Nem kell aggódni. Csoma Botond szerint a NATO-tagság szavatolja a biztonságot
Fotó: Facebook/U.S. Embassy Bucharest
Románia biztonságát NATO-tagként a harcias orosz nyilatkozatok ellenére sem fenyegeti veszély – mondta a Krónikának Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője. A szövetségben még nem alakítottak ki álláspontot az Ukrajnának szánt esetleges román fegyverszállításról.
2022. május 03., 19:542022. május 03., 19:54
2022. május 03., 22:132022. május 03., 22:13
A kibertámadások és az orosz részről egyre gyakrabban megfogalmazott fenyegetések ellenére sem gondolja azt Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, hogy Románia nagyobb fenyegetettségnek lenne kitéve, mint a háború kezdetekor. „Az oroszok sok mindent mondanak, de egy NATO-tagországot nem támadnának meg. Nem hiszem, hogy Moszkva megkockáztat egy nyílt konfliktust az Egyesült Államokkal” – fogalmazott lapunk megkeresésére a politikus.
Egy orosz parancsnok néhány nappal ezelőtt azzal vádolta meg Bukarestet, hogy a Romániába érkező ukrán mezőgazdasági termékeket szállító eszközök a kirakodás után fegyverekkel megrakodva érkeznek vissza Ukrajnába. Bár a román védelmi minisztérium cáfolta és visszautasította az állítást, korábban ellentmondásos, homályos kijelentések hangzottak el a romániai fegyverszállítással kapcsolatban.
Fotó: Pinti Attila
Közben a kormánynál napirenden van egy sürgősségi rendelet, amely lehetővé tenné, hogy Románia fegyvereket adományozzon Ukrajnának. Az RMDSZ ezzel kapcsolatos álláspontjáról Csoma Botond nem tudott beszámolni, mivel tájékoztatása szerint a szövetségben még nem tárgyaltak erről. Kérdésünkre, hogy az esetleges fegyverszállítás nem veszélyezteti-e Románia biztonságát, a frakcióvezető azt mondta, sok európai ország szállít fegyvert Ukrajnának, legutóbb Németország döntött nehézfegyverzet küldéséről. Hozzátette: Romániával szemben Oroszországnak kicsi a zsarolási potenciálja, gázellátásában ugyanis nincs kiszolgáltatva Moszkvának.
– mondta a szövetség alsóházi frakcióvezetője. Ami a Románia számára sok szempontból fontos Moldovai Köztársaságban, a szakadár Transznisztriában zajló eseményeket illeti, azokat a kolozsvári RMDSZ-politikus aggasztónak nevezte, s úgy vélte, az ottani helyzet eszkalálódása kényessé válhat Románia számára.
Azt is megkérdeztük Csoma Botondtól, milyen hatással lehet a kisebbségi jogok érvényesítésére középtávon Ukrajna idealizálása, hőssé, demokratikus ikonná emelése Európában, miközben arról az ukrán vezetésről beszélünk, amely Oroszország támadása előtt éveken keresztül súlyos jogfosztásokat hajtott végre a magyar, román, orosz nemzetiségek kárára.
„Meg kell győzni az ukrán vezetést arról, ne folytassa a korábbi intoleráns politikát. Jó kérdés, hogy ennek mekkora lesz az esélye a háború után, amikor más nemzetek, nemzetiségek kárára erősödhet az ukrán nemzeti identitás. Bármilyen béke, kiegyezés is születik, a kisebbségek nem lesznek könnyű helyzetben” – fogalmazott Csoma Botond.
A politikus az RMDSZ képviseletében a múlt héten részt vett az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének tavaszi ülésén, ahol többek között Oroszország Ukrajna ellen elkövetett agressziójáról, valamint az agresszor felelősségre vonásáról tárgyaltak Strasbourgban. A szervezet állásfoglalásában különleges nemzetközi büntetőbíróság létrehozását szorgalmazta az ukrajnai háborús bűntettek elkövetőinek felelősségre vonása érdekében. Ezzel kapcsolatban a frakcióvezető lapunknak megjegyezte: kérdés, hogyan tudják majd bíróság elé vinni a vádlottakat, hiszen ez a délszláv háború után sem volt egyszerű feladat. Csoma kiemelte ugyanakkor, hogy nem engedhető meg a büntetlenség, a felelősségre vonás elmaradása, annál is inkább, mert Oroszország a genfi egyezményt is megsértette.
Orosz drón maradványaira bukkantak pénteken a védelmi minisztérium, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és a belügyminisztérium szakemberei a Duna-deltában, a Litcov-csatorna térségében.
Nő az Egészséges étkezés elnevezésű országos program kedvezményezettjeinek száma, de még mindig csak a diákok kevesebb, mint egynegyede kap meleg ebédet.
Alapfokon felmentő ítéletet hozott a legfelsőbb bíróság Nicolae Bănicioiu volt egészségügyi és ifjúsági miniszter ügyében. Az egykori tárcavezetőt csaknem 800 ezer euró kenőpénz elfogadásával vádolta a korrupcióellenes ügyészség.
A 2024-es államfőválasztásokra alakult Központi Választási Iroda (BEC) csütörtökön elutasította Miron Cozma jelölési iratcsomóját.
Az idei szuperválasztási év legfőbb tétje, hogy ki lesz az ország elnöke a következő tíz évben.
Az orvosok több mint harmada a kiégés előrehaladott vagy súlyos stádiumában van – derül ki egy felmérésből. A Román Orvosi Kamara elnöke szerint mindezt tetézi az eddig soha nem látott mértékű bizalomhiány.
A Richter-skála szerint 4,2-es erősségű földrengés történt péntek reggel 6 óra 19 perckor Vrancea megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Mintegy 6,5 millió román állampolgár él külföldön a Marcel Ciolacu miniszterelnök által ismertetett adatok szerint; a kormányfő azt állítja, hogy egyre többen térnek vissza szülőföldjükre.
Több nemzeti liberális párti (PNL) törvényhozó benyújtott a parlamentbe egy tervezetet, amely szerint a második gyermek után 25 százalékkal, a harmadik gyermektől kezdődően pedig 35 százalékkal megemelt összegű gyermekgondozási díj járna.
Orosz titkosszolgálati lejárati akciót sejt Mircea Geoană amögött az oknyomozó riport mögött, amelyben nyilvánosságra hozták, hogy volt kampányfőnöke egy orosz propagandát folytató orosz üzletemberrel alapított közös céget.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!