Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Az ukrajnai konfliktus 2014-ben kezdődött, amikor Oroszország annektálta a Krímet, és az oroszok által támogatott szakadároknak sikerült ellenőrzésük alá vonniuk az ország délkeleti részén fekvő Donbasz régió egy részét.
2023. február 24., 09:492023. február 24., 09:49
Aztán 2021-ben az oroszok fegyvereket és csapatokat kezdtek átcsoportosítani az ukrajnai határ közelébe, bár többször is tagadták, hogy meg akarták volna támadni a szomszédos országot.
Az invázió február 24-én reggel kezdődött. Vlagyimir Putyin orosz elnök „különleges hadműveletet” jelentett be Ukrajna „demilitarizálására” és „nácitlanítására”, miközben az orosz hadsereg megindította az első légi és szárazföldi támadásokat.
Egy évvel a háború kezdete után a legsúlyosabb harcok főleg Kelet-Ukrajnában zajlanak. Az országot a nemzetközi közösség fegyverekkel, lőszerekkel és nagy teljesítményű felszerelésekkel, köztük harckocsikkal segíti. Az oroszok az ukrán területeknek csak legfeljebb 20 százalékát birtokolják, és még a tavaly év végén elcsatolt régiókat sem foglalták el teljes egészében, így távol állnak a konfliktus elején meghirdetett katonai céloktól.
Az alábbiakban a Mediafax összeállítása alapján közöljük az ukrajnai háború legfőbb eseményeinek összefoglalóját.
2022. február 21. – Putyin elismerte Donyeck és Luhanszk régió függetlenségét
Vlagyimir Putyin orosz elnök 2022. február 21-én bejelentette, hogy független államként ismer el két, Oroszország által támogatott kelet-ukrajnai szeparatista területet, Donyecket és Luhanszkot.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a bejelentésre reagálva kijelentette, hogy Ukrajna megszakítja diplomáciai kapcsolatait Oroszországgal.
2022. február 24. – Putyin „különleges katonai műveletet” rendelt el Ukrajnában
Február 24-én Vlagyimir Putyin orosz elnök inváziót indított Ukrajna ellen északról, keletről és délről. Kijelentette, hogy a „különleges katonai művelet” célja az ország „demilitarizálása” és „nácitlanítása” az orosz nemzetiség védelme, Kijev NATO-csatlakozásának megakadályozása és Oroszország „befolyási övezetében” tartása érdekében. Ukrajna és a Nyugat szerint ez illegális agresszió egy olyan ország ellen, amelynek demokratikusan megválasztott kormánya és zsidó elnöke van, akinek rokonait megölték a holokausztban.
Fotó: Twitter/Повернись живим
Az orosz csapatok gyorsan elérték Kijev külvárosát, de a főváros és más északkeleti városok meghódítására tett kísérleteik kemény ellenállásba ütköztek.
Március 2. – Oroszország elfoglalta Herszon városát
Március 2-án Oroszország megszerezte az ellenőrzést az ország déli részén fekvő Herszon városa felett. Március első napjaiban az orosz erők meghódították Herszon többi részét, és elfoglalták a szomszédos Zaporizzsja régió nagy részét, beleértve a zaporizzsjai atomerőművet, amely Európa legnagyobb atomerőműve.
Az orosz hadsereg hamarosan Kijev közelében ragadt, és az ukrán fővárosba vezető autópályákon húzódó konvojai az ukrán tüzérség és drónok könnyű prédájává váltak.
Március 16. – Oroszország Mariupolban csapást mért egy színházra
Oroszország csapást mért egy színházra Mariupol stratégiai kikötővárosában, ahol civilek húzódtak meg, és több száz embert ölt meg a háború egyik legsúlyosabb támadásában.
Fotó: Twitter/Nexta
Március 29. – Moszkva bejelentette kivonulását Kijevből
Moszkva március 29-én jelentette be az erői kivonását Kijevből és más területekről, mondván, hogy a Donbaszra összpontosít, ahol az oroszok által támogatott szakadárok 2014, a Krím illegális annektálása óta harcolnak az ukrán erők ellen.
Április 1. – Az ukrán erők bevonultak Bucsába
Az oroszok kivonulása után több száz civil holttestét találták meg tömegsírokban vagy Buscsa város utcáin, sokukon kínzás nyomait fedezték fel. A brutális képek arra késztették a világ vezetőit, hogy kijelentsék: Oroszországnak felelnie kell az esetleges háborúd bűncselekményekért.
Fotó: Twitter/Dmytro Kuleba
Április 14. – A Moszkva cirkáló elsüllyedése
A Moszkva cirkálót, az orosz fekete-tengeri flotta zászlóshajóját április 13-án találták el ukrán rakéták, majd másnap elsüllyedt, ami alaposan megtépázta az orosz a nemzeti büszkeséget.
