– mondta Biden.

Kijev a 2023-as vilniusi NATO-csúcstalálkozón nem kapta meg a hőn áhított meghívást és nem kapott határozott határidőt sem a szövetséghez való csatlakozásra, annak ellenére, hogy a NATO lépéseket tett az együttműködés szorosabbra fűzésére.

Ukrán tisztségviselők reményüket fejezték ki, hogy a július 9-11-re tervezett washingtoni találkozó határozottabb jelzést hoz majd.

Julianne Smith, az Egyesült Államok NATO-nagykövete azt mondta, hogy

„A lényeg azonban az, hogy ha valaha is hagyjuk, hogy Ukrajna elbukjon, jegyezzék meg a szavaimat: látni fogják, hogy Lengyelország is elbukik, és látni fogják, hogy az összes olyan nemzet, amely Oroszország tényleges határa mentén fekszik, a Balkánról és Fehéroroszországból, mindezek, ők is sorra kerülnek” – tette hozzá Biden.

Közben Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden arról beszélt: a francia katonai kiképzők ukrajnai jelenlétét az orosz fegyveres erők „legitim támadási célpontnak” tekintenék.

– mondta Lavrov egy sajtótájékoztatón Jean Claude Gakosso kongói külügyminiszterrel közösen.

„Függetlenül a státuszuktól, a katonai tisztviselők vagy zsoldosok legitim célpontot jelentenek a fegyveres erőink számára – tette hozzá”.

Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka május 27-én azt mondta, hogy Franciaország kiképzőket tervez Ukrajnába küldeni a hadsereg kiképzésére, bár az ukrán védelmi miniszter később azt mondta, hogy a Franciaországgal és más nyugati szövetségesekkel folytatott tárgyalások még folyamatban vannak.

Emmanuel Macron francia elnök hivatalosan nem erősítette meg, hogy az ország katonai kiképzőket fog küldeni, az államfő azt mondta, hogy az Ukrajnának nyújtott támogatásról szóló bejelentést a D-nap 80. évfordulójának megemlékezésén teszik meg ezen a héten.

Az Associated Press szerint Macron hivatala nem kívánta kommentálni Lavrov megjegyzéseit.

Lavrov megjegyzései szorosan egybeesnek Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivőjének a nap folyamán korábban tett megjegyzéseivel.

– mondta Peszkov.

Oroszország kampánya, hogy nyomást gyakoroljon Franciaországra, hogy késleltesse katonai kiképzők küldését, Moszkva utcáin is megnyilvánult: a francia nagykövetség előtti buszmegállóban plakátok jelentek meg, „franciák, ne ismételjétek meg őseitek hibáit” felirattal – jelentette kedden korábban a France24.

Közben Volodimir Zelenszkij elnök szerint annak ellenére, hogy még csak június eleje van, a következő hetek meghatározhatják az ukrajnai háború sorsát az év hátralévő részében.

Zelenszkij keddi napi beszédében elmondta, hogy

Amint arról a Kyiv Independent beszámolt, a Bahmut és Avgyijivka romjaitól nyugat felé haladó orosz csapatoknak sikerült egy tucat kisebb falut lerohanniuk, és közel kerültek Csasziv Jarhoz.

Zelenszkij azt is elmondta, hogy a Harkivi területen „stabilizálták” a helyzetet, és köszönetet mondott „minden egyes parancsnoknak és katonának”, aki részt vett az erőfeszítésekben.

Azt is közölte, hogy a minisztériumoktól jelentéseket kapott a drónok gyártásáról és beszerzéséről,

„Egy olyan időszakban, amikor tüzérségi utánpótlást vártunk partnereinktől, az FPV drónok valójában megmentették a frontot” – mondta.

Utalva az Ukrajna előtt jelenleg álló szélesebb körű nehézségekre, Zelenszkij szerint az elkövetkező hetek „meghatározzák az egész nyarat, és sok tekintetben az egész évet”.

„Mind a békecsúcs, amelyen a világ felsorakozik Ukrajna mögött, mind az EU-val való kapcsolataink, mind a frontvonalbeli pozíciók, mind a hazai termelés tekintetében” – tette hozzá.