Noha a végzések jogilag kötelező erejűek, a Nemzetközi Bíróságnak nincs eszköze arra, hogy végrehajtassa azokat
Fotó: Pixabay.com
Izraelnek végre kell hajtani a Nemzetközi Bíróság (ICJ) pénteki határozatát, és azonnal le kell állítania a Gázai övezet déli részén fekvő Rafahban folytatott katonai offenzíváját – hangsúlyozta Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő az X-en közzétett szombati bejegyzésében.
2024. május 25., 20:402024. május 25., 20:40
„Az ICJ végzései kötelezőek a felekre nézve, és azokat teljes mértékben és hatékonyan végre kell hajtani” – hívta fel a figyelmet Borrell. Bejegyzésében felszólította Izraelt, hogy tartsa nyitva a rafahi átkelőt a humanitárius segítségnyújtás számára, és biztosítsa, hogy minden ENSZ által megbízott szerv végezhesse a népirtás vádjának kivizsgálására irányuló feladatait. Azt is hangsúlyozta, hogy Izraelnek jelentést kell benyújtania az ICJ-nek a pénteki végzés végrehajtása érdekében hozott valamennyi intézkedéséről.
A Dél-afrikai Köztársaság a Nemzetközi Bíróságon népirtás vádjával indított keresetében gyors intézkedéseket sürgetett Izraellel szemben, valamint a Rafah elleni izraeli offenzíva leállítását kérte. Pénteken a hágai székhelyű ICJ határozatában közölte:
Az ENSZ-bíróság kitért a határátkelőhelyek helyzetére is, és úgy foglalt állást, hogy azokat a lehető leghamarabb újra meg kell nyitni, hogy a humanitárius segélyek bejussanak a Gázai övezetbe. A bíróság hozzátette: az ENSZ megfigyelőinek a lehető leghamarabb be kell jutniuk a területre, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy semmilyen esetleges háborús bűncselekmény bizonyítéka „nem tűnik el onnan”. Az ICJ szerint a végzés meghozatalára azért volt szükség, mert a bíróság által januárban, majd márciusban elrendelt ideiglenes intézkedések nem kezelik teljes mértékben az ostromlott palesztin enklávéban kialakult helyzetet.
A pénteki döntés idén a harmadik, amelyben a 15 bíróból álló testület előzetes végzést adott ki a halálos áldozatok számának megfékezésére és a humanitárius állapotok enyhítésére Gázában.
Az izraeli kormány pénteken elutasította a Dél-afrikai Köztársaság által megfogalmazott vádat, amely szerint népirtást követ el, és azt állította, hogy továbbra is, a „törvényeknek megfelelően” beengedi a humanitárius segélyeket a Gázai övezetbe. A kormány úgy véli, hogy Rafahban végrehajtott intézkedései a „védekező és igazságos háború” részét képezték, amely válasz a Hamász által októberben végrehajtott terrortámadásokra.
A Nemzetközi Bíróság (ICJ) a Dél-afrikai Köztársaság által Izraellel szemben indított eljárás keretében felszólította pénteken Izraelt, hogy azonnal állítsa le katonai offenzíváját a dél-gázai Rafah városa ellen.
Donald Trump szerint az amerikai költségvetés számára milliárdos megtakarítást jelentene, ha megszűnnének Elon Musk vállalkozásainak kormányzati szerződései – az elnök erről a közösségi médiában írt, válaszul a milliárdos által megfogalmazott kritikára.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök megerősítette, hogy Izrael felfegyverzi azokat a gázai klánokat, amelyek szerinte a Hamásszal szemben állnak – közölte a BBC.
A NATO-tagországok széles körben támogatják a védelmi és biztonsági kiadásaira vonatkozó új célkitűzést, a GDP-arányos 5 százalékos szintet – jelentette ki Mark Rutte főtitkár csütörtökön Brüsszelben.
Európai-amerikai együttműködést sürgetett az ukrajnai háború rendezésének érdekében Friedrich Merz német kancellár csütörtökön Washingtonban, Donald Trump amerikai elnökkel tartott találkozóján.
Megduplázta a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást a kormány, az erről szóló kormányhatározatot csütörtökön írta alá Orbán Viktor miniszterelnök.
A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.
Az orosz hadsereg 1 ballisztikus rakétát és 103 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradó éjjel, 5 ember életét vesztette, sokan megsebesültek a támadásban, a csapásmérő eszközök 16 helyszínen célba találtak.
A Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén.
Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését.
Oroszország célja, hogy 10 000 katonát vezényeljen Dnyeszteren túli területre, és hogy Kreml-barát kormányt állítson fel Moldovában, hogy ezt lehetővé tegye – mondta Dorin Recean moldovai miniszterelnök a Financial Times-nak adott interjúban.
szóljon hozzá!