Fotó: MTI
2009. február 02., 15:052009. február 02., 15:05
Arra az újságírói kérdésre válaszolva, hogy lehetséges-e, és ha igen, mikor a területi autonómia a Székelyföldön, a román államfő úgy fogalmazott: „Azt elmondhatom, mikor: soha, mivel Románia szuverén és egységes nemzetállam”. Hozzátette: Románia soha nem fogja elismerni a kisebbségek kollektív jogait, de támogatja a nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgárainak egyéni jogait. Traian Băsescu hangsúlyozta: Románia megfelel a kisebbségekkel való bánásmóddal kapcsolatos összes európai uniós elvárásnak. „Noha sokat lehet még tenni a Romániában hivatalosan elismert 19 nemzeti kisebbség érdekében, egyetlen olyan dokumentum vagy elemzés sem létezik, amely megkérdőjelezné Románia kisebbségpolitikáját” – jelentette ki a román elnök.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kapcsán Băsescu azt mondta: a romániai magánegyetemek költségvetési finanszírozása nem lehetséges, de hozzátette, hogy bármelyik állami vagy magánegyetem részt vehet állami költségvetésből vagy európai alapokból finanszírozott tudományos kutatásokra vonatkozó közbeszerzéseken.
Sólyom László szerint Magyarország továbbra is lehetségesnek tartja a romániai magyarok területi autonómiáját, támogatja ezeket a törekvéseket. Románia és Magyarország között jók a kapcsolatok, ez azonban nem zárja ki a véleménykülönbségeket. „Soha nem kételkedtünk abban, hogy Románia kisebbségpolitikája megfelel az EU elvárásainak” – szögezte le a köztársasági elnök. Hozzátette: egyes európai államok elismerik a területi autonómiát, mások nem. A kulturális autonómiát valószínűleg Románia is elismeri, csak nem közösségi jogként – mondta Sólyom. Magyarországhoz képest az a különbség, hogy a kulturális autonómiát nem kollektív, hanem egyéni jogként ismerik el – tette hozzá. „Magyarország lehetségesnek tartja a területi autonómiát, és továbbra is támogatja a romániai magyarság ez irányú törekvéseit, természetesen a román alkotmány szabta keretek között” – fogalmazott Sólyom László.
A magyar köztársasági elnök elmondta, román kollégájával megállapodtak abban, hogy a magyarországi román kisebbség képviseletet kapjon a budapesti Országgyűlésben. A magyar kormány létrehozott egy bizottságot, amely kidolgozza az erre vonatkozó törvényes szabályozást – tette hozzá Sólyom. A magyar államfő kifejtette, a magyarországi nemzeti kisebbségek saját önkormányzatokat hozhatnak létre a magyar alkotmány által biztosított kollektív jogok alapján. „Az önkormányzati rendszer valamelyest kompenzálja a parlamenti képviseletet. A román nemzeti közösség kis létszáma miatt meglehetősen nehéz a parlamenti mandátumszerzés, mivel egy országgyűlési képviselő megválasztásához legalább 40 ezer szavazat szükséges” - tette hozzá. A magyar alkotmány államalkotó tényezőkként ismeri el a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeket, Rmániától eltérően pedig Magyarország nem nemzeti egységállam – az államalkotó kisebbségek pedig kollektív jogokkal is rendelkeznek
Traian Băsescut a köztársasági elnök hivatalában, a Sándor palotában fogadta Sólyom László. A román elnök kétnapos hivatalos látogatásra érkezett Magyarországra. Băsescut elkísérte Cristian Diaconescu külügyminiszter és Eckstein-Kovács Péter, az elnök kisebbségügyi tanácsosa is.
Traian Băsescu a kétoldalú elnöki tárgyalás után a program szerint találkozott Gyurcsány Ferenc kormányfővel és egyeztetett Szili Katalin házelnökkel. Az MTI magát megnevezni nem kívánó kormányzati forrásból úgy tudja, Gyurcsány Ferenc azt az álláspontot képviselte a román államfővel folytatott tárgyalásán, hogy legitim törekvés az erdélyi magyar autonómia. A magyar miniszterelnök emlékeztetett arra is, hogy Európa több országában, Skóciától Spanyolországig létezik ez a megoldás, hangsúlyozta ugyanakkor, a kérdést Romániában kell rendezni.
Băsescu hétfő délután megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét, valamint az Új Köztemetőben a román hősök sírját is. Kedden látogatást tesz a gyulai Román Oktatási és Kulturális Központban, majd a Szent Miklós-katedrális püspökénél.
Az ukrajnai válság rendezése lesz Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök pénteken esedékes tárgyalásainak központi témája Alaszkában – jelentette ki Jurij Usakov, az orosz államfő külpolitikai tanácsadója.
Moszkva meghiúsította Kijev arra irányuló terveit, hogy Szapszan típusú rakétarendszereket gyártson az Oroszország mélyére mérendő csapásokhoz – közölte csütörtökön az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).
Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu jelezte, hogy a gázai tűzszüneti erőfeszítések most egy átfogó megállapodásra összpontosulnak, amelynek célja az összes fennmaradó túsz egyidejű szabadon bocsátása – közölte a BBC.
Sikerült megőrizni a békét, és nem lesz polgárháború Szerbiában – közölte Alekszandar Vucsics szerb köztársasági elnök azt követően, hogy ellenzéki tüntetők csaptak össze a Szerb Haladó Párt (SNS) aktivistáival és rendőrökkel Újvidéken szerda este.
Donald Trump amerikai elnök arra készül, hogy hozzáférést biztosítson Vlagyimir Putyin orosz elnöknek ritkaföldfémekhez és egyéb gazdasági ösztönzőket kínáljon az ukrajnai háború befejezése érdekében.
Donald Trump szerint pénteki találkozóját Vlagyimir Putyinnal nagyon gyorsan második is követheti, ugyanakkor súlyos következményekkel járhat, ha az orosz elnök nem egyezik bele a háború lezárásába.
Heves légitámadás érte Gázavárost – közölte a területet irányító Hamász terrorszervezet polgári védelmi ügynöksége, miközben az izraeli erők a város elfoglalására készülnek.
A 2024-es romániai elnökválasztás első fordulójának érvénytelenítése is szerepel az Egyesült Államok külügyminisztériuma által kedden közzétett, a 2024-es romániai emberi jogi helyzetről szóló jelentésében.
Súlyos harcokról számolt be az ukrán hadsereg kedden egy sajtótájékoztatón, utalva a kelet-ukrajnai frontszakaszokon történt orosz előretörésre is, ami miatt erősítést is küldtek Pokrovszk térségébe.
Nicușor Dan kedden bejelentette, hogy telefonon egyeztetett Volodimir Zelenszkij elnökkel, akinek elmondta, hogy „átfogó és tartós békére van szükség Ukrajnában”.