Josep Borrell hangsúlyozta: az EU a palesztin nép legnagyobb nemzetközi segélyezője
Fotó: European Union
Kollektív erőfeszítésekre van szükség az izraeli-palesztin békefolyamat újraindításához, amelyhez egy erősebb Palesztin Nemzeti Hatóságra van szükség, ami egyben izraeli érdek is – jelentette ki Josep Borrell, EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője vasárnap Brüsszelben.
2024. május 26., 22:062024. május 26., 22:06
2024. május 26., 22:072024. május 26., 22:07
A főképviselő Mohamed Musztafa palesztin miniszterelnökkel és Espen Barth Eide norvég külügyminiszterrel adott közös sajtótájékoztatót a Palesztinát támogató nemzetközi partnerek miniszteri szintű találkozójának keretében.
Borrell hangsúlyozta: „szavakkal kifejezhetetlen”, ami Gázában történik, és a megszállt Ciszjordánia is a „szakadék szélén táncol.”
Felhívta a figyelmet, hogy Izrael a Nemzetközi Bíróság határozata ellenére nem állította le a katonai műveleteket Rafahban, és nem nyitotta meg a határátkelőket a humanitárius segélyek előtt. Emlékeztetett, hogy Ciszjordániában a szélsőséges izraeli telepesek diszkriminatív és büntető támadásaikkal egyre inkább a Gázába tartó humanitárius segélyeket veszik célba. „A telepeseknek fegyvereik vannak, kérdés az, hogy ki fegyverezi fel őket, és ki nem akadályozza meg a támadásokat” – tette hozzá.
Kiemelte, hogy a palesztin hatóság figyelemre méltó erőfeszítéseket tesz, hogy megakadályozza a gázai humanitárius helyzet súlyosbodását, de óriási kihívásokkal kell szembenéznie. Ilyen kihívások például társadalmi-gazdasági válság, a Ciszjordániában elrendelt lezárások és egyéb büntetőintézkedések, mint például az izraeli megszálló hatóságok bejelentése, hogy visszatarják a hatóságnak járó adóbevételeket.
Borrell hangsúlyozta: az EU a palesztin nép legnagyobb nemzetközi segélyezője, de többet kell tenni a stabilitás biztosításához a tágabb térségben. „Ez egy erős palesztin hatóságtól függ mind pénzügyileg, mind politikailag. Felszólítom a nemzetközi donorokat, hogy támogassák a palesztin hatóság törekvéseit a szükséges reformok végrehajtása, a demokratikus megújulás és a jogállamiság megerősítésének irányába” – tette hozzá.
Mohamed Musztafa palesztin miniszterelnök sajtónyilatkozatában köszönetet mondott Norvégiának, Spanyolországnak és Írországnak hogy a múlt héten „fontos és bátor döntést” hoztak a palesztin állam elismeréséről. Mint mondta, a vasárnapi találkozón fontos lehetőség nyit meg arra, hogy előrelépés történjék egy független, szuverén, életképes palesztin állam felépítéséhez.
Felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt néhány hónapban a palesztin hatóság pénzügyeire fokozott nyomás nehezedett, mivel az izraeli kormány úgy döntött, hogy visszatartja a palesztin népnek járó jelentős forrásokat. „Nem akarjuk, hogy bárki, beleértve Izraelt is, aláássa erőfeszítéseinket. Tehát ez egy lehetőség arra, hogy megkérjük Izraelt, hagyja abba ezeket az akciókat, és azonnal engedje át pénzünket” – hangoztatta. Felkérte a nemzetközi partnereket, hogy gyakoroljanak nyomást Izraelre ennek érdekében.
Hangsúlyozta, hogy meg kell erősíteni a palesztin hatóságot, hogy végrehajtsa a szükséges reformokat, és meg tudja tervezni a Gázába való jövőbeli visszatérést, „mert mindenki azt akarja, hogy az egységes Palesztinát egy egységes kormány irányítsa.” Felhívta a figyelmet, hogy a nemzetközi adományozóknak fokozniuk kell a palesztin hatóság politikai és pénzügyi támogatását, Izraelnek pedig be kell tartania ígéreteit, hogy a pénzt, amely Palesztinát illeti, valóban átutalják.
Izraelnek végre kell hajtani a Nemzetközi Bíróság (ICJ) pénteki határozatát, és azonnal le kell állítania a Gázai övezet déli részén fekvő Rafahban folytatott katonai offenzíváját – hangsúlyozta Josep Borrell.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megduplázta a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást a kormány, az erről szóló kormányhatározatot csütörtökön írta alá Orbán Viktor miniszterelnök.
A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.
Az orosz hadsereg 1 ballisztikus rakétát és 103 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradó éjjel, 5 ember életét vesztette, sokan megsebesültek a támadásban, a csapásmérő eszközök 16 helyszínen célba találtak.
A Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén.
Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését.
Oroszország célja, hogy 10 000 katonát vezényeljen Dnyeszteren túli területre, és hogy Kreml-barát kormányt állítson fel Moldovában, hogy ezt lehetővé tegye – mondta Dorin Recean moldovai miniszterelnök a Financial Times-nak adott interjúban.
Az Egyesült Államok szerdán megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozattervezetét, amely „azonnali, feltétel nélküli és tartós tűzszünetet” követelt Izrael és a Hamász fegyveresei között Gázában.
Vlagyimir Putyin választ fog adni az orosz repülőterek elleni támadásra – írta Donald Trump amerikai elnök Truth Social nevű közösségi portálján szerdán.
A magyar kormány úgy döntött, hogy a megduplázza a közmédia egész napos adománygyűjtő műsorában befolyt felajánlásokat, tehát „minden felajánlott forint mellé odatesz még egyet” – közölte Orbán Viktor miniszterelnök.
Június 4-e a gyász, a tanulságok levonásának és a megmaradás büszkeségének napja; a nemzeti összetartozás napjának tanulsága az, hogy a nemzetcsonkítás fájdalmát nemzet- és országépítéssel lehet meghaladni – mondta Semjén Zsolt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!