Közel a béke? Donald Trump és Kim Dzsong Un a demilitarizált övezetben
Fotó: NBC NEWS
A Koreai-félszigetet kettéválasztó demilitarizált övezetben találkozott és kezet fogott egymással vasárnap Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsongun észak-koreai vezető, ezt követően Trump első amerikai elnökként észak-koreai területre lépett.
2019. június 30., 11:042019. június 30., 11:04
2019. június 30., 14:212019. június 30., 14:21
„Nagy nap ez a világ számára” – jelentette ki Trump a helyszínen újságíróknak, egyúttal bejelentette, hogy meghívja Kim Dzsongunt a Fehér Házba. Az észak-koreai vezető újságíróknak reményét fejezte ki, hogy Trump átlépése észak-koreai területre javítani fogja a két ország kapcsolatát.
Az amerikai elnök nagyszerű barátságnak nevezte a Kim Dzsongunhoz fűződő viszonyát, amikor a két vezető a Koreai-félszigetet kettéválasztó demilitarizált övezetben található Panmindzson faluban néhány pillanatra észak-koreai területre lépett. Az MTI közlése szerint az észak-koreai vezető bátor döntésnek nevezte, hogy Trump átlépett Észak-Koreába, hangoztatva: „Magyunk mögött hagyjuk a múltat és a jövőt építjük”.
Fotó: Fehér Ház
Ezt megelőzően egyébként az amerikai elnök a demilitarizált övezetben újságíróknak elmondta, hatalmas előrelépés történt az amerikai-észak-koreai kapcsolatokban tavaly óta, egyúttal bírálta a sajtót, mert szerinte a média nem méltányolja kellőképpen a szerepét e kapcsolatok javulásában, illetve azért is, mert nem szólt kellő elismeréssel az Észak-Koreában történt változásokról. „Az egy nagyon más hely” – tette hozzá Észak-Koreára utalva.
A Fehér Ház közleménye szerint a panmindzsoni találkozót az észak-koreai vezető kérte Trumptól, aki mikroblog-bejegyzésében azt is közölte, hogy már rég szerette volna felkeresni demilitarizált övezetet. Mun Dzsein dél-koreai elnök – aki elkísérte Trumpot az övezetbe – a tervezett találkozót korábban történelmi eseménynek nevezte, és hozzátette: reméli, hogy Trump úgy vonul be a történelembe, mint az az amerikai elnök, amelyik békét teremtett a két Korea között.
Irak északi részében és Szíriában található „terrorista célpontok” ellen intézett támadást a török hadsereg az Ankarában elkövetett merénylet után, és 32 célpontot megsemmisített – közölte a török védelmi tárca szerda éjjel.
A Hezbollah megerősítette Hásem Szafieddin halálát, aki egyike volt azoknak, akik a csoport élére kerülhettek volna Hasszán Naszrallah vezető meggyilkolása után.
Megerősítette szerdán a washingtoni Fehér Ház egy tisztségviselője, hogy értesüléseik szerint október elején észak-koreai katonák érkeztek Oroszország keleti részébe.
Zsinórmértéknek, nemzeti minimumnak nevezte 1956-ot a Tisza Párt elnöke pártjának a forradalom és szabadságharc 68. évfordulója alkalmából Budapesten, a Széna téren rendezett megemlékezésén.
Robbanás történt és fegyverropogás hallatszott szerdán a TUSAS török repülőgépgyártó vállalat székhelyénél Ankara külvárosában, Ali Yerlikaya török belügyminiszter bejelentése szerint terrortámadást követtek el.
Nekünk 1956 tanulsága az, hogy csak egyetlen dologért, Magyarországért és a magyar szabadságért szabad harcolnunk – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az 1956-os forradalom és szabadságharc 68. évfordulóján tartott ünnepségen szerdán Budapesten.
Ferenc pápa negyedik enciklikája csütörtökön jelenik meg, és szemléletváltást sürget a világ mai kihívásaival szemben – közölte a Vatikán.
Katonai tiszteletadással, Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter jelenlétében felvonták a nemzeti lobogót az 1956-os forradalom és szabadságharc 68. évfordulóján szerda délelőtt Budapesten.
A Gázai övezetben a Hamász iszlamista terrorszervezet ellen, és a Libanonban az Irán támogatta síita Hezbollah milícia ellen folytatott háborúról és azok után várható rendezésrőltárgyalt Antony Blinken és Benjámin Netanjahu kedden.
Oroszország tart attól, hogy Kína keményen fog reagálni észak-koreai katonák bevonására az ukrajnai háborúba – vélekedett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden, újságíróknak nyilatkozva.
szóljon hozzá!