„Kriminalizált” határon túli voksolás – Pászkán Zsolt elemző a Fidesz erdélyi népszerűségéről, az ellenzék elutasítottságáról

Kampányhajrá. A nemzetpolitikát is befolyásolja az április 3-ai választás kimenetele •  Fotó: Beliczay László

Kampányhajrá. A nemzetpolitikát is befolyásolja az április 3-ai választás kimenetele

Fotó: Beliczay László

Tudatlanságról és közönyösségről árulkodik, hogy a magyarországi ellenzék miniszterelnök-jelöltje még azzal sincs tisztában, mekkora kormányzati támogatások segítették a határon túli közösségeket – állapította meg lapunknak Pászkán Zsolt, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet Románia-szakértője. A nagybányai származású elemző szerint a magyar kormánypárt iránti rendkívül magas erdélyi bizalom a külhoni közösségekkel kapcsolatos önazonos és következetes Fidesz-politikának az eredménye.

Pataky István

2022. március 26., 08:292022. március 26., 08:29

– A SoDiSo Research friss felmérése szerint a Fidesznek 90 százalékos támogatottsága van az erdélyi magyarok körében; ez az arány nem változott lényegesen az elmúlt négy évben. Mivel magyarázható ez a rendkívül magas bizalom a magyar kormánypárt iránt?

– Ez elsősorban annak a határon túli magyar közösségekkel kapcsolatos önazonos és következetes Fidesz-politikának az eredménye, amely nemcsak azokban az években érvényesült, amikor ez egybeesett a kormány politikájával, hanem a Fidesz ellenzéki időszakaiban is. Legfeljebb akkor kevésbé öltött testet konkrét együttműködési programokban, de a kapcsolat folyamatos és élő volt. És akkor is működött, amikor az RMDSZ korábbi vezetősége hajlandónak látszott együttműködni a baloldali kormányoknak a Fidesz határon túli kapcsolatrendszerének lerombolására irányuló törekvéseivel – például az ellen-Tusványosként elindított Európa-tábor, vagy a támogatási rendszer leszűkítése és monopolizálása.

Idézet
A Fidesz erdélyi, székelyföldi, partiumi és bánsági magyar közösségen belüli támogatottságának megmaradásához, paradox módon, az is hozzájárult, hogy a vele szemben politikai, ideológiai, szocializációs okokból is fenntartásokkal, sőt ellenségesen viszonyuló Markó Béla-féle RMDSZ az 1990-es évek végén, a 2000-es évek elején jelentős és folyamatos szavazóvesztéssel volt kénytelen szembesülni a romániai választásokon.

Azaz az erdélyi, székelyföldi, partiumi és bánsági magyar közösség egy része az RMDSZ-szel szembeni ellenállásként élte meg a Fidesz-pártiságot. Ehhez társult a Horn-kormányok lagymatagsága, a román politikának való megfelelési kényszere, illetve az első Orbán-kormány utáni balliberális kormányok fantázianélkülisége, mely nagyrészt abban merült ki, hogy kényszeresen felszámolta, vagy legalábbis kiüresítette még azokat a kezdeményezéseket is, melyek a Fidesz–KDNP-kormány idejében jól működtek.

A magyar állampolgárság felvételének és a magyarországi választáson való részvételnek a „kriminalizálásával” pedig – amely elsősorban a Gyurcsány-kormányok időszakára volt jellemző – a magyarországi balliberális oldal kizárta a szavazói köréből azokat, akik esetleg rájuk szavaztak volna vagy szavaznának.

Idézet
Az ellenzéki politikusok utóbbi tizenkét évben tett számos, általában véve a határon túli magyarokra nézve sértő és igazságtalan támadásai pedig csak tovább erősítették elutasítottságukat,

főleg úgy, hogy az ilyesmikre vetemedő ellenzéki politikusok túl sokan voltak, és túl fontos tisztségeket töltöttek be pártjaikban ahhoz, hogy ne lehessen álláspontjukat egész alakulatuk álláspontjának tekinteni. Ezért aztán az ellenzéki pártok nemcsak attól a lehetőségtől fosztották meg magukat, hogy aktívan és hitelesen kampányolhassanak a határon túli magyar közösségekben, de ezekhez a közösségekhez tartozó lehetséges támogatóikat is kizárták a versenyből.

