Nem kell aggódni. Csoma Botond szerint a NATO-tagság szavatolja a biztonságot
Fotó: Facebook/U.S. Embassy Bucharest
Románia biztonságát NATO-tagként a harcias orosz nyilatkozatok ellenére sem fenyegeti veszély – mondta a Krónikának Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője. A szövetségben még nem alakítottak ki álláspontot az Ukrajnának szánt esetleges román fegyverszállításról.
2022. május 03., 19:542022. május 03., 19:54
2022. május 03., 22:132022. május 03., 22:13
A kibertámadások és az orosz részről egyre gyakrabban megfogalmazott fenyegetések ellenére sem gondolja azt Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, hogy Románia nagyobb fenyegetettségnek lenne kitéve, mint a háború kezdetekor. „Az oroszok sok mindent mondanak, de egy NATO-tagországot nem támadnának meg. Nem hiszem, hogy Moszkva megkockáztat egy nyílt konfliktust az Egyesült Államokkal” – fogalmazott lapunk megkeresésére a politikus.
Egy orosz parancsnok néhány nappal ezelőtt azzal vádolta meg Bukarestet, hogy a Romániába érkező ukrán mezőgazdasági termékeket szállító eszközök a kirakodás után fegyverekkel megrakodva érkeznek vissza Ukrajnába. Bár a román védelmi minisztérium cáfolta és visszautasította az állítást, korábban ellentmondásos, homályos kijelentések hangzottak el a romániai fegyverszállítással kapcsolatban.
Fotó: Pinti Attila
Közben a kormánynál napirenden van egy sürgősségi rendelet, amely lehetővé tenné, hogy Románia fegyvereket adományozzon Ukrajnának. Az RMDSZ ezzel kapcsolatos álláspontjáról Csoma Botond nem tudott beszámolni, mivel tájékoztatása szerint a szövetségben még nem tárgyaltak erről. Kérdésünkre, hogy az esetleges fegyverszállítás nem veszélyezteti-e Románia biztonságát, a frakcióvezető azt mondta, sok európai ország szállít fegyvert Ukrajnának, legutóbb Németország döntött nehézfegyverzet küldéséről. Hozzátette: Romániával szemben Oroszországnak kicsi a zsarolási potenciálja, gázellátásában ugyanis nincs kiszolgáltatva Moszkvának.
– mondta a szövetség alsóházi frakcióvezetője. Ami a Románia számára sok szempontból fontos Moldovai Köztársaságban, a szakadár Transznisztriában zajló eseményeket illeti, azokat a kolozsvári RMDSZ-politikus aggasztónak nevezte, s úgy vélte, az ottani helyzet eszkalálódása kényessé válhat Románia számára.
Azt is megkérdeztük Csoma Botondtól, milyen hatással lehet a kisebbségi jogok érvényesítésére középtávon Ukrajna idealizálása, hőssé, demokratikus ikonná emelése Európában, miközben arról az ukrán vezetésről beszélünk, amely Oroszország támadása előtt éveken keresztül súlyos jogfosztásokat hajtott végre a magyar, román, orosz nemzetiségek kárára.
„Meg kell győzni az ukrán vezetést arról, ne folytassa a korábbi intoleráns politikát. Jó kérdés, hogy ennek mekkora lesz az esélye a háború után, amikor más nemzetek, nemzetiségek kárára erősödhet az ukrán nemzeti identitás. Bármilyen béke, kiegyezés is születik, a kisebbségek nem lesznek könnyű helyzetben” – fogalmazott Csoma Botond.
A politikus az RMDSZ képviseletében a múlt héten részt vett az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének tavaszi ülésén, ahol többek között Oroszország Ukrajna ellen elkövetett agressziójáról, valamint az agresszor felelősségre vonásáról tárgyaltak Strasbourgban. A szervezet állásfoglalásában különleges nemzetközi büntetőbíróság létrehozását szorgalmazta az ukrajnai háborús bűntettek elkövetőinek felelősségre vonása érdekében. Ezzel kapcsolatban a frakcióvezető lapunknak megjegyezte: kérdés, hogyan tudják majd bíróság elé vinni a vádlottakat, hiszen ez a délszláv háború után sem volt egyszerű feladat. Csoma kiemelte ugyanakkor, hogy nem engedhető meg a büntetlenség, a felelősségre vonás elmaradása, annál is inkább, mert Oroszország a genfi egyezményt is megsértette.
Románia lakosságának 58 százaléka nem engedhet meg magának egy egyhetes nyaralást, ami jócskán a legmagasabb arány az Európai Unióban, és messze túlszárnyalja az EU-átlagot.
Az elmúlt másfél évben az Állandó Választási Hatóság összesen 21 millió lej értékben szabott ki szankciókat pártokra és a választások jelöltjeire a politikai finanszírozás terén tapasztalt szabálytalanságok miatt.
Az alkotmánybíróság szerint az antiszemitizmus elleni küzdelemről és a legionárius szervezetek betiltásáról szóló törvény világos és kiszámítható.
Több mint 4,5 millió lejes – 950 000 eurós – vezetői juttatást kellett volna kapnia idén Marius Grăjdannak, az állam protokollingatlanokat kezelő protokollalap (RA-APPS) vezérigazgatójának a 2024-es, hivatalosan jóváhagyott mérleg szerint.
Nem gyengített Románia légvédelmén az, hogy tavaly Ukrajnának adományozta a Patriot rendszerét – nyilatkozta csütörtökön Oana Țoiu külügyminiszter.
A Prahova megyei törvényszék csütörtökön jogerősen Elena Udrea volt turisztikai miniszter feltételes szabadlábra helyezéséről döntött.
Elutasította csütörtökön az alkotmánybíróság az államfő által a fasiszta propaganda büntetését szigorító törvénytervezet ellen benyújtott alkotmányossági panaszt.
A romániaiak több mint háromnegyede vallásosnak vallja magát – derül ki az INSCOP Research egy friss közvélemény-kutatásából.
Tizennégy megyére narancssárga, több másik megyére sárga riasztást adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) a várható zivatarok miatt.
Egész testén súlyos égési sérüléseket szenvedett egy bukaresti kamasz, akit áramütés ért, amikor egy videójátékban látott jelenetet utánozva felmászott egy vagon tetejére – közölte a román rendőrség.
szóljon hozzá!