Egy éve dúl a háború Európában – az ukrajnai konfliktus kronológiája

•  Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij

Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij

Az ukrajnai konfliktus 2014-ben kezdődött, amikor Oroszország annektálta a Krímet, és az oroszok által támogatott szakadároknak sikerült ellenőrzésük alá vonniuk az ország délkeleti részén fekvő Donbasz régió egy részét.

Krónika

2023. február 24., 09:492023. február 24., 09:49

Aztán 2021-ben az oroszok fegyvereket és csapatokat kezdtek átcsoportosítani az ukrajnai határ közelébe, bár többször is tagadták, hogy meg akarták volna támadni a szomszédos országot.

Az invázió február 24-én reggel kezdődött. Vlagyimir Putyin orosz elnök „különleges hadműveletet” jelentett be Ukrajna „demilitarizálására” és „nácitlanítására”, miközben az orosz hadsereg megindította az első légi és szárazföldi támadásokat.

Egy évvel a háború kezdete után a legsúlyosabb harcok főleg Kelet-Ukrajnában zajlanak. Az országot a nemzetközi közösség fegyverekkel, lőszerekkel és nagy teljesítményű felszerelésekkel, köztük harckocsikkal segíti. Az oroszok az ukrán területeknek csak legfeljebb 20 százalékát birtokolják, és még a tavaly év végén elcsatolt régiókat sem foglalták el teljes egészében, így távol állnak a konfliktus elején meghirdetett katonai céloktól.

Az alábbiakban a Mediafax összeállítása alapján közöljük az ukrajnai háború legfőbb eseményeinek összefoglalóját.

2022. február 21. – Putyin elismerte Donyeck és Luhanszk régió függetlenségét

Vlagyimir Putyin orosz elnök 2022. február 21-én bejelentette, hogy független államként ismer el két, Oroszország által támogatott kelet-ukrajnai szeparatista területet, Donyecket és Luhanszkot.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a bejelentésre reagálva kijelentette, hogy Ukrajna megszakítja diplomáciai kapcsolatait Oroszországgal.

2022. február 24. – Putyin „különleges katonai műveletet” rendelt el Ukrajnában

Február 24-én Vlagyimir Putyin orosz elnök inváziót indított Ukrajna ellen északról, keletről és délről. Kijelentette, hogy a „különleges katonai művelet” célja az ország „demilitarizálása” és „nácitlanítása” az orosz nemzetiség védelme, Kijev NATO-csatlakozásának megakadályozása és Oroszország „befolyási övezetében” tartása érdekében. Ukrajna és a Nyugat szerint ez illegális agresszió egy olyan ország ellen, amelynek demokratikusan megválasztott kormánya és zsidó elnöke van, akinek rokonait megölték a holokausztban.

•  Fotó: Twitter/Повернись живим Galéria

Fotó: Twitter/Повернись живим

Az orosz csapatok gyorsan elérték Kijev külvárosát, de a főváros és más északkeleti városok meghódítására tett kísérleteik kemény ellenállásba ütköztek.

Március 2. – Oroszország elfoglalta Herszon városát

Március 2-án Oroszország megszerezte az ellenőrzést az ország déli részén fekvő Herszon városa felett. Március első napjaiban az orosz erők meghódították Herszon többi részét, és elfoglalták a szomszédos Zaporizzsja régió nagy részét, beleértve a zaporizzsjai atomerőművet, amely Európa legnagyobb atomerőműve.

Az orosz hadsereg hamarosan Kijev közelében ragadt, és az ukrán fővárosba vezető autópályákon húzódó konvojai az ukrán tüzérség és drónok könnyű prédájává váltak.

Március 16. – Oroszország Mariupolban csapást mért egy színházra

Oroszország csapást mért egy színházra Mariupol stratégiai kikötővárosában, ahol civilek húzódtak meg, és több száz embert ölt meg a háború egyik legsúlyosabb támadásában.

•  Fotó: Twitter/Nexta Galéria

Fotó: Twitter/Nexta

Március 29. – Moszkva bejelentette kivonulását Kijevből

Moszkva március 29-én jelentette be az erői kivonását Kijevből és más területekről, mondván, hogy a Donbaszra összpontosít, ahol az oroszok által támogatott szakadárok 2014, a Krím illegális annektálása óta harcolnak az ukrán erők ellen.