Április 21. – Putyin győzelmet aratott Mariupolban
Vlagyimir Putyin orosz elnök győzelmet aratott a háború egyik legfontosabb csatájában, és „felszabadultnak” nyilvánította Mariupol kikötővárost, bár ukrán katonák és civilek százai még mindig kitartottak egy hatalmas acélgyárban.
Május 16. – Az azovsztali harcosok kapituláltak
A hatalmas Azovsztal acélmű, az utolsó megmaradt mariupoli ukrán bástya ukrán védői megállapodtak arról, hogy csaknem három hónapos ostrom után megadják magukat az orosz erőknek. Mariupol eleste elvágta Ukrajnát hozzáférését az Azovi-tengerhez, és szárazföldi folyosót biztosított Oroszország számára az orosz határtól a Krím-félszigetig.
Fotó: Twitter/Mariana Leshkovych
Június 30. – Az oroszok kivonultak Kígyó-szigetről
Az orosz csapatok kivonultak Kígyó-szigetről, amely Odessza kikötője mellett található a Fekete-tenger mellett, és az invázió első napjaiban hódították meg.
Július 5. – Bombázások a zaporizzsjai erőmű körül
Újra kiújultak a bombázások a zaporizzsjai atomerőmű körül, amely Európa legnagyobb atomerőműve. Volodimir Zelenszkij a nukleáris katasztrófa kockázatáról beszél
Július 22. - Megállapodás a gabonaexportról
Oroszország és Ukrajna Törökország és az ENSZ közvetítésével megállapodásra jutott a fekete-tengeri ukrán kikötőkben elakadt gabonaszállítások akadályozásának feloldásáról, ezzel véget vetve a világ élelmezésbiztonságát veszélyeztető patthelyzetnek.
augusztus 9. – Robbanások a krími katonai támaszponton
A Krím-félszigetet ért légicsapások sorozata jelzi a sebezhetőségét a Moszkva által annektált félszigetnek, amelyet Oroszország a háború fontos ellátási központjaként használt. Ukrajna katonai vezetése később elismerte, hogy a krími támadásokat a kijevi erők indították.
augusztus 29. – Ukrajna ellentámadásba kezdett az ország déli részén
Ukrajna augusztus végén régóta várt ellentámadásba kezdett az ország déli részén Herszon városának visszafoglalása érdekében.
Szeptember 6. – Ellentámadás az ország keleti részén
Az ukrán erők meglepetésszerű ellentámadást indítottak Harkiv régió északkeleti részén, így Oroszországnak ki kellett vonulnia a hónapok óta birtokolt területekről.
Szeptember 21. – Putyin részleges mozgósítást hirdetett Oroszországban
Putyin 300 000 tartalékos mozgósítását rendelte el. Ez népszerűtlen intézkedés, amely miatt orosz férfiak százezrei menekültek a szomszédos országokba, hogy elkerüljék a katonai szolgálatot. Ugyanakkor Oroszország sebtében illegális „népszavazást” szervezett az ukrán Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja régiókban az Oroszországhoz való csatlakozásról.
Szeptember 30. – A Moszkva által ellenőrzött négy régiót elcsatolták
Putyin a Kremlben tartott ünnepségen aláírta a négy régió annektálási dokumentumait.
Október 8. – Robbanás történt Putyin hídján, amely összeköti a Krímet Oroszországgal
Egy robbanóanyaggal megrakott teherautó felrobbant a Krímet Oroszország szárazföldi részével összekötő hídon, Putyin Kijevnek tulajdonította a támadást. Oroszország rakétatámadásokkal válaszolt Ukrajna erőművei és más kritikus infrastrukturális létesítményei ellen.
Fotó: Ukrán Biztonsági Szolgálat
Az október 10-i támadások első hulláma után a következő hónapokban is rendszeresen folytatódott az orosz bombázás, ami áramszünetekhez vezetett az egész országban.
November 9. – Putyin újabb kudarca
Oroszország bejelentette, hogy az ukrán ellentámadást követően kivonul Herszon városból, elhagyva a Moszkva által elfoglalt egyetlen regionális központot. Ez a visszavonulás újabb megaláztatás volt a Kreml számára.
Fotó: Ukrán elnöki hivatal
December 21. – Zelenszkij a konfliktus kezdete óta először hagyta el az országot
Zelenszkij a háború kezdete óta első külföldi útjára látogatott az Egyesült Államokba, ahol Joe Biden elnökkel találkozott, hogy Patriot légvédelmi rakétarendszereket és egyéb fegyvereket szerezzen be. Az ukrán elnök beszédet mondott a kongresszus előtt, megköszönve az amerikaiaknak a felajánlott segítséget.
