Brit levéltári dokumentumok szerint Putyin 20 éve kifejtette, hogy nem akarja lassítani a NATO-bővítés folyamatát

•  Fotó: Pixabay.com

Fotó: Pixabay.com

Frissen nyilvánosságra hozott brit levéltári dokumentumok tanúsága szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök két évtizeddel ezelőtt Nagy-Britanniába orosz földgázt szállító vezetékrendszer megépítését ajánlotta fel Londonnak.

MTI

2022. december 30., 13:262022. december 30., 13:26

A pénteken ismertetett archív iratokból kitűnik az is, hogy London kilenc hónappal a 2001. szeptember 11-i amerikai merényletsorozat előtt támogatta volna egy olyan katonai akció végrehajtását, amelynek célja Oszama Bin Laden, az al-Kaida terrorhálózat vezetője, a csaknem háromezer ember életét kioltó terrortámadás kitervelője megölését célozta.

A brit nemzeti levéltár minden év végén hagyományosan betekintést enged 25-30 évvel korábbi archív kormányzati iratokba.

A most nyilvánosságra hozott dokumentumokból kitűnik, hogy Tony Blair akkori miniszterelnök – aki a jelenlegi legnagyobb brit ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetőjeként 1997 és 2007 között állt a brit kormány élén –

2001-ben azt javasolta a nyugati szövetségeseknek, hogy próbálják rávenni Putyint a nyugati értékrendszer oroszországi meghonosítására.

Blair 2001 elején Dick Cheney amerikai alelnököt is arról győzködte, hogy az orosz államfőnek „helyet kellene biztosítani a globális nagypolitika asztalánál”. A brit kormányfő szerint ugyanis ezzel arra lehetne biztatni Putyint, hogy vegye át a Nyugat hozzáállását és gazdasági modelljét.

Blair a titkosítás alól pénteken feloldott iratok tanúsága szerint az amerikai alelnökkel tartott megbeszélésen azt mondta, hogy Vlagyimir Putyin „orosz hazafi”, akit „érzékenyen érintett”, hogy Oroszország „elvesztette a világ megbecsülését”.

A brit miniszterelnök kifejtette azt a véleményét is, hogy az orosz elnök világfelfogása hasonlatos ahhoz, ahogy Charles de Gaulle néhai francia elnök látta a világot.

Az archív dokumentumok szerint Putyin londoni hivatalos látogatásán kifejtette Tony Blairnek, hogy nem akarja lassítani a NATO-bővítés folyamatát.

A korabeli brit kormányzati feljegyzések ugyanakkor kiemelik, hogy már akkor sem ez volt Oroszország egyértelmű álláspontja. A dokumentumok hangsúlyozzák, hogy az akkori orosz védelmi miniszter, Igor Szergejev a NATO-országok védelmi minisztereivel tartott tárgyalásain rendre úgy fogalmazott: „komoly politikai hiba lenne” az atlanti szövetség bővítése, és ha ez bekövetkezik, Oroszország „megteszi a megfelelő lépéseket”.

Putyin mindazonáltal baráti szavakkal méltatta Oroszország és Nagy-Britannia szoros kapcsolatait a Blairrel 2002-ben Moszkvában tartott kétoldalú tárgyaláson, és felajánlotta egy olyan vezetékrendszer kiépítését, amely a Balti-tengeren keresztül Nagy-Britanniába szállított volna orosz földgázt.

Az orosz államfő a megbeszélésről készült feljegyzés szerint azzal érvelt, hogy a vezeték évtizedekre biztosítaná Nagy-Britannia stabil földgázellátását.

A Putyin által előterjesztett javaslat megvalósítása azonban hivatalosan soha nem került napirendre.

A pénteken ismertetett archív brit kormányzati dokumentumokból kitűnik az is, hogy London 2001 elején – az al-Kaida által szervezett amerikai merényletsorozat előtt kilenc hónappal –

támogatott volna egy olyan amerikai légitámadást, amelynek célja Oszama Bin Laden, a terrorhálózat vezetője megölése lett volna.

Ez a brit kormányzati álláspont abból a feljegyzésből derül ki, amelyet John Sawers, Tony Blair külpolitikai főtanácsadója, a brit külső hírszerzés (MI6) későbbi főnöke vetett papírra még George W. Bush frissen megválasztott amerikai elnök 2001. január 20-i beiktatása előtt.

Sawers ugyanakkor fontosnak tartotta, hogy London kapjon „valamelyes előzetes értesítést”, és azt is, hogy a brit kormánynak legyen befolyása az esetleges akció időzítésére.

Bin Laden akkor már az amerikai szövetségi nyomozóiroda (FBI) nemzetközi körözési listájának felső tízes mezőnyében volt, miután őt gyanúsították az Egyesült Államok több kelet-afrikai nagykövetsége ellen 1998-ban végrehajtott, összehangolt terrortámadások kitervelésével.

Az al-Kaida vezetőjét végül 2011-ben, pakisztáni búvóhelyén ölték meg az amerikai haditengerészet kommandósai.

A pénteken ismertetett archív dokumentumok egyike szerint Tony Blair 1997 júliusában, Diana hercegnő halála előtt egy hónappal olyan feljegyzést kapott, amely

gyakorlatilag kizárta Károly akkori trónörökös és ifjúkori kedvese, Camilla Parker-Bowles – a későbbi Kamilla cornwalli hercegnő – házasságát.

