„Kriminalizált” határon túli voksolás – Pászkán Zsolt elemző a Fidesz erdélyi népszerűségéről, az ellenzék elutasítottságáról

Kampányhajrá. A nemzetpolitikát is befolyásolja az április 3-ai választás kimenetele •  Fotó: Beliczay László

Kampányhajrá. A nemzetpolitikát is befolyásolja az április 3-ai választás kimenetele

Fotó: Beliczay László

Tudatlanságról és közönyösségről árulkodik, hogy a magyarországi ellenzék miniszterelnök-jelöltje még azzal sincs tisztában, mekkora kormányzati támogatások segítették a határon túli közösségeket – állapította meg lapunknak Pászkán Zsolt, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet Románia-szakértője. A nagybányai származású elemző szerint a magyar kormánypárt iránti rendkívül magas erdélyi bizalom a külhoni közösségekkel kapcsolatos önazonos és következetes Fidesz-politikának az eredménye.

Pataky István

2022. március 26., 08:292022. március 26., 08:29

– A SoDiSo Research friss felmérése szerint a Fidesznek 90 százalékos támogatottsága van az erdélyi magyarok körében; ez az arány nem változott lényegesen az elmúlt négy évben. Mivel magyarázható ez a rendkívül magas bizalom a magyar kormánypárt iránt?

– Ez elsősorban annak a határon túli magyar közösségekkel kapcsolatos önazonos és következetes Fidesz-politikának az eredménye, amely nemcsak azokban az években érvényesült, amikor ez egybeesett a kormány politikájával, hanem a Fidesz ellenzéki időszakaiban is. Legfeljebb akkor kevésbé öltött testet konkrét együttműködési programokban, de a kapcsolat folyamatos és élő volt. És akkor is működött, amikor az RMDSZ korábbi vezetősége hajlandónak látszott együttműködni a baloldali kormányoknak a Fidesz határon túli kapcsolatrendszerének lerombolására irányuló törekvéseivel – például az ellen-Tusványosként elindított Európa-tábor, vagy a támogatási rendszer leszűkítése és monopolizálása.

Idézet
A Fidesz erdélyi, székelyföldi, partiumi és bánsági magyar közösségen belüli támogatottságának megmaradásához, paradox módon, az is hozzájárult, hogy a vele szemben politikai, ideológiai, szocializációs okokból is fenntartásokkal, sőt ellenségesen viszonyuló Markó Béla-féle RMDSZ az 1990-es évek végén, a 2000-es évek elején jelentős és folyamatos szavazóvesztéssel volt kénytelen szembesülni a romániai választásokon.

Azaz az erdélyi, székelyföldi, partiumi és bánsági magyar közösség egy része az RMDSZ-szel szembeni ellenállásként élte meg a Fidesz-pártiságot. Ehhez társult a Horn-kormányok lagymatagsága, a román politikának való megfelelési kényszere, illetve az első Orbán-kormány utáni balliberális kormányok fantázianélkülisége, mely nagyrészt abban merült ki, hogy kényszeresen felszámolta, vagy legalábbis kiüresítette még azokat a kezdeményezéseket is, melyek a Fidesz–KDNP-kormány idejében jól működtek.

A magyar állampolgárság felvételének és a magyarországi választáson való részvételnek a „kriminalizálásával” pedig – amely elsősorban a Gyurcsány-kormányok időszakára volt jellemző – a magyarországi balliberális oldal kizárta a szavazói köréből azokat, akik esetleg rájuk szavaztak volna vagy szavaznának.

Idézet
Az ellenzéki politikusok utóbbi tizenkét évben tett számos, általában véve a határon túli magyarokra nézve sértő és igazságtalan támadásai pedig csak tovább erősítették elutasítottságukat,

főleg úgy, hogy az ilyesmikre vetemedő ellenzéki politikusok túl sokan voltak, és túl fontos tisztségeket töltöttek be pártjaikban ahhoz, hogy ne lehessen álláspontjukat egész alakulatuk álláspontjának tekinteni. Ezért aztán az ellenzéki pártok nemcsak attól a lehetőségtől fosztották meg magukat, hogy aktívan és hitelesen kampányolhassanak a határon túli magyar közösségekben, de ezekhez a közösségekhez tartozó lehetséges támogatóikat is kizárták a versenyből.

– Erdélyi politikai, egyházi egység van a Fidesz, az Orbán-kormány mögött. Elmondható, hogy teljes az összhang?