Április 1. – Az ukrán erők bevonultak Bucsába

Az oroszok kivonulása után több száz civil holttestét találták meg tömegsírokban vagy Buscsa város utcáin, sokukon kínzás nyomait fedezték fel. A brutális képek arra késztették a világ vezetőit, hogy kijelentsék: Oroszországnak felelnie kell az esetleges háborúd bűncselekményekért.

•  Fotó: Twitter/Dmytro Kuleba Galéria

Fotó: Twitter/Dmytro Kuleba

Április 14. – A Moszkva cirkáló elsüllyedése

A Moszkva cirkálót, az orosz fekete-tengeri flotta zászlóshajóját április 13-án találták el ukrán rakéták, majd másnap elsüllyedt, ami alaposan megtépázta az orosz a nemzeti büszkeséget.

Április 21. – Putyin győzelmet aratott Mariupolban

Vlagyimir Putyin orosz elnök győzelmet aratott a háború egyik legfontosabb csatájában, és „felszabadultnak” nyilvánította Mariupol kikötővárost, bár ukrán katonák és civilek százai még mindig kitartottak egy hatalmas acélgyárban.

Május 16. – Az azovsztali harcosok kapituláltak

A hatalmas Azovsztal acélmű, az utolsó megmaradt mariupoli ukrán bástya ukrán védői megállapodtak arról, hogy csaknem három hónapos ostrom után megadják magukat az orosz erőknek. Mariupol eleste elvágta Ukrajnát hozzáférését az Azovi-tengerhez, és szárazföldi folyosót biztosított Oroszország számára az orosz határtól a Krím-félszigetig.

•  Fotó: Twitter/Mariana Leshkovych Galéria

Fotó: Twitter/Mariana Leshkovych

Június 30. – Az oroszok kivonultak Kígyó-szigetről

Az orosz csapatok kivonultak Kígyó-szigetről, amely Odessza kikötője mellett található a Fekete-tenger mellett, és az invázió első napjaiban hódították meg.

Július 5. – Bombázások a zaporizzsjai erőmű körül

Újra kiújultak a bombázások a zaporizzsjai atomerőmű körül, amely Európa legnagyobb atomerőműve. Volodimir Zelenszkij a nukleáris katasztrófa kockázatáról beszél

Július 22. - Megállapodás a gabonaexportról

Oroszország és Ukrajna Törökország és az ENSZ közvetítésével megállapodásra jutott a fekete-tengeri ukrán kikötőkben elakadt gabonaszállítások akadályozásának feloldásáról, ezzel véget vetve a világ élelmezésbiztonságát veszélyeztető patthelyzetnek.

augusztus 9. – Robbanások a krími katonai támaszponton

A Krím-félszigetet ért légicsapások sorozata jelzi a sebezhetőségét a Moszkva által annektált félszigetnek, amelyet Oroszország a háború fontos ellátási központjaként használt. Ukrajna katonai vezetése később elismerte, hogy a krími támadásokat a kijevi erők indították.

augusztus 29. – Ukrajna ellentámadásba kezdett az ország déli részén

Ukrajna augusztus végén régóta várt ellentámadásba kezdett az ország déli részén Herszon városának visszafoglalása érdekében.

Szeptember 6. – Ellentámadás az ország keleti részén

Az ukrán erők meglepetésszerű ellentámadást indítottak Harkiv régió északkeleti részén, így Oroszországnak ki kellett vonulnia a hónapok óta birtokolt területekről.

Szeptember 21. – Putyin részleges mozgósítást hirdetett Oroszországban

Putyin 300 000 tartalékos mozgósítását rendelte el. Ez népszerűtlen intézkedés, amely miatt orosz férfiak százezrei menekültek a szomszédos országokba, hogy elkerüljék a katonai szolgálatot. Ugyanakkor Oroszország sebtében illegális „népszavazást” szervezett az ukrán Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja régiókban az Oroszországhoz való csatlakozásról.

Szeptember 30. – A Moszkva által ellenőrzött négy régiót elcsatolták

Putyin a Kremlben tartott ünnepségen aláírta a négy régió annektálási dokumentumait.