– Erdélyi politikai, egyházi egység van a Fidesz, az Orbán-kormány mögött. Elmondható, hogy teljes az összhang?

– Ami az egyházakat illeti, az összhang teljesnek feltételezhető, hiszen a határon túli egyházi vezetők tisztában vannak azzal, hogy egy esetleges kormányváltásnak a magyar egyházi intézményhálózat lenne az abszolút vesztese – ahogy az a magyarországi egyházi intézményrendszerrel is történt az első Orbán-kormány után.

Idézet
Ami a politikai szervezeteket illeti, ott egyszerre működik az ideológiai determináltság, a szervezeti kényszerpálya és az opportunizmus.

Az RMDSZ-en kívüli politikai szervezetek számára az ideológiai azonosság által meghatározott természetes folyamaton kívül ugyanakkor egzisztenciális kényszerűség is a jelenlegi magyarországi kormány támogatása.

Az RMDSZ opportunistán viszonyul a kérdéshez, számára inkább csak „logisztikai átszervezési” kérdés egy esetleges magyarországi kormányváltás, amihez megtartotta a párt vezetőségében azokat a politikusokat, akik azonnal előtérbe (vagy még jobban előtérbe) kerülhetnének egy ilyen esetben. Anyagi szempontból is az RMDSZ veszíthetne a legkevesebbet, hiszen a szűkülő források elosztásában visszatérő monopolisztikus helyzet nagyjából azonos, vagy nem jelentősen csökkenő mértékű támogatásokhoz juttatná a szervezetet.

Pászkán Zsolt •  Fotó: Facebook Galéria

Pászkán Zsolt

Fotó: Facebook

– A magyarországi ellenzék az utóbbi években alig vagy egyáltalán nem fogalmazott meg üzeneteket a határon túli magyarok, így az erdélyiek irányába. Feladták, elengedték ezt a kérdést?

– Röviden fogalmazva: igen, feladták. A Horn-kormány idején ez inkább az MSZP-n belül akkor még létezett, a rendszerváltás előtt egy „nemzeti baloldalban” gondolkodó vezetői csoport részéről volt tetten érhető, amelynek tagjai azóta vagy eltűntek a közéletből, vagy megtalálták a helyüket a jelenlegi kormányzati politikában. Az első Orbán-kormány utáni balliberális kabinetek már nyomokban sem tartalmaztak az e kérdés iránt közpolitikai szempontból érdeklődő tagokat, és ezért aztán komoly háttérmunka sem készült.

Idézet
Az utóbbi tizenkét év pedig már az egyértelmű elidegenedési politika jegyében zajlott, ahol a „klasszikus” ellenzéki pártok nem tudtak elszakadni a határon túli magyarok megtagadásának politikájától, az „újak” pedig nem voltak képesek átlépni az etnikai asszimiláció előszobájának tekinthető politikai asszimilációt szorgalmazó álláspontjukon.

– Egy esetleges magyarországi kormányváltás esetén mire számíthatnak a határon túliak, az erdélyiek?

– Mivel a jelenlegi ellenzéki pártok határon túli magyar közösségekkel kapcsolatos politikáját a Fidesszel szembeni háború határozta meg, a jelenlegi választási kampányra csak néhány sablonos frázis hangoztatása maradt. Ezekből rendkívül nehéz, ha nem éppen lehetetlen kikövetkeztetni, hogy van-e bármilyen szándéka a jelenlegi ellenzéknek ezen a téren, vagy a magyar államnak a határon túli magyarokkal kapcsolatos, alaptörvényből következő kötelezettségét feláldozza a Fidesz elleni harc oltárán. Mindenesetre a legkevésbé sem megnyugtató, hogy – amint az a legutóbbi kolozsvári ellenzéki kampányeseményen kiderült – az ellenzék miniszterelnök-jelöltje még azzal sincs tisztában, mekkora kormányzati támogatások segítették a határon túli magyar közösségeket.

Márpedig ez a nyilvános adatokkal kapcsolatos tudatlanság olyan mértékű közönyösségről árulkodik, ami semmi jóval sem kecsegtet a határon túli magyarok összessége számára, hiszen ezekben a támogatásokban nemcsak a szavazati joggal rendelkezők és a jelenlegi kormányt támogatók részesültek közvetve vagy közvetlenül, hanem potenciálisan minden határon túli magyar.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 09., szerda

Átadta megbízólevelét Nicuşor Dan államfőnek az új magyar nagykövet

Átadta kedden megbízólevelét Nicuşor Dan államfőnek Magyarország új romániai nagykövete, Kissné Hlatki Katalin.

