Joe Biden amerikai és Andrzej Duda lengyel államfő Varsóban
Fotó: Marek Borawski/Lengyel elnöki hivatal
Az Egyesült Államok és Európa nemzetei nem akarják elfoglalni Oroszországot – hangsúlyozta Joe Biden amerikai elnök kedden Varsóban, a lengyelekhez intézett beszédében.
2023. február 21., 21:132023. február 21., 21:13
2023. február 21., 23:162023. február 21., 23:16
Biden felidézte a tavaly októberben elfogadott, Ukrajna területeinek orosz megszállását elítélő ENSZ-határozatot. „Ma még egyszer az oroszokhoz fordulok: az Egyesült Államoknak és Európa nemzeteinek nem áll szándékában Oroszország elfoglalása” – szögezte le, hozzáfűzve: Washington szövetségesei nem Moszkva ellenségei. Putyin elnök viszont – mondta – a háborút választotta, az ő választását jelenti minden nap, amikor az (ukrajnai) háború folytatódik.
„Ukrajna végét jelentené viszont, ha megszűnne védekezni, ezért közösen meg kell bizonyosodnunk arról, hogy Ukrajna képes a védekezésre” – mondta az amerikai elnök. Joe Biden a varsói Királyi Vár kertjében mondott beszédében meglepetésre név szerint köszöntötte Maia Sandut, és arra kérte a hallgatóságot, hogy tapsolja meg a díszvendégek között helyet foglalt Moldovai Köztársaság államfőjét.
Biden úgy fogalmazott, a brutalitás soha nem változtat az emberek szabadságvágyán, Oroszország sohasem győz Ukrajnában. Az amerikai elnök az összegyűlt tömeg előtt hangsúlyozta: a NATO védeni fogja a nemzetek és a demokráciák szuverenitását. „Az ukránok hazaszeretete győzni fog, ma, holnap, mindörökké” – fogalmazott.
„Putyin tévedett, az ukrán nemzet nagyon erős, a demokráciák pedig egységesek” – jelentette ki Biden. „A NATO finlandizációja helyett az orosz elnök Finnország NATO-sítását láthatja” – utalt Finnország második világháború után megszerzett semleges státuszára, amely a Szovjetunióval kialakított jó gazdasági kapcsolatok mellett lehetővé tette a skandináv ország belpolitikai szabadságának, társadalmi rendszerének megőrzését. „A brutalitás soha nem változtat az emberek szabadságvágyán, Oroszország sohasem győz Ukrajnában” – húzta alá Biden. Bejelentette a Moszkvával szembeni szankciók kiterjesztését, kilátásba helyezte a „háborús bűnösök” megbüntetését, és „szent eskünek” nevezte a NATO-alapszerződés kollektív védelemről szóló ötödik cikkét.
Andrzej Duda Joe Bidennek a lengyelekhez intézett beszéde előtt szólalt fel a varsói Királyi Vár kertjében. Párhuzamba állította az 1980-as évekbeli lengyel Szolidaritás mozgalmat a jelenlegi ukrán menekülteknek nyújtott segítséggel. Fegyverek küldését is szorgalmazta, hogy Ukrajna védőinek legyen mivel harcolniuk. „Ne habozzatok, ne féljetek!” – mondta a lengyel elnök, hozzátéve: ma Oroszországgal nem lehet helye „a szokásos üzletmenetnek”, hiszen ahol „vért ontanak, ott tisztességes ember nem üzletel”. A NATO feladata a szabad világ védelme – hangsúlyozta, megköszönve Bidennek Ukrajna bátor támogatását.
A Nyugatot tette felelőssé az ukrajnai háborúért Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden a szövetségi parlament két házának együttes ülésén elmondott beszédében.
Vlagyimir Putyin elnök kedden Moszkvában az orosz parlament két házához intézett üzenetében bejelentette, hogy Oroszország felfüggeszti részvételét a hadászati támadófegyverek csökkentéséről megkötött orosz-amerikai Új START megállapodásban. Putyin – aki a háború elindítása óta első ízben tartott évértékelőt – ismételten a Nyugatot, illetve az annak támogatásával 2014-ben végrehajtott – orosz értékelés szerint – kijevi államcsínyt okolta az ukrajnai konfliktus kirobbanásáért. Az orosz elnök szerint a nyugati elitek igyekeznek globális szembenállássá alakítani az ukrajnai helyi konfliktust, azzal a céllal, hogy véglegesen leszámoljanak Moszkvával.
Az európai uniós tagállamok Ukrajna lőszerszükségletének több mint 50 százalékát képesek fedezni – jelentette ki Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője csütörtökön Varsóban.
Az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett tagja a NATO-nak, de elvárja, hogy az európaiak és a kanadaiak többet költsenek a védelemre; ez most meg is történik – jelentette ki a NATO-főtitkár csütörtökön.
Magyarország kormánya arról döntött, hogy kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC) – közölte Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön az MTI-vel.
Kirill Dmitrijev orosz tárgyaló szerdán a Fehér Házban találkozott Steve Witkoffal, Donald Trump amerikai elnök közel-keleti különmegbízottjával – jelentette a Reuters csütörtökön.
Ismertette Donald Trump amerikai elnök szerdán a még aznap életbe lépő, viszonossági alapon működő új amerikai vámrendszert. Az Európai Unió tagállamaira 20 százalékos importvámot vet ki a Trump-adminisztráció.
A szlovákiai kormány szerdán jóváhagyta 350 medve kilövését az idén, miután megsokasodtak a barna medvék támadásai, amelyek populációja az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt – jelentette be Robert Fico miniszterelnök.
Nagyobb figyelmet kért az őshonos nemzeti kisebbségek jogaira a strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács főtitkárától Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője Strasbourgban.
Izrael szerdán bejelentette a gázai katonai műveletek jelentős kiterjesztését, és közölte, hogy az enklávé jelentős területeit elfoglalják és a biztonsági zónákhoz csatolják, ami jelentős számú lakosság evakuálását vonja maga után.
Az orosz hadsereg szerdára virradó éjszaka csapásmérő drónokkal támadta Odessza, Zaporizzsja és Harkiv térségét, egy ember meghalt, sok a sebesült – közölték katonai és helyi közigazgatási hatóságok, amelyeket az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett.
A kínai hadsereg éleslövészetet gyakorolt a Kelet-kínai-tengeren a Tajvan közelében zajló meglepetésszerű hadgyakorlatok fokozásaként – közölte szerdán közleményben a Népi Felszabadító Hadsereg Keleti Hadszíntéri Parancsnoksága.
1 hozzászólás