„Az összeg jó része az Egyesült Államokban marad” – az Ukrajnának szánt segély képviselőházi megszavazását sürgeti Biden

„Az összeg jó része az Egyesült Államokban marad” – az Ukrajnának szánt segély képviselőházi megszavazását sürgeti Biden

Fotó: Facebook/Fehér Ház

Joe Biden amerikai elnök azonnali szavazásra szólította fel a szövetségi törvényhozás alsóházát, a képviselőházat kedden, miután a szenátus kora reggel elfogadta az ukrajnai és izraeli támogatásról is rendelkező 95 milliárd dolláros törvénycsomagot.

Hírösszefoglaló

2024. február 14., 08:352024. február 14., 08:35

Az elnök a Fehér Házban tett nyilatkozatában Mike Johnsonhoz, a képviselőház republikánus elnökéhez címezve szavait azt követelte, hogy terjessze szavazásra a jogszabályt, amely – mint vélekedett – megkapná a szavazatok többségét.

A szenátusban kedden reggel

70 igen és 29 nem szavazat ellenében fogadták el a 95 milliárd dollárról szóló jogszabályt, az összegből 60 milliárd Ukrajna, 14 milliárd Izrael, 9 milliárd dollár a gázai palesztinok segélyezésére, valamint 8 milliárd a csendes-óceáni térségnek, a többi között Tajvannak jutna.

Joe Biden szerint a törvény a sürgős támogatást biztosítja Ukrajna számára, és világos üzenetet küld az ukrán nép, valamint az Egyesült Államok szövetségesei felé. Hozzátette, hogy a törvény elfogadása egyben a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szembeni kiállást is jelenti.

Joe Biden rövid nyilatkozatában többek között azzal érvelt, hogy

a törvényben Ukrajna számára szereplő összeg jó része az Egyesült Államokban marad és munkát ad amerikaiaknak. Kifejtette, hogy az amerikai hadsereg az Egyesült Államokban gyártott katonai felszereléseket szállít olyan módon, hogy a készleten lévő eszközöket szállítja a tengerentúlra, majd azokat új megrendelésekkel pótolja.

Ezzel összefüggésben említette az Arizonában gyártott Patriot-, és az Alabama államban készülő Javelin-rakétákat.

Joe Biden egyben élesen bírálta republikánus politikai ellenfelét és hivatali elődjét, Donald Trumpot, amiért a volt elnök a hétvégén egy kampányeseményen a NATO-ról beszélve úgy fogalmazott, hogy azon tagállamokkal, amelyek védelmi kiadásai nem érik el a GDP 2 százalékát, Oroszország „tehet, amit akar”. Joe Biden szerint ez a kijelentés szembe megy a NATO mint védelmi szövetség elveivel.

Donald Trump még hétfőn közösségi oldalán kijelentésével kapcsolatban magyarázatként azt írta, hogy elnökként megerősítette NATO-t, amikor azt üzente annak a 20 tagállamnak, amelyek nem érték el a 2 százalékos küszöböt, hogy a kötelező védelmi hozzájárulás elmaradása esetén nem számíthatnak amerikai katonai védelemre.

Véleménye szerint az erős amerikai sürgetés elmaradása miatt jelenleg kezd hasonló helyzet kialakulni, mint korábban.

Az amerikai hadiiparról John JV Venable, a Heritage Foundation elemzőközpont katonapolitikai vezető kutatója, a légierő korábbi ezredese az MTI-nek úgy nyilatkozott, hogy

a gyártókapacitások elégtelenek lennének akkor, ha az Egyesült Államoknak egyenrangú ellenféllel kellene harcba bocsátkoznia.

