Joe Biden amerikai és Andrzej Duda lengyel államfő Varsóban
Fotó: Marek Borawski/Lengyel elnöki hivatal
Az Egyesült Államok és Európa nemzetei nem akarják elfoglalni Oroszországot – hangsúlyozta Joe Biden amerikai elnök kedden Varsóban, a lengyelekhez intézett beszédében.
2023. február 21., 21:132023. február 21., 21:13
2023. február 21., 23:162023. február 21., 23:16
Biden felidézte a tavaly októberben elfogadott, Ukrajna területeinek orosz megszállását elítélő ENSZ-határozatot. „Ma még egyszer az oroszokhoz fordulok: az Egyesült Államoknak és Európa nemzeteinek nem áll szándékában Oroszország elfoglalása” – szögezte le, hozzáfűzve: Washington szövetségesei nem Moszkva ellenségei. Putyin elnök viszont – mondta – a háborút választotta, az ő választását jelenti minden nap, amikor az (ukrajnai) háború folytatódik.
„Ukrajna végét jelentené viszont, ha megszűnne védekezni, ezért közösen meg kell bizonyosodnunk arról, hogy Ukrajna képes a védekezésre” – mondta az amerikai elnök. Joe Biden a varsói Királyi Vár kertjében mondott beszédében meglepetésre név szerint köszöntötte Maia Sandut, és arra kérte a hallgatóságot, hogy tapsolja meg a díszvendégek között helyet foglalt Moldovai Köztársaság államfőjét.
Biden úgy fogalmazott, a brutalitás soha nem változtat az emberek szabadságvágyán, Oroszország sohasem győz Ukrajnában. Az amerikai elnök az összegyűlt tömeg előtt hangsúlyozta: a NATO védeni fogja a nemzetek és a demokráciák szuverenitását. „Az ukránok hazaszeretete győzni fog, ma, holnap, mindörökké” – fogalmazott.
„Putyin tévedett, az ukrán nemzet nagyon erős, a demokráciák pedig egységesek” – jelentette ki Biden. „A NATO finlandizációja helyett az orosz elnök Finnország NATO-sítását láthatja” – utalt Finnország második világháború után megszerzett semleges státuszára, amely a Szovjetunióval kialakított jó gazdasági kapcsolatok mellett lehetővé tette a skandináv ország belpolitikai szabadságának, társadalmi rendszerének megőrzését. „A brutalitás soha nem változtat az emberek szabadságvágyán, Oroszország sohasem győz Ukrajnában” – húzta alá Biden. Bejelentette a Moszkvával szembeni szankciók kiterjesztését, kilátásba helyezte a „háborús bűnösök” megbüntetését, és „szent eskünek” nevezte a NATO-alapszerződés kollektív védelemről szóló ötödik cikkét.
Andrzej Duda Joe Bidennek a lengyelekhez intézett beszéde előtt szólalt fel a varsói Királyi Vár kertjében. Párhuzamba állította az 1980-as évekbeli lengyel Szolidaritás mozgalmat a jelenlegi ukrán menekülteknek nyújtott segítséggel. Fegyverek küldését is szorgalmazta, hogy Ukrajna védőinek legyen mivel harcolniuk. „Ne habozzatok, ne féljetek!” – mondta a lengyel elnök, hozzátéve: ma Oroszországgal nem lehet helye „a szokásos üzletmenetnek”, hiszen ahol „vért ontanak, ott tisztességes ember nem üzletel”. A NATO feladata a szabad világ védelme – hangsúlyozta, megköszönve Bidennek Ukrajna bátor támogatását.
A Nyugatot tette felelőssé az ukrajnai háborúért Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden a szövetségi parlament két házának együttes ülésén elmondott beszédében.
Vlagyimir Putyin elnök kedden Moszkvában az orosz parlament két házához intézett üzenetében bejelentette, hogy Oroszország felfüggeszti részvételét a hadászati támadófegyverek csökkentéséről megkötött orosz-amerikai Új START megállapodásban. Putyin – aki a háború elindítása óta első ízben tartott évértékelőt – ismételten a Nyugatot, illetve az annak támogatásával 2014-ben végrehajtott – orosz értékelés szerint – kijevi államcsínyt okolta az ukrajnai konfliktus kirobbanásáért. Az orosz elnök szerint a nyugati elitek igyekeznek globális szembenállássá alakítani az ukrajnai helyi konfliktust, azzal a céllal, hogy véglegesen leszámoljanak Moszkvával.
Az április óta Kanadában pusztító erdőtüzek füstje elérte Északnyugat-Európát, és a következő napokban tovább fog terjedni a kontinensen – figyelmeztetett kedden az Európai Unió Copernicus légkörfigyelő szolgálata (CAMS).
Az ukrán erők víz alatti robbanószerkezetekkel felrobbantották kedden a Krími híd tartóoszlopait – közölte az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU).
Oroszország a béketárgyalásokon közölte Ukrajnával: csak akkor hajlandó beleegyezni a háború befejezésébe, ha Kijev újabb nagy területeket ad át, és elfogadja hadserege méretének korlátozását – derül ki az orosz média által ismertetett emlékeztetőből.
Az ENSZ főtitkára független vizsgálatot kért a Gázai övezetben egy segélyosztó központ közelében vasárnap állítólagosan megölt palesztinok ügyében.
Románia továbbra is kiáll Ukrajna mellett – szögezte le Nicușor Dan államfő, miután hétfőn Vilniusban találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
Donald Trump a korábbi adminisztráció bevándorláspolitikáját hibáztatta a Coloradóban elkövetett zsidóellenes támadásért, amelyben vasárnap 8 ember sebesült meg. Az amerikai elnök erről hétfőn kiadott közleményében írt.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök bejelentette hétfőn, hogy „a lehető leghamarabb” bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen, amit azzal indokolt, hogy az elnökválasztás után előre kell mozdítani a kabinet munkáját, „tekintet nélkül a körülményekre”.
Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter hétfőn nehezményezte, hogy Oroszország csak az aznapi tárgyalásokon adta át a békejavaslatról szóló memorandumát, mondván, hogy „az oroszok ismét az időt húzzák”.
A kormánypárti politikusok arra számítanak, hogy Donald Tusk miniszterelnök a héten bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen.
Hatezer katona holttestét adja át egyoldalúan Oroszország Ukrajnának, és átveszi az orosz tisztek holttestét, ha vannak ilyenek, a felek emellett a legnagyobb léptékű fogolycserében állapodtak meg – jelentette ki Vlagyimir Megyinszkij.
1 hozzászólás