Károly a Dianával kötött házassága alatt is fenntartotta bensőséges viszonyát Kamillával, ám a Blairhez személyi titkára által intézett feljegyzés szerint „nincs valószínűsége”, hogy a walesi herceg és barátnője összeházasodjon, mivel ennek mindenféle kínos következménye lenne.

Károly és Kamilla végül 2005-ben házasságot kötött. A volt trónörökös édesanyja, II. Erzsébet királynő szeptemberi halála óta III. Károly néven az Egyesült Királyság uralkodója, felesége pedig a „Queen Consort”, vagyis az uralkodó királynői rangú hitvese címet viseli, és ugyanúgy felségnek kell szólítani, mint a királyt.

 

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 10., csütörtök

Közel 150 drónnal támadta Oroszország Ukrajnát egyetlen éjszaka alatt

Az orosz hadsereg csütörtökön éjszaka 145 drónnal támadott célpontokat Ukrajnában; Mikolajivban és Kijevben a lelőtt drónok roncsai több civilt megsebesítettek és komoly károkat okoztak.

Közel 150 drónnal támadta Oroszország Ukrajnát egyetlen éjszaka alatt
2025. április 10., csütörtök

Fenyő-gyilkosság: Gyárfás Tamást hét év börtönre, Portik Tamást életfogytiglani fegyházra ítélték

Jogerősen 7 év börtönbüntetésre ítélte Gyárfás Tamás korábbi médiavállalkozót, sportvezetőt és sportdiplomatát felbujtóként elkövetett emberölés bűntette miatt a Fenyő János médiavállalkozó meggyilkolása miatt indult büntetőperben a Fővárosi Ítélőtábla.

Fenyő-gyilkosság: Gyárfás Tamást hét év börtönre, Portik Tamást életfogytiglani fegyházra ítélték
2025. április 10., csütörtök

Zelenszkij: több mint 150 kínai harcol Ukrajna ellen, az oroszok új offenzívát kezdtek, Moszkva: a britek és a franciák intervencióra készülnek

Legalább 155 kínai állampolgár harcol Ukrajna területén, de valószínű, hogy ennél többen is vannak – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdai kijevi sajtótájékoztatóján.

Zelenszkij: több mint 150 kínai harcol Ukrajna ellen, az oroszok új offenzívát kezdtek, Moszkva: a britek és a franciák intervencióra készülnek
2025. április 10., csütörtök

Az Európai Bizottság szigorúbban vizsgálja majd a tagállami választásokat

Az Európai Bizottság a korábbinál szigorúbban fogja értékelni a tagállami választási folyamatok igazságosságát, kiegyensúlyozottságát és integritását, továbbá komolyabban oda fog figyelni arra, hogy az EU jogrendszere és szelleme érvényesül-e.

Az Európai Bizottság szigorúbban vizsgálja majd a tagállami választásokat
2025. április 10., csütörtök

Németország visszatért – üzente Trumpnak a leendő kancellár

Németország visszatért – jelentette ki Friedrich Merz leendő német kancellár, miután az általa vezetett konzervatívok szerdán koalíciós megállapodást kötöttek a balközép szociáldemokratákkal (SPD).

Németország visszatért – üzente Trumpnak a leendő kancellár
2025. április 09., szerda

Trump egy hét elteltével felfüggesztette a vámokat, de még jobban nekiment Kínának

Donald Trump 90 napos szünetet rendelt el az amerikai vámok alkalmazása terén, egyben azonnali hatállyal megemelte a Kínára vonatkozó vámtételt 125 százalékra.

Trump egy hét elteltével felfüggesztette a vámokat, de még jobban nekiment Kínának
2025. április 09., szerda

Oroszország kiutasítja a moszkvai román katonai attasét és helyettesét

Oroszország válaszintézkedésként kiutasítja a moszkvai román nagykövetség védelmi attaséját és helyettesét – közölte szerdán az orosz külügyminisztérium.

Oroszország kiutasítja a moszkvai román katonai attasét és helyettesét
2025. április 09., szerda

Vámháború: az uniós kormányok Magyarország kivételével megszavazták a válaszlépést Trump illetékeire

Az Európai Unió tagállamai megszavazták az Európai Bizottságnak az Amerikai Egyesült Államok által kivetett vámokkal szembeni ellenintézkedések bevezetésére vonatkozó javaslatát – tájékoztatott az uniós bizottság szerdán.

Vámháború: az uniós kormányok Magyarország kivételével megszavazták a válaszlépést Trump illetékeire
2025. április 09., szerda

Kína kivizsgálja az ukránok által elfogott, orosz oldalon harcoló kínai katonák ügyét

Kína megerősítette szerdán, hogy tárgyal Ukrajnával azon információk ügyében, amelyek szerint Donyec megyében ukrán katonák foglyul ejtettek az orosz erők oldalán harcoló két kínai állampolgárt.

Kína kivizsgálja az ukránok által elfogott, orosz oldalon harcoló kínai katonák ügyét
2025. április 09., szerda

Román nagykövet: nincs szakadás Washington és Bukarest között

Románia és az Egyesült Államok között nincs szakadás – véli Románia Egyesült Államokba akkreditált nagykövete.

Román nagykövet: nincs szakadás Washington és Bukarest között