Fotó: Kreml
Vlagyimir Putyin orosz elnököt az Ukrajna elleni támadás miatt hadbíróság elé kell állítani. Ugyanakkor orosz bíróság elé is való, mert elszigeteltségbe taszította országát, és visszavetette fejlődését – állította Miloš Zeman cseh államfő a Szabad Európa Rádió ukrán adásának adott interjújában. A beszélgetés szövegét a cseh elnöki iroda hétfőn hozta nyilvánosságra.
2022. június 06., 20:552022. június 06., 20:55
Miloš Zeman a korábbi években többször is találkozott orosz partnerével és pozitívan viszonyult Oroszországhoz.
Az Ukrajna elleni orosz támadás után azonban megváltoztatta véleményét. Arra a kérdésre válaszolva, leülne-e ma tárgyalni Putyinnal, akit Joe Biden amerikai elnök háborús bűnösnek nevezett, Zeman leszögezte: „Ma úgy gondolom, hogy Putyin valóban hadibíróság elé való. S ezzel párhuzamosan orosz bíróság elé is mindazért, amit képes volt Oroszországgal tenni.”
A cseh államfő úgy véli: Putyin úgy döntött az Ukrajna elleni támadásról, hogy tudatában volt annak, döntése politikai és gazdasági szankciókat von maga után Oroszország ellen.
„Gyakorlatilag elszigeteltségbe küldte Oroszországot és az oroszokat. Visszavetette országa fejlődését. Ez nagyon szomorú” – fejtette ki a cseh államfő.
Zeman azonban úgy véli, hogy Oroszországnak egyebek között a földgáz és a kőolaj eladásának köszönhetően továbbra is megfelelő tartalékai vannak a háború folytatására.
A háború miatt kirótt szankciókat Zeman már nem bírálja. A cseh elnök úgy véli, hogy Európának folytatnia kellene a nyitást az ukrán gazdaság előtt, mert ez mindkét fél számára előnyös.
Miloš Zeman úgy látja, hogy az orosz-ukrán konfliktus elhúzódására kell számítani, amelyet később valószínűleg diplomáciai tárgyalások válthatnak fel. „Ezek feltétele a harcok leállítása, s a két elnök közvetlen tárgyalása. Ettől ebben a pillanatban azonban még elég távol vagyunk” – jegyezte meg.
Kérdésre válaszolva most azt mondta: akkori kijelentése nem volt „túl diplomatikus”. Megismételte, hogy a Krím orosz elfoglalása nemzetközi jogot sért. Ennek ellenére személyesen úgy véli, hogy Oroszország nem mond le a Krímről. Ezért továbbra is kérdés, hogy mit tesz mindezzel Kijev, az Európai Unió és a NATO – mutatott rá az interjúban Miloš Zeman.
Joe Biden elnök aláírta, és ezzel hatályba léptette a 95 milliárd dollárról szóló törvénycsomagot, amely a többi között Ukrajna és Izrael számára tartalmaz forrásokat.
Hargitafürdőből motorokkal tették meg az utat Rómáig a Magyar Nemzeti Zarándoklat résztvevői – nyilatkozott a csapatot vezető Bátor Botond pálos szerzetes az MTI-nek.
Az easybox csomagautomatákat üzemeltető, romániai székhelyű Sameday futárszolgálat magyarországi házhozszállítási infrastruktúrája 60 százalékkal bővülhet magyar szektortársa, a Pick Pack Pontokat üzemeltető Sprinter felvásárlásával.
Az amerikai szenátus kedden elfogadta az a törvényt, amely rákényszeríti a TikTok videomegosztó alkalmazás jelenlegi kínai tulajdonosát, hogy egy éven belül váljon meg tőle.
Egy bekezdést, összesen három mondatot szán az Egyesült Államok által a napokban Romániáról kiadott éves, 2023-ra vonatkozó emberi jogi jelentés a magyar közösség jogsérelmeinek.
Orosz rakéták lakóházakat rongáltak meg, és hat embert megsebesítettek a kelet-ukrajnai Harkiv városában szerda reggel – közölte Oleh Szinyehubov, Harkiv megye kormányzója a Telegramon.
További támadásokat ígért Izrael ellen Abu Obaida, a Hamász katonai szárnyának, az Al-Kasszam Brigádoknak a szóvivője kedden több mint hat hét óta első videóüzenetében.
A NATO nem tervezi atomfegyver átadását újabb országoknak – jelentette ki Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára.
A washingtoni szenátus is elfogadta a régóta halogatott 95 milliárd dolláros csomagot, amely az Ukrajnának, Izraelnek és Tajvannak szánt amerikai katonai támogatásról szól.
Közel 500 ezer embert veszítettek az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta – jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter az általa vezetett tárca keddi vezetőségi ülésén.
szóljon hozzá!