Szijjártó Péter külügyminiszter, Andrij Jermak, a kijevi elnöki hivatal vezetője és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter az ungvári Kálvária temetőben
Fotó: Szijjártó Péter/Facebook
Történtek biztató lépések a bizalmi légkör helyreállítása felé Magyarország és Ukrajna között, azonban hosszú még az út odáig, és sok munkára lesz szükség, amire hazánk készen áll – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Ungváron.
2024. január 29., 17:572024. január 29., 17:57
2024. január 29., 20:422024. január 29., 20:42
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az ukrán kollégájával, Dmitro Kulebával és a kijevi elnöki hivatalt vezető Andrij Jermakkal folytatott tárgyalását követő közös sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a kárpátaljai magyarság jogait 2015-öt követően folyamatosan csorbították, ez az oka annak, hogy a kétoldalú kapcsolatok az utóbbi években nem a jó viszonyról, hanem a nyitott kérdésekről szóltak. Üdvözölte, hogy az ukrán parlament által tavaly decemberben elfogadott törvény „ezt a negatív spirált kétségtelenül megállította”, ugyanakkor újfent leszögezte, hogy
„Szeretném itt és most aláhúzni, hogy Magyarország nem kér extrát, nem kérünk többet, mint ami már volt. Azt kérjük, hogy a kárpátaljai magyar nemzeti közösség azokat a jogokat kapja vissza, amelyekkel 2015-ben már rendelkezett” – mondta. Hozzátette, ennek megfelelően a mai napon tizenegy pontban összegezték a magyar kéréseket, köztük például a nemzetiségi iskolai jogállás helyreállítását, a magyar nyelven tett érettségi lehetőségének ismételt megteremtését és a magyar nyelv korlátozásmentes használatát a felsőoktatásban, a kultúrában, a közigazgatásban és a közösségi élet terében. Valamint bejelentette, hogy kétoldalú kormányközi bizottságot bíztak meg, hogy konkrét, szövegszerű javaslatokban próbáljanak megállapodni minél előbbi, és ezeket tárják a két külügyminisztérium elé.
„Mi azzal a céllal érkeztünk ide, hogy újra tudjuk építeni a bizalmi légkört a kétoldalú kapcsolatainkban. Azt gondolom, egyetérthetünk abban, hogy tettünk biztató lépéseket ebbe az irányba. Hosszú út áll még előttünk, sok munkát kell elvégeznünk, de mi a magyar oldalon készek vagyunk ennek a munkának az elvégzésére” – idézte a közlemény a tárcavezetőt.
„Mi kiállunk Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett. A háborút elítéljük, és azt szeretnénk, hogyha a szomszédunkban minél előbb béke lenne” – hangsúlyozta. Szerinte meg kell sokszorozni az erőfeszítéseket annak érdekében, hogy Ukrajnában az emberek végre békében élhessenek. Közölte, Magyarország kész ez irányú erőfeszítéseket tenni a jövőben is, hiszen az emberéletek megmentése csak és kizárólag békével lehetséges. Ukrán tárgyalópartnerei mellett állva ezután emlékeztetett, hogy Magyarország története legnagyobb humanitárius akcióját hajtotta végre 2022 óta, több mint egymillió menekült érkezett a szomszédos országból, és jelenleg 5224 ukrán gyerek jár összesen 1558 magyar iskolába és óvodába.
Fotó: Szijjártó Péter/Facebook
Szijjártó tudatta, hogy húsz ukrajnai megyében több mint félmillió családot ért el a magyar humanitárius segítségnyújtás, például 14 ezer ukrán gyereknek biztosítottak táborozási lehetőségeket, és a kormány továbbra is hozzá fog járulni kórházak, iskolák, rendelőintézetek felújításához és újjáépítéséhez. Érintette emellett a határon átnyúló infrastruktúra fejlesztését is, amelyről eredményes megbeszélést folytattak szerinte. Rámutatott, hogy Magyarországon 120 millió eurós beruházással nagy logisztikai központ jött létre Ukrajna határán, valamint karnyújtásra van egy újabb határátkelő átadása, Nagyhódos és Nagypalád között.
