Az utolsó amerikai katona elhagyja Afganisztánt
Fotó: U. S. Central Command
Fedélzetén katonákkal és a még Kabulban maradt diplomáciai személyzettel az utolsó amerikai katonai repülőgépek is elhagyták Afganisztánt – jelentette be a washingtoni védelmi minisztérium hétfői sajtótájékoztatóján Frank McKenzie tábornok, a Közép- és Dél-Ázsiáért is felelős Középső Parancsnokság vezetője.
2021. augusztus 31., 08:282021. augusztus 31., 08:28
„Befejeztük az Afganisztánból történő kivonulást és az amerikai állampolgárok, harmadik országból származó állampolgárok és a kiszolgáltatott helyzetben lévő afgánok evakuálására irányuló missziót” – mondta a tábornok.
és a személyzet utolsó tagjait szállító repülőgép éppen most hagyja el az afgán légteret” – tette hozzá.
McKenzie azt mondta: „A ma esti kivonulás egyszerre jelenti az evakuálás katonai részének, de annak a közel 20 éves missziónak is a végét, amely Afganisztánban röviddel 2001. szeptember 11-e után elkezdődött.
– fogalmazott.
Amint arról korábban írtunk, az amerikai haderő augusztus 14-én kezdte meg az evakuálást, és az azóta eltelt 18 nap alatt 79 ezer civilt mentettek ki az országból a kabuli repülőtéren keresztül. Közülük hatezer amerikai állampolgár volt, 73 ezer pedig afgán civil és más országok állampolgára.
„Az amerikai és a koalíciós repülőgépek együtt több mint 123 ezer polgári személyt evakuáltak, és mindezt a repülőteret biztosító és működtető amerikai katonai szolgálatok tették lehetővé” – jegyezte meg Mckenzie.
A kabuli repülőtér gyors átadására készülnek az Afganisztánban két hete hatalomra került tálibok és a távozó amerikai erők – mondta a Reutersnak vasárnap egy tálib tisztségviselő.
A tábornok beszámolt arról, hogy a Kabulból induló utolsó öt evakuációs járatot a még Afganisztánban tartózkodó amerikai állampolgárok közül egy sem érte el, mert nem jutott el a repülőtérre, sőt, az utolsó járatok indulásakor már egyáltalán nem volt kit elvinni onnan.
Mint ismeretes, az Egyesült Államok tavaly, Donald Trump elnöksége idején állapodott meg az afgán kormány ellen harcoló tálibokkal a kivonulásról, közel húszévnyi katonai beavatkozás után. Az iszlamista lázadók viszonzásképpen megígérték, hogy felhagynak a fegyveres támadásokkal, és részt vesznek az afganisztáni felek közötti béketárgyalásokon. A tárgyalások mindazonáltal megrekedtek, nem sikerült kézzelfogható eredményt elérni, és a támadások sem szűntek meg.
Joe Biden amerikai elnök április közepén jelentette be, hogy az amerikai csapatok a New York-i terrortámadás huszadik évfordulójáig, idén szeptember 11-ig kivonulnak Afganisztánból, azonban később augusztus 31-re módosította az időpontot.
Egyre nagyobb területeket vontak uralmuk alá, kiszorítva az ellenállást alig tanúsító kormányerőket, végül augusztus 15-én harc nélkül vonultak be Kabulba, Afganisztán fővárosába.
Az amerikai hadsereg szombati közlése szerint visszavágott az Iszlám Államnak, légitámadásban megölve a terrorszervezet egyik tagját Afganisztánban, kevesebb mint 48 órával a kabuli repülőtérnél elkövetett, a szervezet által vállalt robbantás után.
A kivonulással kapcsolatban a politikusok, a média és a közvélemény részéről is komoly kritikák érték a Joe Biden vezette adminisztrációt. Különösen azután erősödtek fel a kritikus hangok, hogy csütörtökön az Iszlám Állam-Horászán Tartomány öngyilkos merénylője robbantást követett el a zsúfolásig megtelt kabuli repülőtér egyik kapujánál. A merénylet több mint száz áldozatot követelt, köztük a 13 amerikai katona életét.
Nagyszabású csapást mértek az orosz fegyveres erők az ukrán energetikai infrastruktúra kritikus létesítményeire, amelyek az ukrán hadiipari komplexum működését biztosítják – közölte hétfőn az orosz védelmi minisztérium.
Egy orosz szárnyasrakétát lőtt le hétfőn reggel Kárpátalja légterében az ukrán légvédelem – közölte hivatalos Facebook-oldalán Viktor Mikita, a Kárpátalja Megyei Katonai Közigazgatás vezetője.
Avram Iancu bronzszobrát avatták fel vasárnap az Ohio állambeli Cantonban születésének 200. évfordulója alkalmából – számolt be a Cluj24.ro kolozsvári hírportál.
Robbanások hallatszottak Kijev központjában a hétfő reggeli csúcsforgalomban.
A Keleti pályaudvar – bizonytalan ideig – nem indít és nem fogad vonatokat a vasárnap esti baleset miatt, a vonatok más budapesti állomásokra érkeznek és onnan indulnak – közölte hétfő reggel a Mávinform.
Az Egyesült Államok segített Izraelnek nyomon követni a Hezbollah támadásait vasárnap kora reggel egy amerikai védelmi tisztségviselő szerint, de az USA nem vett részt Izrael libanoni csapásaiban.
Ukrajna közölte vasárnap, hogy a szomszédos Fehéroroszország katonákat csoportosít az ukrán határ közelébe, és óva intette a minszki vezetést az esetleges „barátságtalan lépésektől”.
Kisiklott a Kolozsvár felől Budapestre tartó InterCity vonat a Keleti pályaudvar közelében vasárnap este, emiatt jelentős korlátozásokra, késésekre, vonatkimaradásokra kell számítani – közölte a vasúttársaság honlapján a Mávinform.
Moszkva jegyzékben követelt konzuli hozzáférést a Telegram közösségimédia-szolgáltató őrizetbe vett alapítójához, Pavel Durovhoz, de Párizs az üzletember francia állampolgárságát tekinti elsődlegesnek.
Egyetlen keresztény egyházat se szüntessenek be közvetlenül vagy közvetetten – hangoztatta Ferenc pápa a Szent Péter téren mondott beszédében vasárnap, miután Volodimir Zelenszkij aláírta az ukrán ortodox egyház betiltásáról szóló törvényt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!