrael ellen, készül a támadásra a zsidó állam

Iránból több tucat drónt indítottak Izrael irányába szombat éjszaka – jelentette az izraeli 12-es televízió. A hírt az izraeli hadsereg szóvivője, Daniel Hagari is megerősítette televíziós sajtótájékoztatóján.

Légiháború: Irán több hullámban drónrajokat indított Izrael ellen, készül a támadásra a zsidó állam
2024. április 13., szombat

Az ukrán hadsereg parancsnoka szerint nem tudják megállítani az orosz előrenyomulást

Jelentősen romlott a katonai helyzet a keleti fronton a több mint két éve orosz támadás alatt álló Ukrajnában – közölte szombaton Olekszandr Szirszkij, az ukrán hadsereg parancsnoka.

Az ukrán hadsereg parancsnoka szerint nem tudják megállítani az orosz előrenyomulást
2024. április 13., szombat

Két személy vesztette életét egy magyarországi sportrepülő lezuhanásakor

Halálos légibaleset történt Ráckeresztúrnál szombat délelőtt, a sportrepülőgépben utazó két férfi a helyszínen meghalt, a baleset körülményeit büntetőeljárás keretében vizsgálja a rendőrség.

Két személy vesztette életét egy magyarországi sportrepülő lezuhanásakor
2024. április 13., szombat

Nem kapott jogosítványt, belehajtott kamionnal egy texasi hivatalba egy férfi

Egy ember meghalt, sokan megsebesültek Texasban, amikor egy férfi lopott kamionnal, bosszúból belehajtott az állami közbiztonsági hivatal épületébe pénteken.

Nem kapott jogosítványt, belehajtott kamionnal egy texasi hivatalba egy férfi
2024. április 13., szombat

Biden szerint Irán hamarosan megtámadja Izraelt

Joe Biden időben közeli támadást vár Irán részéről Izrael ellen – az amerikai elnök erről újságírók előtt beszélt a Fehér Házban pénteken.

Biden szerint Irán hamarosan megtámadja Izraelt
2024. április 12., péntek

Az autonómia kérdését nem lehet a végtelenségig szőnyeg alá söpörni – Tízéves az Európa Tanács Kalmár-jelentése

Tíz évvel ezelőtt, 2014 áprilisában fogadta el az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése Kalmár Ferenc A nemzeti kisebbségek helyzete és jogai Európában című jelentését. A politikussal a jelentés létrejöttének történetét, utóéletét jártuk körül.

Az autonómia kérdését nem lehet a végtelenségig szőnyeg alá söpörni – Tízéves az Európa Tanács Kalmár-jelentése
2024. április 12., péntek

Tinédzserek akartak iszlamista merényleteket elkövetni Németországban

Iszlamista indíttatású terrormerénylet előkészítésének gyanújával tartóztattak le három fiatalkorút a németországi Észak-Rajna-Vesztfália tartományban – közölte pénteken a düsseldorfi főállamügyészség.

Tinédzserek akartak iszlamista merényleteket elkövetni Németországban
2024. április 12., péntek

Putyin: eddig humanitárius okokból nem támadtuk az ukrán energetikai infrastuktúrát, de most kénytelenek voltunk reagálni

A dél-ukrajnai Dnyipropetrovszk és Herszon megyében az energetikai infrastruktúrát támadták orosz drónok az éjszaka – közölték pénteken az ukrán hatóságok.

Putyin: eddig humanitárius okokból nem támadtuk az ukrán energetikai infrastuktúrát, de most kénytelenek voltunk reagálni
2024. április 12., péntek

Hiába várják az Írországban élő románok a hazai piát és cigit, lekapcsolta a NAV a szállítmányt

Több mint ezer liter alkoholos italt, valamint cigarettát találtak a pénzügyőrök Nagylaknál egy román furgonban – tájékoztatta Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénteken az MTI-t.

Hiába várják az Írországban élő románok a hazai piát és cigit, lekapcsolta a NAV a szállítmányt
2024. április 12., péntek

Iohannisszal a stratégiai partnerségről, Zelenszkijjel a kárpátaljai magyarok jogairól egyeztetett Sulyok Tamás

Sulyok Tamás köztársasági elnök Klaus Iohannis román államfővel és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is egyeztetett csütörtökön a Vilniusban tartott Három Tenger Kezdeményezés csúcstalálkozón – tájékoztatott a Sándor-palota.

Iohannisszal a stratégiai partnerségről, Zelenszkijjel a kárpátaljai magyarok jogairól egyeztetett Sulyok Tamás