2009. november 23., 11:012009. november 23., 11:01
Az Unió vezetői csütörtökön este Herman Van Rompuy belga kormányfőt választotta az EU első elnökévé, míg külügyi biztossá a brit baloldalt képviselő Catherine Ashton bárónőt.
Richard Whitman profeszszor, a Királyi Külügyi Intézet uniós külpolitikai kérdésekkel foglalkozó kutatásvezetője kommentárjában úgy fogalmazott: az elnöki tisztségre kiválasztott belga kormányfő, Herman Van Rompuy neve „saját hazájának határain kívül nem mond sokat”, a „külügyminiszteri” posztra jelölt brit EU-biztosnak, Catherine Ashtonnak pedig sem otthon, sem az EU-ban nincsenek tapasztalatai a külügyek irányításában.
Whitman szerint az uniós vezetők e „meglehetősen unalmas” személyiségek kiválasztásával egyértelműen arra törekedtek, hogy a két tisztség betöltői „ne nehezítsék” a tagállamok állam- és kormányfőinek és külügyminisztereinek életét. Az európai politika kompromisszumkereső jellegét emelte ki viszont a Le Soir című, francia nyelvű brüsszeli lap, amely szerint Herman Van Rompuy személyében olyan ember került az Európai Tanács élére, aki a „közösségi módszerek”, a „kollektív játék” híve, és nem próbál parancsolgatni.
Ezzel Van Rompuy egyben a belga politika azon hagyományát is követi, amely áthatotta korábban Jean-Luc Dehaene és Guy Verhofstadt tevékenységét is – írta. Az Unió „külügyminiszteri” posztjának a brit Catherine Ashton kezébe adását, a döntés fő motivációját a Le Soir egy Barroso-idézettel érzékeltette: „Nagy-Britanniának a(z európai) vállalkozás szívében kell maradnia”.
Tompítani igyekezett Oana Ţoiu román külügyminiszter annak az élét, hogy az Egyesült Államok külügyminisztériuma a Romániáról szóló emberi jogi jelentésében ismét felrótta a tavalyi elnökválasztás érvénytelenítését.
Több szerbiai városban is összecsaptak az ellenzéki tiltakozók a rendőrökkel csütörtök este, Újvidéken emellett felgyújtották a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) helyi irodáját.
Az izraeli radikális jobboldali pénzügyminiszter, Becálel Szmotrics szerint egy, a megszállt Ciszjordániában megvalósítandó, több mint 3000 lakás építését magában foglaló, ellentmondásos telepépítési projekt „eltemeti a palesztin állam gondolatát”.
Vlagyimir Putyin orosz elnök méltatta a Trump-kormány „energikus” erőfeszítéseit az ukrajnai háború leállítására, és utalt arra, hogy Moszkva és Washington pénteki alaszkai csúcstalálkozóján megállapodást köthetnek a nukleáris fegyverek ellenőrzéséről.
Az ukrajnai válság rendezése lesz Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök pénteken esedékes tárgyalásainak központi témája Alaszkában – jelentette ki Jurij Usakov, az orosz államfő külpolitikai tanácsadója.
Moszkva meghiúsította Kijev arra irányuló terveit, hogy Szapszan típusú rakétarendszereket gyártson az Oroszország mélyére mérendő csapásokhoz – közölte csütörtökön az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).
Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu jelezte, hogy a gázai tűzszüneti erőfeszítések most egy átfogó megállapodásra összpontosulnak, amelynek célja az összes fennmaradó túsz egyidejű szabadon bocsátása – közölte a BBC.
Sikerült megőrizni a békét, és nem lesz polgárháború Szerbiában – közölte Alekszandar Vucsics szerb köztársasági elnök azt követően, hogy ellenzéki tüntetők csaptak össze a Szerb Haladó Párt (SNS) aktivistáival és rendőrökkel Újvidéken szerda este.
Donald Trump amerikai elnök arra készül, hogy hozzáférést biztosítson Vlagyimir Putyin orosz elnöknek ritkaföldfémekhez és egyéb gazdasági ösztönzőket kínáljon az ukrajnai háború befejezése érdekében.
Donald Trump szerint pénteki találkozóját Vlagyimir Putyinnal nagyon gyorsan második is követheti, ugyanakkor súlyos következményekkel járhat, ha az orosz elnök nem egyezik bele a háború lezárásába.