Donald Tusk azt akarja, hogy mindenki, „beleértve a hazai és a külföldi ellenfeleket is, lássa: a kormány érzi a pillanat súlyát, készen áll az új helyzetben, de nem fog visszalépni”
Fotó: Facebook/Donald Tusk
Donald Tusk lengyel miniszterelnök bejelentette hétfőn, hogy „a lehető leghamarabb” bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen, amit azzal indokolt, hogy az elnökválasztás után előre kell mozdítani a kabinet munkáját, „tekintet nélkül a körülményekre”.
2025. június 03., 09:302025. június 03., 09:30
Mint ismeretes, a lengyelországi elnökválasztás második fordulóját vasárnap Karol Nawrocki, a fő ellenzéki erő, a Jog és Igazságosság (PiS) támogatásával induló jelölt nyerte meg a szavazatok 50,89 százalékával. Nawrocki kihívója, Rafal Trzaskowski kormánykoalíciós jelölt a voksok 49,11 százalékát kapta.
Donald Tusknak a Karol Nawrocki ellenzéki jelölt vasárnapi elnökválasztási győzelmére reagáló beszédét a varsói kormányfői hivatal tette közzé hétfő este a közösségi médiában.
Tusk megköszönte Trzaskowskinak az „elszánt” választási küzdelmet. Nawrockiról elmondta: „el kell ismerni a győzelmét, és gratulálni kell a választóinak”. Közölte: elkészült a kormány és az új elnök „nehéz együttlétét” figyelembe vevő „vészhelyzeti terv”. Amennyiben Nawrocki „nem mutat együttműködési hajlandóságot”, a kormány „nekiáll a munkának, tekintet nélkül a körülményekre”, új törvénytervezeteket terjeszt elő, de szükség esetén „a jó változásokat akadályozó elnök ellenében is kormányoz és döntéseket hoz”.
Karol Nawrocki, a fő ellenzéki erő, a PiS támogatásával pályázó jelölt nyerte meg a lengyel elnökválasztást a szavazatok 50,89 százalékával a lengyel országos választási bizottság honlapján hétfő hajnalban ismertetett végeredmények szerint.
A kormánykoalíció egységének első próbája a bizalmi szavazás lesz, amelyet „a lehető legközelebbi időben” a parlamenti alsóháznál, a szejmnél indítványoz saját kormánya ellen – jelentette be Donald Tusk.
A lengyel alkotmány értelmében a miniszterelnök a kormány hivatali időszaka folyamán bizalmi indítványt nyújthat be, ennek megszavazásához abszolút többség szükséges a képviselők legalább fele jelenlétében. Az 1989-es rendszerváltás óta hatszor tartottak a kormányfő által indítványozott időközi bizalmi szavazást, közülük kettőt (2012-ben és 2014-ben) Tusk előző kormányáról, 2018-ban, a PiS kormányzása idején pedig Mateusz Morawiecki kabinetjéről. A kormány mindegyik esetben elnyerte a szejm bizalmát.
Jaroslaw Kaczynski volt kormányfő, a PiS elnöke hétfő délutáni sajtóértekezletén egy „apolitikus és szakértői” kormány összeállítását javasolta, amely a 2027-ben esedékes parlamenti választásokig irányítaná Lengyelországot. Az ilyen megoldás „megnyugtatná a társadalmi kedélyeket”, javítana Lengyelország bel- és külpolitikai helyzetén – érvelt Kaczynski. Felszólította az összes politikai erőt a javaslatról szóló megbeszélések elindítására. Meggyőződését fejezte ki, hogy a kezdeményezést támogatni fogja Nawrocki, mint megválasztott elnök, valamint Andrzej Duda leköszönő elnök is, aki augusztusig marad hivatalban.
A kormánypárti politikusok arra számítanak, hogy Donald Tusk miniszterelnök a héten bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök megerősítette, hogy Izrael felfegyverzi azokat a gázai klánokat, amelyek szerinte a Hamásszal szemben állnak – közölte a BBC.
A NATO-tagországok széles körben támogatják a védelmi és biztonsági kiadásaira vonatkozó új célkitűzést, a GDP-arányos 5 százalékos szintet – jelentette ki Mark Rutte főtitkár csütörtökön Brüsszelben.
Európai-amerikai együttműködést sürgetett az ukrajnai háború rendezésének érdekében Friedrich Merz német kancellár csütörtökön Washingtonban, Donald Trump amerikai elnökkel tartott találkozóján.
Megduplázta a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást a kormány, az erről szóló kormányhatározatot csütörtökön írta alá Orbán Viktor miniszterelnök.
A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.
Az orosz hadsereg 1 ballisztikus rakétát és 103 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradó éjjel, 5 ember életét vesztette, sokan megsebesültek a támadásban, a csapásmérő eszközök 16 helyszínen célba találtak.
A Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén.
Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését.
Oroszország célja, hogy 10 000 katonát vezényeljen Dnyeszteren túli területre, és hogy Kreml-barát kormányt állítson fel Moldovában, hogy ezt lehetővé tegye – mondta Dorin Recean moldovai miniszterelnök a Financial Times-nak adott interjúban.
Az Egyesült Államok szerdán megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozattervezetét, amely „azonnali, feltétel nélküli és tartós tűzszünetet” követelt Izrael és a Hamász fegyveresei között Gázában.
szóljon hozzá!