Fotó: Facebook/Sin Edina
„Nem csak a színház léte vagy a személyes egyéni fennmaradásunk fontos, hanem hogy abban a régióban továbbra is legyen magyar közösség” – fogalmazott Sin Edina, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház Jótékonysági Alapítvány igazgatója, aki a társulat jelenlegi helyzetéről és az utóbbi két hét nehézségeiről beszélt lapunknak.
2022. március 12., 09:432022. március 12., 09:43
2022. március 12., 11:382022. március 12., 11:38
Február 24-én jelentették be a hadiállapotot Ukrajnában. Ugyanaznap hajnalban a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház társulatának egy része a magyarországi Tiszakécskére indult, Örkény István Tóték című darabját eljátszani.
„Amikor a társulat átkelt a határon, már jó néhány rakéta becsapódott Ukrajna területén. Ahogy haladtunk az előadás helyszínére, úgy súlyosbodott a helyzet otthon. Amikor elkezdtük a próbát, akkor hirdettek általános mozgósítást. Látható volt, hogy ebből baj lesz, mire visszatérünk az országba. Este, az előadás után már nem tudtunk visszamenni” – emlékezett vissza Sin Edina. Hozzátette: amellett, hogy átmeneti szállást kaptak a budapesti Jászai Mari Színészházban,
A felkéréseknek eleget téve a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház társulatának egy része Magyarországon maradt. A budapesti Nemzeti Színház tíz előadásra hívta meg a csapatot, és szinte mindegyik vidéki színház megmozdult.
„Rengeteg helyről kaptunk segítséget és szálláslehetőséget. Számtalan színházi alkotó felajánlotta lakását, nyaralóját. Mi elfogadtuk a segítséget, nem tehettünk mást, hiszen nagy a bizonytalanság, nem tudjuk, meddig tart ez a helyzet. Azt gondoltuk, hogy csak néhány napról lesz szó, de nem így alakult” – tette hozzá az igazgató. Továbbá azt is elmondta, arra törekszenek, hogy a társulat együtt maradjon, együtt dolgozzon. A munkába, a színházba kapaszkodva jobban át lehet vészelni ezt a törést.
Nagy a rémület, hogy mi lesz az otthonaikkal, az eddig megszokott életterükkel, ami fenekestől felfordult. Az igazgató arról is beszélt, hogy
Emellett a színház épületét is meglátogatják, ahol az első naptól kezdődően kijevi szakmabeli menekülteket fogadtak be. Olyan embereket, akikkel az elmúlt 30 évben jó szakmai kapcsolatot ápoltak. Színházigazgatót, színházmenedzsert, színészeket vagy családtagjaikat, akik az ostrom miatt menekültek el a fővárosból.
A beregszászi színházban ezeknek az embereknek nyújtanak menedéket. Körülbelül 30-35 személy tartózkodik stabilan az épületben. Egyesek saját családi házukat is felajánlották. A társulatból többen otthon maradtak, ők segítik a rászorulókat.
– részletezte Sin Edina. Az otthon maradt színészeknek napi szinten adódik feladat a menekültek befogadásával kapcsolatban. Ha kell, fűtést, vízvezetéket javítanak, kazánt szerelnek be, kulcsokat másoltatnak. A stúdiótermet szálláshellyé alakították.
A hadiállapot bevezetésével Ukrajna területén minden leállt, mindent a katonai tanács irányít és alárendel a katonai működésnek. A kulturális és oktatási intézményeket bezárták, a gazdasági tevékenységeket csökkentett üzemmódban működtetik. Mindenki próbál fennmaradni, de a munkaerőhiány, szakemberek hiánya már most is elég súlyos terhet ró az emberekre. Az igazgató elmondása szerint az Ukrajna területén élő gyerekek jelenleg nem járnak iskolába, korábban pedig a koronavírus-járvány és a fűtési nehézségek akadályozták az oktatás optimális működését.
A mostani helyzetnek a gyakorlatban nagyon sok kihatása van, még akkor is, ha a fegyverek nem ropognak közvetlenül az emberek fejek fölött. A hétköznapi világ, a mindennapok megszokott rendje megszűnik. Minden igyekezet arra irányul, hogyan tudják segíteni a menekülteket, és ők hogyan tudnak élni, fenntartani a számukra fontos közösségeket, családot, munkát, egyházat, iskolát.
El szeretnénk kerülni azt, hogy az anyagiak előteremtése, a megélhetés arra kényszerítse a tagokat – körülbelül 25 embert és családjaikat –, hogy máshol vállaljanak munkát. Igyekszünk tenni azért, hogy munkalehetőségeket teremtve ebből a szakmából is meg tudjanak élni” – fogalmazott az igazgató. Elmondása szerint azok között, akik Beregszászon maradtak, vannak, akik elvből nem fognak átkelni a határon. Ha besorozzák őket, mennek harcolni és megvédeni a hazájukat.
Jelenet Örkény istván Tóték című darabjából a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház előadásában
Fotó: Facebook/Arany János Művelődési Központ
Az előadásfelkérések mellett Vidnyánszky Attila rendező – a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház alapító igazgatója, jelenleg a budapesti Nemzeti Színház direktora – egy új előadással készül a Magyarországon ragadt beregszászi társulat tagjaival. A héten kezdték el Petőfi Sándor A helység kalapácsa című komikus eposzának próbáit.
viszont ha nem tudnak hazatérni, ezzel fogják bejárni a Kárpát-medencét. Nagyon sok felkérés érkezett Erdélyből is, az időpontok még egyeztetés alatt vannak.
„Igyekszünk párhuzamosan mindkét fronton megfelelni, teljesíteni, mivel az otthoni dolgokat, dokumentációkat, adminisztratív tevékenységeket is el kell látni, emellett pedig újra kell szervezni a hétköznapokat.
– fogalmazott Sin Edina. Azt is elmondta lapunknak, hogy a beregszászi színház a kárpátaljai magyar közösség egyik oszlopa. Annak a magyar közösségnek nagyon fontos, akárcsak az alkotóknak, hogy legyen színház és a társulat eszerint készül visszatérni.
Nem csak a színház léte vagy a személyes egyéni fennmaradásuk fontos, hanem hogy abban a régióban továbbra is legyen magyar közösség, és meglegyen minden olyan intézménye vagy kulturális csoportosulása, ami élővé, önállóvá szervezi az ottani magyarságot.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
szóljon hozzá!