– Ami az egyházakat illeti, az összhang teljesnek feltételezhető, hiszen a határon túli egyházi vezetők tisztában vannak azzal, hogy egy esetleges kormányváltásnak a magyar egyházi intézményhálózat lenne az abszolút vesztese – ahogy az a magyarországi egyházi intézményrendszerrel is történt az első Orbán-kormány után.

Idézet
Ami a politikai szervezeteket illeti, ott egyszerre működik az ideológiai determináltság, a szervezeti kényszerpálya és az opportunizmus.

Az RMDSZ-en kívüli politikai szervezetek számára az ideológiai azonosság által meghatározott természetes folyamaton kívül ugyanakkor egzisztenciális kényszerűség is a jelenlegi magyarországi kormány támogatása.

Az RMDSZ opportunistán viszonyul a kérdéshez, számára inkább csak „logisztikai átszervezési” kérdés egy esetleges magyarországi kormányváltás, amihez megtartotta a párt vezetőségében azokat a politikusokat, akik azonnal előtérbe (vagy még jobban előtérbe) kerülhetnének egy ilyen esetben. Anyagi szempontból is az RMDSZ veszíthetne a legkevesebbet, hiszen a szűkülő források elosztásában visszatérő monopolisztikus helyzet nagyjából azonos, vagy nem jelentősen csökkenő mértékű támogatásokhoz juttatná a szervezetet.

Pászkán Zsolt •  Fotó: Facebook Galéria

Pászkán Zsolt

Fotó: Facebook

– A magyarországi ellenzék az utóbbi években alig vagy egyáltalán nem fogalmazott meg üzeneteket a határon túli magyarok, így az erdélyiek irányába. Feladták, elengedték ezt a kérdést?

– Röviden fogalmazva: igen, feladták. A Horn-kormány idején ez inkább az MSZP-n belül akkor még létezett, a rendszerváltás előtt egy „nemzeti baloldalban” gondolkodó vezetői csoport részéről volt tetten érhető, amelynek tagjai azóta vagy eltűntek a közéletből, vagy megtalálták a helyüket a jelenlegi kormányzati politikában. Az első Orbán-kormány utáni balliberális kabinetek már nyomokban sem tartalmaztak az e kérdés iránt közpolitikai szempontból érdeklődő tagokat, és ezért aztán komoly háttérmunka sem készült.

Idézet
Az utóbbi tizenkét év pedig már az egyértelmű elidegenedési politika jegyében zajlott, ahol a „klasszikus” ellenzéki pártok nem tudtak elszakadni a határon túli magyarok megtagadásának politikájától, az „újak” pedig nem voltak képesek átlépni az etnikai asszimiláció előszobájának tekinthető politikai asszimilációt szorgalmazó álláspontjukon.

– Egy esetleges magyarországi kormányváltás esetén mire számíthatnak a határon túliak, az erdélyiek?

– Mivel a jelenlegi ellenzéki pártok határon túli magyar közösségekkel kapcsolatos politikáját a Fidesszel szembeni háború határozta meg, a jelenlegi választási kampányra csak néhány sablonos frázis hangoztatása maradt. Ezekből rendkívül nehéz, ha nem éppen lehetetlen kikövetkeztetni, hogy van-e bármilyen szándéka a jelenlegi ellenzéknek ezen a téren, vagy a magyar államnak a határon túli magyarokkal kapcsolatos, alaptörvényből következő kötelezettségét feláldozza a Fidesz elleni harc oltárán. Mindenesetre a legkevésbé sem megnyugtató, hogy – amint az a legutóbbi kolozsvári ellenzéki kampányeseményen kiderült – az ellenzék miniszterelnök-jelöltje még azzal sincs tisztában, mekkora kormányzati támogatások segítették a határon túli magyar közösségeket.

Márpedig ez a nyilvános adatokkal kapcsolatos tudatlanság olyan mértékű közönyösségről árulkodik, ami semmi jóval sem kecsegtet a határon túli magyarok összessége számára, hiszen ezekben a támogatásokban nemcsak a szavazati joggal rendelkezők és a jelenlegi kormányt támogatók részesültek közvetve vagy közvetlenül, hanem potenciálisan minden határon túli magyar.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 17., szombat

Halászgyűrű és gyapjúszalag – Beiktatják XIV. Leó pápát, magas rangú politikusok is jelen lesznek

Péter apostol sírjánál kezdődik, majd a Szent Péter téren folytatódik XIV. Leó jelképekben gazdag beiktatási szertartása, amely politikai találkozókra is lehetőséget ad vasárnap.

