Nem kell aggódni. Csoma Botond szerint a NATO-tagság szavatolja a biztonságot
Fotó: Facebook/U.S. Embassy Bucharest
Románia biztonságát NATO-tagként a harcias orosz nyilatkozatok ellenére sem fenyegeti veszély – mondta a Krónikának Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője. A szövetségben még nem alakítottak ki álláspontot az Ukrajnának szánt esetleges román fegyverszállításról.
2022. május 03., 19:542022. május 03., 19:54
2022. május 03., 22:132022. május 03., 22:13
A kibertámadások és az orosz részről egyre gyakrabban megfogalmazott fenyegetések ellenére sem gondolja azt Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, hogy Románia nagyobb fenyegetettségnek lenne kitéve, mint a háború kezdetekor. „Az oroszok sok mindent mondanak, de egy NATO-tagországot nem támadnának meg. Nem hiszem, hogy Moszkva megkockáztat egy nyílt konfliktust az Egyesült Államokkal” – fogalmazott lapunk megkeresésére a politikus.
Egy orosz parancsnok néhány nappal ezelőtt azzal vádolta meg Bukarestet, hogy a Romániába érkező ukrán mezőgazdasági termékeket szállító eszközök a kirakodás után fegyverekkel megrakodva érkeznek vissza Ukrajnába. Bár a román védelmi minisztérium cáfolta és visszautasította az állítást, korábban ellentmondásos, homályos kijelentések hangzottak el a romániai fegyverszállítással kapcsolatban.
Fotó: Pinti Attila
Közben a kormánynál napirenden van egy sürgősségi rendelet, amely lehetővé tenné, hogy Románia fegyvereket adományozzon Ukrajnának. Az RMDSZ ezzel kapcsolatos álláspontjáról Csoma Botond nem tudott beszámolni, mivel tájékoztatása szerint a szövetségben még nem tárgyaltak erről. Kérdésünkre, hogy az esetleges fegyverszállítás nem veszélyezteti-e Románia biztonságát, a frakcióvezető azt mondta, sok európai ország szállít fegyvert Ukrajnának, legutóbb Németország döntött nehézfegyverzet küldéséről. Hozzátette: Romániával szemben Oroszországnak kicsi a zsarolási potenciálja, gázellátásában ugyanis nincs kiszolgáltatva Moszkvának.
– mondta a szövetség alsóházi frakcióvezetője. Ami a Románia számára sok szempontból fontos Moldovai Köztársaságban, a szakadár Transznisztriában zajló eseményeket illeti, azokat a kolozsvári RMDSZ-politikus aggasztónak nevezte, s úgy vélte, az ottani helyzet eszkalálódása kényessé válhat Románia számára.
Azt is megkérdeztük Csoma Botondtól, milyen hatással lehet a kisebbségi jogok érvényesítésére középtávon Ukrajna idealizálása, hőssé, demokratikus ikonná emelése Európában, miközben arról az ukrán vezetésről beszélünk, amely Oroszország támadása előtt éveken keresztül súlyos jogfosztásokat hajtott végre a magyar, román, orosz nemzetiségek kárára.
„Meg kell győzni az ukrán vezetést arról, ne folytassa a korábbi intoleráns politikát. Jó kérdés, hogy ennek mekkora lesz az esélye a háború után, amikor más nemzetek, nemzetiségek kárára erősödhet az ukrán nemzeti identitás. Bármilyen béke, kiegyezés is születik, a kisebbségek nem lesznek könnyű helyzetben” – fogalmazott Csoma Botond.
A politikus az RMDSZ képviseletében a múlt héten részt vett az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének tavaszi ülésén, ahol többek között Oroszország Ukrajna ellen elkövetett agressziójáról, valamint az agresszor felelősségre vonásáról tárgyaltak Strasbourgban. A szervezet állásfoglalásában különleges nemzetközi büntetőbíróság létrehozását szorgalmazta az ukrajnai háborús bűntettek elkövetőinek felelősségre vonása érdekében. Ezzel kapcsolatban a frakcióvezető lapunknak megjegyezte: kérdés, hogyan tudják majd bíróság elé vinni a vádlottakat, hiszen ez a délszláv háború után sem volt egyszerű feladat. Csoma kiemelte ugyanakkor, hogy nem engedhető meg a büntetlenség, a felelősségre vonás elmaradása, annál is inkább, mert Oroszország a genfi egyezményt is megsértette.
Egyik párt sem tud majd egyedül kormányt alakítani a választások után, a leendő kabinetnek pedig költségvetési „korrekciókat” kell végrehajtania – szögezte le Ilie Bolojan, a Bihar megyei közgyűlés elnöke.
A kormány valamennyi önkormányzat számára biztosítani fogja a beruházásaik folytatásához kért pénzt – jelentette ki a csütörtöki kormányülés elején a miniszterelnök.
Valóban volt államfők számára alakítják át azt a bukaresti villát, amelyet a gyanú szerint Klaus Iohannis használhat majd, miután lejár a mandátuma – derült ki csütörtökön.
Szervezett hálózatok több tucatnyi fiókját fedezték fel, amelyek egy adott jelölt népszerűsítése érdekében törvénytelen eszközöket használtak – jelentette be csütörtökön Bogdan Ivan kutatási, innovációs és digitalizációs miniszter.
Marcel Ciolacu kormányfő szerint már a romániai elnökválasztás második fordulója előtt megszülethet a döntés Románia teljes körű schengeni csatlakozásáról, amelyet december végéig hivatalosítanak, és a gyakorlatban jövő év tavaszától lenne érvényes.
A magyar revizionizmus „veszélye” jutott eszébe Iulian Fotának, a román elnök korábbi biztonságpolitikai tanácsadójának Donald Trump amerikai elnökválasztáson aratott győzelméről.
Kibertámadás érte szerdán a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) hivatalos honlapját.
A szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) 14 fiatalt vett őrizetbe Temes megyében, mert a gyanú szerint kábítószereket árultak az utcán, többek között kiskorúaknak is.
Huszonegy éves korukig a gyermekkórházakban kaphatnak kezelést a ritka betegségben szenvedő fiatalok – jelentette be szerdán az egészségügyi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!