Fotó: Ukrán elnöki hivatal
Közös nyilatkozatot írtak alá Kijev támogatásáról és az orosz agresszió elítéléséről Koszovó, Moldova, Montenegró, Észak-Macedónia, Szerbia, Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Románia és Ukrajna vezetői szerdán tiranai csúcstalálkozójukon.
2024. február 29., 08:322024. február 29., 08:32
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jedden késő este érkezett Tiranába, hogy részt vegyen a második ukrán-délkelet-európai csúcstalálkozón, ahol kétoldalú tárgyalásokat folytatott a többi vezetővel, és szerdán beszédet is mondott.
A nyilatkozat szövege Oroszország Ukrajna elleni háborúját „az európai biztonságot és a nemzetközi békét fenyegető legnagyobb veszélynek” nevezi.
„Meggyőződésünk, hogy Oroszország Ukrajna elleni teljes körű agressziós háborúja megmutatta, hogy népünk békéje és jóléte érdekében kritikus szükség van egy egységes és erős Európára, amely képes szembenézni a globális kihívásokkal, és döntő fontosságú” – olvasható a nyilatkozat szövegében.
A felek elítélték Oroszország azon tervét, hogy elnökválasztást tartsanak a megszállt ukrajnai területeken. Emellett ígéretet tettek arra, hogy segítenek az orosz háborús bűnök elkövetőinek bíróság elé állításában és az elrabolt ukrán gyermekek hazahozatalában.
A nyilatkozatot aláíró országok túlnyomó többsége eddig is támogatta Ukrajnát az orosz agresszió elleni küzdelemben, és közülük néhányan NATO- és EU-tagok.
Szerbia, amelyet a csúcstalálkozón Aleksandar Vucic elnök képviselt, szoros kapcsolatokat ápol Oroszországgal, ugyanakkor semleges álláspontot képvisel az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban.
Zelenszkij a csúcstalálkozó alkalmával kétoldalú megbeszélést folytatott Vučićcsal, és köszönetet mondott a humanitárius és pénzügyi segítségért, valamint hangsúlyozta Belgrád részvételének fontosságát a békeformulában.
Egyébként
Ezt az ukrán államfő az Ukrajna-Délkelet-Európa csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatón mondta szerdán Tiranában. Zelenszkij előrebocsátotta, hogy nem volt ott azon a tanácskozáson, amelyen Macron kifejtette elképzeléseit, de úgy tudja, azt mondta a francia elnök, hogy beszélni fog bizonyos új ötletekről Ukrajna megerősítésére, és megosztja az információkat, amikor – várhatóan március közepén – megérkezik Ukrajnába.
– szögezte le Zelenszkij. Megjegyezte, hogy korábban hasznos találkozója volt Macronnal, amelyen számos kezdeményezés szóba került arról, miként lehetne megerősíteni Ukrajnát a harctéren. Az elnök szerint most alapvetően az a fontos, hogy a partnerországok teljesítsék a korábban megkötött megállapodások szerint azoknak a fegyvereknek és lőszereknek a leszállítását Ukrajnába, amelyek küldésével késlekednek.
„Túl kell élnünk, és Ukrajna számára a túlélés azt jelenti, hogy nagyon konkrét döntések születnek” – hangsúlyozta. Hozzátette, hogy nem oszthat meg a közvéleménnyel bizonyos információkat, mint például azt, mennyi tüzérségi fegyvert és 155 milliméter kaliberű lőszert kap az említett megállapodások szerint Ukrajna.
Emmanuel Macron francia elnök kedden jelentette ki, hogy nincs ugyan konszenzus nyugati szárazföldi csapatok Ukrajnába küldéséről, mindazonáltal ezt nem lehet kizárni.
Ukrán miniszterelnök-helyettes: Kijev nem zárja le a lengyel határt
Ukrajna nem zárja le a lengyel határt, és nem is tárgyal erről – jelentette ki szerdán Olekszandr Kubrakov ukrán miniszterelnök-helyettes.
„Ukrajna nem zárja le a Lengyelországgal közös határait. Az ukrán fél részéről senki nem tárgyal erről” – írta Kubrakov. A népünk a létezéséért harcol az orosz agresszorral vívott háborúban. Számunkra a stabil határok a túlélést jelentik.
Donald Tusk lengyel kormányfő szerdán Varsóban közölte, hogy a lengyel kormány a kereskedelmet érintő átmeneti határzárról egyeztet Kijevvel.
„Nem árulok el semmilyen titkot: az ukrán féllel a határ átmeneti lezárásáról, általában az árucsere leállításáról egyeztetünk” – válaszolt Tusk a norvég hivatali partnerével, Jonas Gahr Storével közös sajtóértekezleten egy újságírói kérdésre.
Tusk jelezte: a határzár témáját azon a csütörtökre tervezett találkozón is napirendre tűzi, amelyen az ukrán áruk behozatala miatt is zajló lengyelországi gazdatiltakozások szervezőit fogadja.
Egy lvivi kórházban belehalt péntek esti fejlövésébe egy oroszellenességéről ismert volt ukrán parlamenti képviselőnő, a parlament (Verhovna Rada) egykori alelnöke.
Több személyt őrizetbe vettek a csütörtök este az angliai Leeds egyik városrészében románok főszereplésével kirobbant utcai zavargások résztvevői közül – számolt be a BBC a rendőrségre hivatkozva pénteken este.
Újabb demokrata párti kongresszusi tagok szólították fel Joe Bident visszalépésre az elnökjelöltségtől, és péntekre 32-re bővül a választott politikusok listája, akik új jelöltet szeretnének.
A partnerek támogatásával Ukrajna megpróbálhatja az év végéig lezárni az Oroszországgal folytatott háború forró szakaszát – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy, a BBC-nek adott interjúban.
Üdvözölte a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet pénteken a Nemzetközi Bíróság (ICJ) ítéletét, amely szerint Izrael törvénytelenül tartja megszállva az 1967 óta elfoglalt palesztin területeket.
A CrowdStrike amerikai kiberbiztonsági cég úgy véli, hogy nem biztonsági incidens vagy kibertámadás áll a pénteken kezdődött globális informatikai hiba mögött, a problémát már azonosították, a javítás folyamatban van.
Ferenc pápa családról, békéről, szentévről beszélt a Vatikánban táborozó gyerekeknek, akiknek azt javasolja: mindig béküljenek ki mindenkivel, soha ne feküdjenek le haraggal.
Váratlanul a Gázai övezetbe, Rafahba látogatott Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök csütörtökön.
Egyelőre tisztázatlan eredetű informatikai hiba akadályozza repülőterek, légitársaságok, vasutak, bankok és más nagy rendszerek működését szerte a világban – jelentették péntek délelőtt a nemzetközi hírügynökségek az érintett intézmények közléseit idézve.
Miközben Ukrajna egyre bátrabban támad célpontokat Oroszország mélyén, Moszkva csendben fokozta a biztonsági intézkedéseket Vlagyimir Putyin elnök Moszkvától északra fekvő vidéki rezidenciája körül.
szóljon hozzá!