Halászgyűrű és gyapjúszalag – Beiktatják XIV. Leó pápát, magas rangú politikusok is jelen lesznek
2025. május 17., szombat

Nagy a szavazókedv külföldön, eddig Nagy-Britanniában járultak a legtöbben urnákhoz

Romániai idő szerint szombaton 11 óráig több mint 270 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.

Nagy a szavazókedv külföldön, eddig Nagy-Britanniában járultak a legtöbben urnákhoz
2025. május 17., szombat

Rákérdeztünk az amerikai belbiztonsági minisztériumban, tényleg a választás érvénytelenítése miatt zárták-e ki Romániát a vízummentességi programból

Nem kívánta kommentálni a Krónika kérdésére az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma (DHS) azt az értesülést, miszerint Romániának a vízummentességi programból való kizárásához hozzájárult a tavalyi elnökválasztás eredményének érvénytelenítése.

Rákérdeztünk az amerikai belbiztonsági minisztériumban, tényleg a választás érvénytelenítése miatt zárták-e ki Romániát a vízummentességi programból
2025. május 16., péntek

Államfőválasztás: alaposan meglódult a diaszpóra, több mint 200 ezren szavaztak

Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.

Államfőválasztás: alaposan meglódult a diaszpóra, több mint 200 ezren szavaztak
2025. május 16., péntek

Nagyszabású fogolycseréről született megállapodás az orosz–ukrán tárgyaláson

A szemben álló felek ezer-ezer fős hadifogolycserében állapodtak meg Isztambulban, az orosz-ukrán tárgyalásokon – jelentette be Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője pénteken, a tárgyalások befejezése után az orosz sajtónak.

Nagyszabású fogolycseréről született megállapodás az orosz–ukrán tárgyaláson
2025. május 16., péntek

Elnökválasztás: meghaladta az 50 ezret a diaszpórában leadott szavazatok száma

13 óra környékén meghaladta az 50 ezret a külföldi szavazókörökben urnákhoz járuló román állampolgárok száma, így a 3139 levélvokssal együtt már 55 ezerhez közelített a szavazatok száma.

Elnökválasztás: meghaladta az 50 ezret a diaszpórában leadott szavazatok száma
2025. május 16., péntek

Tényleg hozzájárult a választás érvénytelenítése körüli mizéria Románia kizárásához az amerikai vízummentességi programból

A tavalyi elnökválasztás érvénytelenítéséhez kapcsolódó botrány is hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok kizárta Romániát a vízummentességi rendszerből.

Tényleg hozzájárult a választás érvénytelenítése körüli mizéria Románia kizárásához az amerikai vízummentességi programból
2025. május 16., péntek

Izrael fokozta a csapásokat Gázában, ahol Trump „szabadságövezetet” hozna létre

Az izraeli hadsereg csütörtökön fokozta a Gázai övezetben folyó hadműveleteket, amelyek során több mint 100 ember halt meg, miközben Donald Trump amerikai elnök „szabadságövezet” létrehozását javasolta az enklávéban.

Izrael fokozta a csapásokat Gázában, ahol Trump „szabadságövezetet” hozna létre
2025. május 16., péntek

Elnökválasztás: külföldön már több mint 10 ezren voksoltak

Romániai idő szerint csütörtökön 22 órakor megnyílt az első külképviseleti szavazóhelyiség az új-zélandi Aucklandben, és ezzel elkezdődött a külföldi szavazás az elnökválasztás második fordulójában.

Elnökválasztás: külföldön már több mint 10 ezren voksoltak
2025. május 16., péntek

A védelmi miniszter vezeti az ukrán delegációt a péntekre halasztott tűzszüneti tárgyalásokon, Moszkva azt mondja, hosszú távú békét akar

Ukrajna Rusztem Umerov védelmi miniszter vezetésével küld delegációt Isztambulba, hogy pénteken tárgyalásokat folytasson az orosz féllel – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtöki ankarai sajtótájékoztatóján.

A védelmi miniszter vezeti az ukrán delegációt a péntekre halasztott tűzszüneti tárgyalásokon, Moszkva azt mondja, hosszú távú békét akar