Január 1. - Makijivkai mészárlás
Ukrajna lecsapott egy támaszpontra a donyecki Makijivkában. Az ukránok azt állították, hogy a csapásban 400 ember halt meg és 300 nemrég mozgósított orosz katona megsebesült.
Az orosz védelmi minisztérium 89-re becsülte az orosz halottak számát. A nagyszabású ukrajnai invázió kezdete óta ez volt az első alkalom, hogy az orosz minisztérium hivatalosan elismerte ennyi katona halálát egyetlen támadásban.
Január 14. – Egy rakéta lakóházba csapódott Dnyipro városában
45 ember, köztük hat gyermek halt meg a dnyiproi robbantás következtében.
A dnyiproi toronyházat eltaláló rakétát az oroszok tervezték a hatvanas években repülőgép-hordozók megtámadására – közölte egy ukrán tisztviselő.
január 25. – Németország és az Egyesült Államok bejelentette, hogy harckocsikat küld Ukrajnába
Joe Biden elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok 31 M1 Abrams harckocsit biztosít Ukrajnának a Németországgal és más szövetséges nemzetekkel kötött megállapodás részeként, hogy segítse az ukrán hadsereget az orosz katonai invázió visszaszorításában.
Fotó: US Army
Az Egyesült Államok megállapodott Németországgal, hogy ultramodern nyugati harckocsikat szállít Ukrajnának az orosz katonai invázió visszaszorítására. Németország és más európai nemzetek elemzik annak lehetőségét, hogy Ukrajnát összesen két zászlóaljnyi Leopard 2 harckocsival, azaz összesen 80 páncélozott járművel láthassák el. Németország legalább 14 Leopard 2 harckocsit szállít, és engedélyezi a német gyártmányú páncélozott járművek átszállítását más európai országok számára.
Február 8. – Zelenszkij másodszor hagyta el az országot
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök első egyesült királyságbeli látogatásán kijelentette, hogy „a szabadság győz, tudjuk, hogy Oroszország veszít”. Zelenszkij Nagy-Britanniában találkozott Rishi Sunak miniszterelnökkel és Károly királlyal.
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Ukrajna elnöke ezután Párizsba ment, ahol találkozott Emmanuel Macronnal és Olaf Scholzcal.
Volodimir Zelenszkij február 9-én részt vett az Európai Tanács csúcstalálkozóján és beszédet mondott az Európai Parlamentben.
február 20. – Biden Kijevben
Fotó: Ukrán elnöki hivatal
Az amerikai elnök, Joe Biden váratlan látogatást tett Kijevben, ahol találkozott az ukrán elnökkel, a szolidaritás demonstrációja jegyében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A közel-keleti helyzet eszkalálódása miatt szeptember 15-ig nem indít járatokat Tel-Avivba és Ammánba a Wizz Air.
Bár a térképre nézve Izrael eltörpül Irán mellett – egy 9,7 milliós ország áll szemben egy mintegy 90 millióssal –, előbbi jelentős hadereje és korszerű fegyverei miatt képes volt látványosan megalázni a perzsa államot.
Donald Trump amerikai elnök kijelentette: nem tűzszünetet akar az Izrael és Irán közötti konfliktusban, hanem annál többet.
Elutasította az olasz legfelsőbb bíróság a szökésben levő Ionel Arsene volt Neamţ megyei tanácselnök kiadatását a román hatóságoknak. Az ítélet jogerős.
Jelentős, több mint 610 millió forintos összeggel segíti a székelyföldi árvízkárosultakat Magyarország – jelentette be kedden a magyar kormányfő.
Öten könnyebben megsebesültek a kedd reggeli iráni rakétatámadásban Izraelben – jelentette a helyi mentőszolgálat.
Az orosz erők több frontvonalon is fokozták az offenzív műveleteket – közölte Viktor Tregubov, az ukrajnai Horticja hadseregcsoport szóvivője hétfőn.
Az Európai Unió azt tervezi, hogy kedden Magyarország és Szlovákia ellenállását megkerülve hivatalosan törvényjavaslatot terjeszt elő az Oroszországból származó földgáz és cseppfolyósított földgáz (LNG) behozatalának 2027 végéig történő betiltására – &
Miközben Izrael és Irán a péntek óta tartó összecsapások ötödik napján, keddre virradóra is rakétákkal támadta egymást, Donald Trump amerikai elnök megpróbál tető alá hozni egy tűzszünetet.
Kétnapos nagyszabású hajtóvadászat ért véget az 57 éves Vance Boelter letartóztatásával, aki a hatóságok szerint rendőrnek kiadva magát megölte a minnesotai állami képviselőház korábbi elnökét és férjét – közölte hétfőn Tim Walz kormányzó.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!