Rumen Radev bolgár államfő Karl Nehammer osztrák kancellár társaságában a Wiener Musikverein Aranytermében
Fotó: Karl Nehammer/Facebook
Gyanakvással vegyes irigykedéssel számolt be a bukaresti sajtó arról, hogy Karl Nehammer osztrák kancellár és Rumen Radev bolgár államfő közösen vett részt vasárnap a Bécsi Filharmonikusok hagyományos újévi koncertjén, ahhoz képest rendkívül kedélyes hangulatban, hogy Ausztria miatt – Romániához hasonlóan – Bulgária nem tagja a schengeni övezetnek.
2023. január 01., 21:002023. január 01., 21:00
2023. január 02., 00:362023. január 02., 00:36
Bulgária államelnöke hivatalos látogatáson tartózkodik az osztrák fővárosban, és ebből az alkalomból kapott meghívást Nehammertől az újévi koncertre. Radev és az osztrák kancellár egyaránt beszámolt a találkozóról közösségi oldalán, fotókat is közzétéve arról, amint részt vesznek a hagyományos újévi koncerten a Wiener Musikverein Aranytermében.
Utóbbi tagállam csak Bulgária csatlakozását ellenezte, de Bukarest és Szófia sorsáról csomagban döntöttek. Ausztria ugyanakkor jelezte, hogy a migrációs válságból fakadó határellenőrzési szigor miatt nem támogatja sem Románia, sem Bulgária felvételét.
A Nehammer és Radev egyeztetéséről beszámoló román sajtó megállapítása szerint Szófia várhatóan „leválna” Romániától a határok nélküli, vagyis szabad mozgást biztosító uniós övezethez való csatlakozás érdekében folytatott lobbitevékenysége során. Az Evz.ro portál egyenesen odáig ment, hogy a következő címmel tálalta a bécsi találkozóról szóló cikkét: „A bolgárok »elárultak» bennünket (Romániát – szerk. megj.)”. Az osztrák kancellár egyébként a bolgár államfővel folytatott megbeszélése kapcsán közölte, Ausztria támogatja Bulgáriának az EU külső határai hatékony védelmét, valamint az illegális migráció visszaszorítását célzó erőfeszítéseit. Nehammer hozzátette, hasonló támogatást igényel az EU részéről is.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke csütörtökön kijelentette, hogy a testület ülésén valószínűleg „véleményt cserélnek” Románia és Bulgária schengeni övezethez való csatlakozásának helyzetéről is.
Rumen Radev ugyanakkor maga is állást foglalt az illegális migrációval szemben. Leszögezte: nem áll Európa érdekében, hogy illegális migránsok ezrei jussanak be az uniós tagállamokba, ez ugyanis biztonsági kockázatot jelent az Európai Unió számára. „Nagyra értékelem Karl Nehammer osztrák kancellárt az együttműködésért, valamint az Ausztria és Bulgária közötti partnerség elmélyítése érdekében tett erőfeszítéséért, nem utolsósorban a Bécsi Filharmonikusok újévi koncertjére való meghívásért” – írta a bolgár államfő a Nehamerrel folytatott megbeszélése után vasárnap posztolt bejegyzésében.
„Szakítanunk kell minden tabuval a kerítéseket illetően” – szögezte le Nehammer, emlékeztetve arra, hogy Szófiának a kerítéshez saját bevallása szerint kétmilliárd euróra lenne szüksége. Az Európai Bizottság november közepén azt állapította meg: mind Románia, mind Horvátország, mind Bulgária készen áll arra, hogy teljes jogú tagjává váljon a határok nélküli, vagyis szabad mozgást biztosító uniós övezetnek. A három ország közül azonban csak Horvátország csatlakozhatott 2023. január elsején a schengeni övezethez.
A schengeni térségen belül az emberek a határokon ellenőrzés nélkül kelhetnek át és utazhatnak az egyik országból a másikba. A tagállamok közötti ellenőrzés nem szűnt meg az övezeten belül, csak az ellenőrzés módja változott. A belső határokon való ellenőrzésre a schengeni tagállamok úgynevezett mélységi ellenőrzési rendszert működtetnek, amely azt jelenti, hogy az adott ország területén belül az idegenrendészetért felelős hatóságok igazoltathatják a külföldieket. A schengeni szabályok azt is lehetővé teszik, hogy valamely tagállam indokolt esetben, korlátozott időtartamban ideiglenesen visszaállítsa a határellenőrzést.
A schengeni övezetről is szó esett az Európai Tanács csütörtöki ülésén – számolt be Klaus Iohannis államfő, hangsúlyozva, optimista abban a tekintetben, hogy 2023-ban Románia és Bulgária számára pozitív eredménnyel zárul a csatlakozási folyamat.
Sulyok Tamás köztársasági elnök vatikáni találkozójuk során arra kérte XIV. Leó pápát, hogy amint teheti, látogasson el ismét Magyarországra.
Hitetek és örömötök szolgája akarok lenni – mondta XIV. Leó a péteri szolgálatának kezdetét jelentő szentmisén vasárnap a vatikáni Szent Péter-téren, hangsúlyozva, hogy a péteri szolgálat két dimenziója a „szeretet és az egység”.
Romániai idő szerint vasárnap 13 óráig több mint 1 millió román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Romániai idő szerint szombaton 22 óráig több mint 700 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Donald Trump amerikai elnök szombaton a Truth Social nevű közösségi oldalán bejelentette, hogy hétfőn telefonon tárgyal Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ukrajnai háború leállításáról.
Romániai idő szerint szombaton 16.40 órakor átlépte az 500 ezret az elnökválasztás második fordulójában külföldön szavazó román állampolgár száma – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Péter apostol sírjánál kezdődik, majd a Szent Péter téren folytatódik XIV. Leó jelképekben gazdag beiktatási szertartása, amely politikai találkozókra is lehetőséget ad vasárnap.
Romániai idő szerint szombaton 11 óráig több mint 270 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Nem kívánta kommentálni a Krónika kérdésére az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma (DHS) azt az értesülést, miszerint Romániának a vízummentességi programból való kizárásához hozzájárult a tavalyi elnökválasztás eredményének érvénytelenítése.
Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
szóljon hozzá!