Továbbá elmondta, hogy az eddigi megbízható kőolajszállítási útvonal fenntartását kérte ukrán hivatali partnerétől, és azt, hogy biztosítsanak korrekt működési körülményeket a magyar vállalatok számára. A miniszter végül köszönetet mondott Viktor Mikita kárpátaljai kormányzónak, amiért ott a magyar és az ukrán lakosság máig békésen tud egymás mellett élni, minthogy szavai szerint nélküle nem lehetett volna kezelni a „mesterséges feszültségkeltési kísérleteket”. „Magyarország álláspontjának félreértelmezése és elferdített bemutatása (.) a nemzetközi média egy bizonyos szeletének kedvelt sportága. És ez a tevékenység a mindennapi élet területén is, nem csak a politikában képes feszültségeket kelteni” – közölte Szijjártó Péter. Majd felidézte, hogy a háború kirobbanása után néhány nappal biztosította Mikitát arról, hogy minden, általa beterjesztett segítségkérést kész a kormány azonnal megfontolni, s a lehető leginkább teljesíteni. „És az elmúlt két esztendőben ez így volt, és továbbra is így van” – mondta a külügyminiszter.
Halálos fenyegetést kapott a kárpátaljai látogatásra készülő Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Az ukrán hatóságok biztosították a magyar felet, hogy a legkörültekintőbb biztonsági intézkedések lesznek a találkozón.
Joe Biden amerikai elnök kedden a Fehér Házban találkozik Klaus Iohannis román elnökkel, és közösen megünneplik Románia NATO-csatlakozásának 20. évfordulóját – jelentette be hétfőn Karine Jean-Pierre sajtótitkár a Fehér Ház honlapja szerint.
Oroszország figyelmeztette a moszkvai brit nagykövetet, hogy a brit fegyverrel orosz területre mért ukrán csapásokra válaszul célponttá válhat bármely brit katonai létesítmény és hadfelszerelés Ukrajna területén, és az ország határain túl is.
Vietnámra a legtöbbünk nem kifejezetten izgalmas turisztikai célpontként gondol: sokan máig egy háború sújtotta államként tekintenek a délkelet-ázsiai országra, mások a politikai rendszerrel szemben viseltetnek távolságtartással.
Utasította az orosz fegyveres erők vezérkarát Vlagyimir Putyin orosz elnök, hogy készüljön fel egy olyan hadgyakorlatra, amelyen nem hadászati nukleáris fegyverek használatát fogják gyakorolni – közölte hétfőn az orosz védelmi minisztérium.
Legalább hat ember meghalt és 35 megsebesült hétfőn kora reggel egy ukrán dróntámadásban az Ukrajnával határos oroszországi Belgorod régióban, amely a kijevi erők rendszeres célpontja – közölte a helyi kormányzó.
Egyes európai hírszerző ügynökségek arra figyelmeztették kormányaikat, hogy Oroszország erőszakos szabotázsakciókat tervez a kontinensen – írja a Financial Times.
Az izraeli hadsereg (IDF) hétfő hajnalban megkezdte a palesztin civilek evakuálását a Gázai övezet legdélibb, még el nem foglalt városából, Rafahból.
Kína együtt akar működni Franciaországgal és a nemzetközi közösség többi tagjával az ukrajnai háború befejezése érdekében – jelentette Hszi Csin-ping kínai elnök vasárnap a Le Figaro című francia médiumnak.
Elhagyták az engedély nélkül emelt sátortábort vasárnap a Dél-Kaliforniai Egyetemen tüntető palesztinpárti aktivisták, miután a rendőrség körbevette a tiltakozás helyszínét az intézmény területén.
Gyakorlatilag felesége vezetett a rendőrség karjaiba egy nemzetközileg körözött román férfit, aki Olaszországban bujkált. Nem tudta viszont megállni, hogy az ortodox húsvétot ne a családjával töltse, és ez lett a veszte.
szóljon hozzá!