Példaként említette, hogy a Patriot-rakéták amerikai gyártási kapacitása évente 300 darab, miközben a közelmúltban volt olyan hét, amikor az izraeli légvédelmet biztosító úgynevezett „Acélkupola” 1200 rakétát használt fel. Megemlítette azt is, hogy az ukrajnai frontról napvilágot látott felvételek szerint akár 30 másodperc alatt használnak fel 30 rakétát, ami azt jelenti, hogy a Patriot légvédelmi rendszer ugyan hatékonyan működik, azonban a 30 másodperc alatt elhasznált mennyiség az amerikai éves gyártási kapacitás 10 százaléka. Elismerte, hogy a Patriot gyártási kapacitás duplájára emeléséről szó van, de megjegyezte, hogy még az a mennyiség is kevés egy egyenrangú ellenféllel szemben.

A Fehér Ház tavaly ősz óta próbálja elfogadtatni a Kongresszussal a 60 milliárd dollárról szóló újabb támogatási csomagot Ukrajna számára, ami katonai és pénzügyi támogatást tartalmaz. 2023 végén az ukrajnai segítségnyújtás korábban elfogadott költségvetési kerete kiürült, így azóta az Egyesült Államok nem küldött fegyverszállítmányt az ukrán hadszíntérre.

Az ukrajnai támogatási csomag elfogadásának feltételeként a Kongresszus republikánus tagjainak többsége azt szabta a Biden-kormányzatnak, hogy tegyen határozott lépéseket az Egyesült Államok határőrizetének szigorítására, a rekord számban érkező illegális bevándorló megállítására.

Közben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Dmitro Kuleba külügyminiszter köszönetet mondott kedden az amerikai szenátusnak azért, hogy megszavazta azt a jogszabálytervezetet, amely mintegy 60 milliárd dollár támogatást biztosít Ukrajnának.

Köszönet a többségi demokraták vezetőjének, Chuck Schumernek, a kisebbségben lévő republikánusok vezetőjének, Mitch McConnellnek és az összes amerikai szenátornak, akik támogatták Ukrajna folyamatos segítését a szabadságért, a demokráciáért és a mindannyiunk számára nagyon fontos értékekért folytatott küzdelmünkben – jelentette ki Zelenszkij az X közösségi portálon tett bejegyzésében.

Szavai szerint

az újabb amerikai segítség lehetővé teszi, hogy Ukrajna „emberéleteket mentsen meg az orosz terrortól.

Ez azt jelenti, hogy városainkban az élet megy tovább, és felülkerekedik a háborún. Az amerikai segítség igazságos békét hoz Ukrajnának, és helyreállítja a globális stabilitást, ami nagyobb biztonságot és jólétet teremt minden amerikai és az egész szabad világ számára – hangsúlyozta az elnök.

Kuleba köszönetnyilvánításában hangsúlyozta, hogy

ezzel nemcsak Ukrajnának nyújtanak további segítséget, hanem Amerika globális pozícióját és erejét is támogatják.

„Ez Ukrajna megingathatatlan kétpárti támogatásának jele, ami nagyon fontos és értékes számunkra. További lépésekre számítunk az orosz agresszió elleni küzdelem terén, az igazságos ukrajnai béke megteremtésében, valamint annak a nemzetközi rendnek a támogatásában, amelyet az Egyesült Államok segített megteremteni, és amely megvéd minden amerikait és más szabad nemzetet” – jelentette ki az ukrán külügyminiszter.

Amerikai NATO-nagykövet: Az idei csúcstalálkozón nem várható Ukrajna meghívása a szövetségbe

