Fotó: Európai Tanács
Magyarország nem enged a zsarolásnak – így reagáltak a magyar kormány, illetve kormánypártok részéről politikusok azon hírekre, amelyek szerint ha Budapest továbbra is ellenzi az Ukrajnának szánt EU-s támogatást, akkor drasztikus ellenlépésekre számíthat Brüsszel részéről.
2024. január 29., 12:452024. január 29., 12:45
Magyarország nem enged a zsarolásnak – írta az európai uniós ügyekért felelős miniszter hétfőn a Facebook-oldalán.
Bóka János az MTI szerint kifejtette: sajtóértesülések szerint egy brüsszeli bürokraták által fogalmazott dokumentum amellett érvel, hogy amennyiben nem születik döntés Ukrajna finanszírozásáról a február elsejei EU-csúcson, a tagállamok nyilvánosan kijelentik, hogy
Az értesülés megerősíti azt, amit a magyar kormány hosszú idő óta állít:
– tette hozzá.
„Ukrajna támogatása és az uniós forrásokhoz való hozzáférés között Magyarország nem teremt kapcsolatot, és visszautasítja azt, hogy mások ezt tegyék. Magyarország eddig is és ezután is konstruktívan vesz részt az egyeztetésekben, de a zsarolásnak nem enged” – fogalmazott a tárcavezető.
Bóka Jánoshoz hasonlóan fogalmazott Varga Judit, az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottságának fideszes elnöke, volt igazságügyi miniszter is hétfőn a Facebook-oldalán. Leszögezte: Magyarország soha nem enged a zsarolásnak.
Varga Judit azt írta, hogy Brüsszel a Financial Times címlapján fenyegette meg Magyarországot azzal, hogy „ha nem adunk pénzt hitelből Ukrajnának, akkor majd ők sem adnak nekünk forrásokat”.
– fogalmazott a kormánypárti politikus.
Varga Judit bejegyzése szerint úgy tűnik, már hetes cikkelyes „szappanopera”, meg Sargentini sem kell a brüsszeli liberálisoknak, hogy előjöjjön belőlük a birodalmi diktatúra hangja.
– tette hozzá.
„Nem fogjuk be! Sőt, egyre hangosabbak leszünk Németországban, Franciaországban, Belgiumban és szerte az EU-ban. Jól figyelj, Brüsszel: Magyarország soha nem enged a zsarolásnak! Kezdődik az EP-kampány, tanulunk traktort vezetni” – hangsúlyozta az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottságának elnöke.
A Financial Times cikkében arról ír, hogy egy Brüsszel által kidolgozott bizalmas terv szerint
Az uniós tisztviselők által készített és a Financial Times által megismert dokumentumban Brüsszel felvázolt egy olyan stratégiát, amely
Mint ismeretes, Orbán Viktor magyar miniszterelnök decemberben vétózta meg a pénzügyi támogatást.
A következő rendkívüli EU-csúcstalálkozót, amelyről az 50 milliárd eurós összegről kellene dönteni, csütörtökre hívták össze.
Ha a magyar kormányfő nem vonja vissza vétóját, más uniós vezetők várhatóan nyilvánosan ígéretet tesznek arra, hogy a piacok megrémítésének szándékával végleg leállítják a Budapestnek szánt uniós támogatásokat, ami a forint leértékelődését és az ország hitelfelvételi költségeinek növekedését idézné elő – olvasható a brüsszeli dokumentumban.
Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A szemben álló felek ezer-ezer fős hadifogolycserében állapodtak meg Isztambulban, az orosz-ukrán tárgyalásokon – jelentette be Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője pénteken, a tárgyalások befejezése után az orosz sajtónak.
13 óra környékén meghaladta az 50 ezret a külföldi szavazókörökben urnákhoz járuló román állampolgárok száma, így a 3139 levélvokssal együtt már 55 ezerhez közelített a szavazatok száma.
A tavalyi elnökválasztás érvénytelenítéséhez kapcsolódó botrány is hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok kizárta Romániát a vízummentességi rendszerből.
Az izraeli hadsereg csütörtökön fokozta a Gázai övezetben folyó hadműveleteket, amelyek során több mint 100 ember halt meg, miközben Donald Trump amerikai elnök „szabadságövezet” létrehozását javasolta az enklávéban.
Romániai idő szerint csütörtökön 22 órakor megnyílt az első külképviseleti szavazóhelyiség az új-zélandi Aucklandben, és ezzel elkezdődött a külföldi szavazás az elnökválasztás második fordulójában.
Ukrajna Rusztem Umerov védelmi miniszter vezetésével küld delegációt Isztambulba, hogy pénteken tárgyalásokat folytasson az orosz féllel – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtöki ankarai sajtótájékoztatóján.
XIV. Leó pápa címert választott magának, és feltűnt mellette személyi titkára is, Edgard Iván Rimaycuna 36 éves perui pap.
A magyar kormány nem foglal állást egyik jelölt mellett sem, a jövőbeni megválasztott elnökkel viszont – az RMDSZ-szel egyeztetve – jó kapcsolatot kívánnak kialakítani a jövőben jelentette ki a Híradó.hu kérdésére Nacsa Lőrinc.
Rómában folytatta külföldi turnéját szerdán George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, a szélsőjobboldal államfőjelöltje.
szóljon hozzá!