Október 8. – Robbanás történt Putyin hídján, amely összeköti a Krímet Oroszországgal

Egy robbanóanyaggal megrakott teherautó felrobbant a Krímet Oroszország szárazföldi részével összekötő hídon, Putyin Kijevnek tulajdonította a támadást. Oroszország rakétatámadásokkal válaszolt Ukrajna erőművei és más kritikus infrastrukturális létesítményei ellen.

•  Fotó: Ukrán Biztonsági Szolgálat Galéria

Fotó: Ukrán Biztonsági Szolgálat

Az október 10-i támadások első hulláma után a következő hónapokban is rendszeresen folytatódott az orosz bombázás, ami áramszünetekhez vezetett az egész országban.

November 9. – Putyin újabb kudarca

Oroszország bejelentette, hogy az ukrán ellentámadást követően kivonul Herszon városból, elhagyva a Moszkva által elfoglalt egyetlen regionális központot. Ez a visszavonulás újabb megaláztatás volt a Kreml számára.

•  Fotó: Ukrán elnöki hivatal Galéria

Fotó: Ukrán elnöki hivatal

December 21. – Zelenszkij a konfliktus kezdete óta először hagyta el az országot

Zelenszkij a háború kezdete óta első külföldi útjára látogatott az Egyesült Államokba, ahol Joe Biden elnökkel találkozott, hogy Patriot légvédelmi rakétarendszereket és egyéb fegyvereket szerezzen be. Az ukrán elnök beszédet mondott a kongresszus előtt, megköszönve az amerikaiaknak a felajánlott segítséget.

Január 1. - Makijivkai mészárlás

Ukrajna lecsapott egy támaszpontra a donyecki Makijivkában. Az ukránok azt állították, hogy a csapásban 400 ember halt meg és 300 nemrég mozgósított orosz katona megsebesült.

Az orosz védelmi minisztérium 89-re becsülte az orosz halottak számát. A nagyszabású ukrajnai invázió kezdete óta ez volt az első alkalom, hogy az orosz minisztérium hivatalosan elismerte ennyi katona halálát egyetlen támadásban.

Január 14. – Egy rakéta lakóházba csapódott Dnyipro városában

45 ember, köztük hat gyermek halt meg a dnyiproi robbantás következtében.

A dnyiproi toronyházat eltaláló rakétát az oroszok tervezték a hatvanas években repülőgép-hordozók megtámadására – közölte egy ukrán tisztviselő.

január 25. – Németország és az Egyesült Államok bejelentette, hogy harckocsikat küld Ukrajnába

Joe Biden elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok 31 M1 Abrams harckocsit biztosít Ukrajnának a Németországgal és más szövetséges nemzetekkel kötött megállapodás részeként, hogy segítse az ukrán hadsereget az orosz katonai invázió visszaszorításában.

•  Fotó: US Army Galéria

Fotó: US Army

Az Egyesült Államok megállapodott Németországgal, hogy ultramodern nyugati harckocsikat szállít Ukrajnának az orosz katonai invázió visszaszorítására. Németország és más európai nemzetek elemzik annak lehetőségét, hogy Ukrajnát összesen két zászlóaljnyi Leopard 2 harckocsival, azaz összesen 80 páncélozott járművel láthassák el. Németország legalább 14 Leopard 2 harckocsit szállít, és engedélyezi a német gyártmányú páncélozott járművek átszállítását más európai országok számára.

Február 8. – Zelenszkij másodszor hagyta el az országot

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök első egyesült királyságbeli látogatásán kijelentette, hogy „a szabadság győz, tudjuk, hogy Oroszország veszít”. Zelenszkij Nagy-Britanniában találkozott Rishi Sunak miniszterelnökkel és Károly királlyal.

•  Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij Galéria

Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij

Ukrajna elnöke ezután Párizsba ment, ahol találkozott Emmanuel Macronnal és Olaf Scholzcal.

Volodimir Zelenszkij február 9-én részt vett az Európai Tanács csúcstalálkozóján és beszédet mondott az Európai Parlamentben.

február 20. – Biden Kijevben

•  Fotó: Ukrán elnöki hivatal Galéria

Fotó: Ukrán elnöki hivatal

Az amerikai elnök, Joe Biden váratlan látogatást tett Kijevben, ahol találkozott az ukrán elnökkel, a szolidaritás demonstrációja jegyében.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 17., kedd

Szeptember 15-ig nem indít járatokat Tel-Avivba és Ammánba a Wizz Air

A közel-keleti helyzet eszkalálódása miatt szeptember 15-ig nem indít járatokat Tel-Avivba és Ammánba a Wizz Air.

