Josep Borrell hangsúlyozta: az EU a palesztin nép legnagyobb nemzetközi segélyezője
Fotó: European Union
Kollektív erőfeszítésekre van szükség az izraeli-palesztin békefolyamat újraindításához, amelyhez egy erősebb Palesztin Nemzeti Hatóságra van szükség, ami egyben izraeli érdek is – jelentette ki Josep Borrell, EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője vasárnap Brüsszelben.
2024. május 26., 22:062024. május 26., 22:06
2024. május 26., 22:072024. május 26., 22:07
A főképviselő Mohamed Musztafa palesztin miniszterelnökkel és Espen Barth Eide norvég külügyminiszterrel adott közös sajtótájékoztatót a Palesztinát támogató nemzetközi partnerek miniszteri szintű találkozójának keretében.
Borrell hangsúlyozta: „szavakkal kifejezhetetlen”, ami Gázában történik, és a megszállt Ciszjordánia is a „szakadék szélén táncol.”
Felhívta a figyelmet, hogy Izrael a Nemzetközi Bíróság határozata ellenére nem állította le a katonai műveleteket Rafahban, és nem nyitotta meg a határátkelőket a humanitárius segélyek előtt. Emlékeztetett, hogy Ciszjordániában a szélsőséges izraeli telepesek diszkriminatív és büntető támadásaikkal egyre inkább a Gázába tartó humanitárius segélyeket veszik célba. „A telepeseknek fegyvereik vannak, kérdés az, hogy ki fegyverezi fel őket, és ki nem akadályozza meg a támadásokat” – tette hozzá.
Kiemelte, hogy a palesztin hatóság figyelemre méltó erőfeszítéseket tesz, hogy megakadályozza a gázai humanitárius helyzet súlyosbodását, de óriási kihívásokkal kell szembenéznie. Ilyen kihívások például társadalmi-gazdasági válság, a Ciszjordániában elrendelt lezárások és egyéb büntetőintézkedések, mint például az izraeli megszálló hatóságok bejelentése, hogy visszatarják a hatóságnak járó adóbevételeket.
Borrell hangsúlyozta: az EU a palesztin nép legnagyobb nemzetközi segélyezője, de többet kell tenni a stabilitás biztosításához a tágabb térségben. „Ez egy erős palesztin hatóságtól függ mind pénzügyileg, mind politikailag. Felszólítom a nemzetközi donorokat, hogy támogassák a palesztin hatóság törekvéseit a szükséges reformok végrehajtása, a demokratikus megújulás és a jogállamiság megerősítésének irányába” – tette hozzá.
Mohamed Musztafa palesztin miniszterelnök sajtónyilatkozatában köszönetet mondott Norvégiának, Spanyolországnak és Írországnak hogy a múlt héten „fontos és bátor döntést” hoztak a palesztin állam elismeréséről. Mint mondta, a vasárnapi találkozón fontos lehetőség nyit meg arra, hogy előrelépés történjék egy független, szuverén, életképes palesztin állam felépítéséhez.
Felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt néhány hónapban a palesztin hatóság pénzügyeire fokozott nyomás nehezedett, mivel az izraeli kormány úgy döntött, hogy visszatartja a palesztin népnek járó jelentős forrásokat. „Nem akarjuk, hogy bárki, beleértve Izraelt is, aláássa erőfeszítéseinket. Tehát ez egy lehetőség arra, hogy megkérjük Izraelt, hagyja abba ezeket az akciókat, és azonnal engedje át pénzünket” – hangoztatta. Felkérte a nemzetközi partnereket, hogy gyakoroljanak nyomást Izraelre ennek érdekében.
Hangsúlyozta, hogy meg kell erősíteni a palesztin hatóságot, hogy végrehajtsa a szükséges reformokat, és meg tudja tervezni a Gázába való jövőbeli visszatérést, „mert mindenki azt akarja, hogy az egységes Palesztinát egy egységes kormány irányítsa.” Felhívta a figyelmet, hogy a nemzetközi adományozóknak fokozniuk kell a palesztin hatóság politikai és pénzügyi támogatását, Izraelnek pedig be kell tartania ígéreteit, hogy a pénzt, amely Palesztinát illeti, valóban átutalják.
Izraelnek végre kell hajtani a Nemzetközi Bíróság (ICJ) pénteki határozatát, és azonnal le kell állítania a Gázai övezet déli részén fekvő Rafahban folytatott katonai offenzíváját – hangsúlyozta Josep Borrell.
Mindössze hét perc alatt át lehet jutni Németországból Dániába a most készülő víz alatti alagúton, amelynek első építési elemeit nemrég felavatta X. Frigyes dán király.
A NATO döntéshozó szerve, az Észak-atlanti Tanács szerdán úgy határozott, hogy Mark Rutte leköszönő holland miniszterelnököt nevezi ki a NATO következő főtitkárának.
A jelenlegi nehéz idők ellenére Ukrajna meghozta a szükséges reformintézkedéseket és teljesítette a csatlakozási tárgyalások hivatalos megkezdéséhez szükséges elvárásokat – jelentette ki Várhelyi Olivér bővítésért felelős uniós biztos.
Tavaly 83 százalékkal nőtt az antiszemita incidensek száma Németországban, főleg az izraeli-palesztin között háború kitörése óta – idézte kedden a RIAS megfigyelő szervezet adatait a Reuters hírügynökség.
Egy máltai bíróság alapfokon elrendelte Pál Fülöp herceg kiadatását Romániának – jelentette be kedden a Facebook-oldalán Alina Gorghiu igazságügyi miniszter.
Öt év vizsgálati fogság után szabadon engedték a brit hatóságok Julian Assange-t, a WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítóját, akinek kiadatásáról az amerikai hatóságok vádalku alapján lemondtak.
Bekérette Lynne Tracy amerikai nagykövetet hétfőn az orosz külügyminisztérium, és tiltakozását fejezte ki nála az amerikai rakétákkal Szevasztopol ellen végrehajtott, civil áldozatokat követelő vasárnapi rakétacsapás miatt.
Már hat halálos áldozata van a görögországi kánikulának, három eltűnt személyt keresnek a hatóságok.
Az Európai Unió Külügyek Tanácsa az Ukrajna ellen folytatódó háborúra tekintettel elfogadta tizennegyedik szankciós csomagját.
A rendfenntartó erők több mint 15 tagja, valamint több civil vált terrortámadás áldozatává Dagesztánban – jelentette be Szergej Melikov, a régió vezetője hétfőre virradóra a Telegram-csatornáján közzétett videófelhívásban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!