Átadta megbízólevelét Nicuşor Dan államfőnek az új magyar nagykövet
2025. július 09., szerda

Bolojan: Románia támogatja Ukrajnát, de fontos az ottani román közösség védelme

Ilie Bolojan román miniszterelnök kedd este megbeszélést folytatott ukrán kollégájával, Denisz Smihallal a háborúról és annak regionális hatásairól, valamint az ukrajnai román kisebbség jogairól.

Bolojan: Románia támogatja Ukrajnát, de fontos az ottani román közösség védelme
2025. július 09., szerda

Már a hétvégére létrejöhet a gázai tűzszünet

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerint Izrael állam történelme során soha nem volt olyan fokú az összehangoltság, együttműködés és bizalom az Egyesült Államokkal, mint jelenleg.

Már a hétvégére létrejöhet a gázai tűzszünet
2025. július 08., kedd

Putyin túl sok ember halálát okozza Trump szerint

Donald Trump lehetőségként tekint az Oroszország elleni további súlyos szankciókról szóló, az amerikai szenátus előtt lévő törvényre – az amerikai elnök erről kedden kabinetjének nyilvános ülésén beszélt a washingtoni Fehér Házban.

Putyin túl sok ember halálát okozza Trump szerint
2025. július 08., kedd

Budapestre várják a szomszédos országok agrárminisztereit, hogy az Ukrajnával kötendő uniós megállapodást felülvizsgálják

Brüsszel beverte a szöget a gazdák koporsójába, hiszen olyan kereskedelmi megállapodást kötött Ukrajnával, amely több mezőgazdasági termék esetében magasabb vagy korlátlan importot engedélyez – közölte közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.

Budapestre várják a szomszédos országok agrárminisztereit, hogy az Ukrajnával kötendő uniós megállapodást felülvizsgálják
2025. július 08., kedd

Moszkva: az újabb amerikai fegyverszállítások csak elnyújtják az ukrajnai háborút

Az Ukrajnába irányuló fegyverszállítások „az ellenségeskedések folytatásának” kedveznek – így kommentálta kedden Oroszország, hogy Donald Trump amerikai elnök közölte: az Egyesült Államok további fegyvereket küld Kijevnek.

Moszkva: az újabb amerikai fegyverszállítások csak elnyújtják az ukrajnai háborút
2025. július 08., kedd

Netanjahu Nobel-békedíjra jelölte Trumpot

A gázai háború befejezéséről szóló tárgyalások „nagyon jól haladnak” – jelentette ki hétfőn este Donald Trump amerikai elnök, miután Washingtonban fogadta Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt.

Netanjahu Nobel-békedíjra jelölte Trumpot
2025. július 08., kedd

Pfizergate: von der Leyen szerint a román képviselő bizalmatlansági indítványa összeesküvés-elméleteken alapul

Az Európai Bizottság elleni bizalmatlansági indítvány szélsőségesek legrégibb kézikönyvéből származik, célja a társadalom megosztása, a demokráciába vetett bizalom aláásása – jelentette ki a brüsszeli testület elnöke hétfőn Strasbourgban.

Pfizergate: von der Leyen szerint a román képviselő bizalmatlansági indítványa összeesküvés-elméleteken alapul
2025. július 08., kedd

Trump: további fegyvereket szállítunk Ukrajnának

Donald Trump amerikai elnök hétfőn közölte, hogy további védelmi fegyvereket tervez küldeni Ukrajnának, miután kormánya a múlt héten leállított bizonyos szállítmányokat.

Trump: további fegyvereket szállítunk Ukrajnának
2025. július 07., hétfő

Szili Katalin: napirenden kell tartani a kisebbségvédelmet

Az Európai Unió nem foglalkozik a nemzeti kisebbségek ügyével, azt minden ország belügyének tekinti – jelentette ki Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó a Kisebbségvédelem Európában című nyári egyetemen hétfőn Budapesten.

Szili Katalin: napirenden kell tartani a kisebbségvédelmet