Szeptember 15-ig nem indít járatokat Tel-Avivba és Ammánba a Wizz Air
2025. június 17., kedd

Dávid és Góliát? Bár Izrael jóval kisebb, hadereje és fegyverei felülmúlják az iráni arzenált

Bár a térképre nézve Izrael eltörpül Irán mellett – egy 9,7 milliós ország áll szemben egy mintegy 90 millióssal –, előbbi jelentős hadereje és korszerű fegyverei miatt képes volt látványosan megalázni a perzsa államot.

Dávid és Góliát? Bár Izrael jóval kisebb, hadereje és fegyverei felülmúlják az iráni arzenált
2025. június 17., kedd

Trump: nem tűzszünetet akarok Izrael és Irán között, hanem valami többet

Donald Trump amerikai elnök kijelentette: nem tűzszünetet akar az Izrael és Irán közötti konfliktusban, hanem annál többet.

Trump: nem tűzszünetet akarok Izrael és Irán között, hanem valami többet
2025. június 17., kedd

Nem adja ki Olaszország a korrupció miatt elítélt román politikust

Elutasította az olasz legfelsőbb bíróság a szökésben levő Ionel Arsene volt Neamţ megyei tanácselnök kiadatását a román hatóságoknak. Az ítélet jogerős.

Nem adja ki Olaszország a korrupció miatt elítélt román politikust
2025. június 17., kedd

Orbán Viktor: Magyarország több mint 600 millió forinttal segíti a székelyföldi árvízkárosultakat

Jelentős, több mint 610 millió forintos összeggel segíti a székelyföldi árvízkárosultakat Magyarország – jelentette be kedden a magyar kormányfő.

Orbán Viktor: Magyarország több mint 600 millió forinttal segíti a székelyföldi árvízkárosultakat
2025. június 17., kedd

Újabb iráni katonai parancsnokot iktatott ki Izrael

Öten könnyebben megsebesültek a kedd reggeli iráni rakétatámadásban Izraelben – jelentette a helyi mentőszolgálat.

Újabb iráni katonai parancsnokot iktatott ki Izrael
2025. június 17., kedd

Kijev szerint az oroszok több frontszakaszon is fokozták az offenzívát Ukrajnában

Az orosz erők több frontvonalon is fokozták az offenzív műveleteket – közölte Viktor Tregubov, az ukrajnai Horticja hadseregcsoport szóvivője hétfőn.

Kijev szerint az oroszok több frontszakaszon is fokozták az offenzívát Ukrajnában
2025. június 17., kedd

Az EU a magyar és a szlovák vétó ellenére is kitiltaná az orosz energiahordozókat

Az Európai Unió azt tervezi, hogy kedden Magyarország és Szlovákia ellenállását megkerülve hivatalosan törvényjavaslatot terjeszt elő az Oroszországból származó földgáz és cseppfolyósított földgáz (LNG) behozatalának 2027 végéig történő betiltására – &

Az EU a magyar és a szlovák vétó ellenére is kitiltaná az orosz energiahordozókat
2025. június 17., kedd

Trump tűzszüneti javaslatot tett az Izrael és Irán közötti konfliktus leállítására, szerinte Teherán tárgyalni akar

Miközben Izrael és Irán a péntek óta tartó összecsapások ötödik napján, keddre virradóra is rakétákkal támadta egymást, Donald Trump amerikai elnök megpróbál tető alá hozni egy tűzszünetet.

Trump tűzszüneti javaslatot tett az Izrael és Irán közötti konfliktus leállítására, szerinte Teherán tárgyalni akar
2025. június 16., hétfő

Kétnapos hajtóvadászat után letartóztatták a minnesotai politikusok elleni merényletek gyanúsítottját

Kétnapos nagyszabású hajtóvadászat ért véget az 57 éves Vance Boelter letartóztatásával, aki a hatóságok szerint rendőrnek kiadva magát megölte a minnesotai állami képviselőház korábbi elnökét és férjét – közölte hétfőn Tim Walz kormányzó.

Kétnapos hajtóvadászat után letartóztatták a minnesotai politikusok elleni merényletek gyanúsítottját