A NATO következő csúcstalálkozóján, amelyet júliusban tartanak Washingtonban, nem várható Ukrajna meghívása az észak-atlanti szövetségbe – erről Julianne Smith, az Egyesült Államok NATO-nagykövete beszélt Brüsszelben újságíróknak nyilatkozva kedden.
Julianne Smith azt mondta, nem számít arra, hogy a szövetség meghívja tagjai közé Ukrajnát az állam- és kormányfői találkozón, noha „keményen dolgoztak” azon, hogy az ország mihamarabb felkészült legyen a tagságra.
„A tavalyi vilniusi NATO-csúcstalálkozó óta nagyon keményen dolgoztunk azon, hogy segítsünk ukrajnai barátainknak a szükséges reformok megvalósításában, amelyek közelebb hozhatják őket az euroatlanti integrációhoz. Ami azonban a nyári csúcstalálkozót illeti, nem számítok Ukrajna meghívására” – fogalmazott.
Jelenleg elsősorban Ukrajna háborús támogatására kell összpontosítani, hogy érvényesülni tudjon a harctereken – jelentette ki az amerikai NATO-nagykövet.
A tavaly júliusban Vilniusban rendezett NATO-csúcstalálkozón a tagországok vezetői megállapodtak abban, hogy a háború után biztosítják Ukrajnának a csatlakozás elvi lehetőségét az észak-atlanti szövetséghez. Leszögezték azonban: Ukrajna csak akkor fog tudni csatlakozni, ha a szövetségesek ebben egyetértenek, és az ehhez szükséges feltételek teljesülnek. A csatlakozás feltételei között egyebek között további szükséges reformok szerepelnek a demokrácia és a biztonság területén, illetve feltétel az is, hogy az ország hadserege civil és demokratikus ellenőrzés alatt álljon.

Stratégiai elemzők: Oroszország a harceszköz-veszteségek ellenére évekig tudja folytatni a háborút

Az orosz fegyveres erők az ukrajnai invázió két évvel ezelőtti kezdete óta csaknem kilencezer páncélost és egyéb harcjárművet vesztettek, de van annyi tartalékuk, hogy még évekig folytatni tudják a harci cselekményeket Ukrajnában - áll a londoni Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének (IISS) kedden ismertetett éves világjelentésében. A kutatóközpont vezérigazgatója, Bastian Giegerich a bemutató utáni sajtóértekezletén kiemelte: a romló biztonsági helyzetben tavaly rekordra, jóval kétezer milliárd dollár fölé emelkedtek a globális katonai kiadások.
A hadászati-védelmi kutatóintézet által a világ védelmi kapacitásairól és katonai egyensúlyi helyzetéről 65. alkalommal összeállított elemzés (Military Balance 2024) kiemeli: az IISS becslései szerint Oroszország a háború kezdete óta csaknem 8800 – egyedül tavaly több mint háromezer – páncélozott harceszközt vesztett az ukrajnai műveletekben.
Az IISS szerint azonban kevés jele van annak, hogy a komoly eszközveszteség Oroszországot egyhamar a harci cselekmények beszüntetésére kényszerítené, és ennek elsődleges oka az, hogy a tartalékok mozgósításával sikerül pótolni az elvesztett harceszközöket.
Az elemzőközpont becslései szerint az orosz hadvezetés a tárolókban lévő készletekből egyedül 2023-ban legalább 1180-1280 harckocsit, valamint hozzávetőleg 2470 gyalogsági harcjárművet és páncélozott csapatszállítót tudott ismét harcképes állapotba hozni és hadrendbe állítani.
Az elemzés szerint az orosz haderőnek tíz központi harckocsitárolója van, és legalább 37 olyan bázisa, amelyeken vegyes hadfelszerelést és páncélozott harceszközöket tárolnak.
Az IISS megítélése szerint ez az utánpótlási háttér jórészt képes lépést tartani a harctéren elszenvedett eszközveszteségekkel.
Mindezek alapján az elemzőműhely helyzetértékelése szerint Oroszország további két-három évig, bizonyos eséllyel ennél is hosszabb ideig képes folytatni ukrajnai hadműveleteit a jelenlegi veszteségráta mellett.
Bastian Giegerich, az IISS vezérigazgatója az éves jelentés keddi londoni bemutatója utáni nemzetközi sajtóértekezletén kiemelte: a kutatóintézet becslései szerint Oroszország havonta mintegy száz harckocsit tud a tárolókból kihozni és a hadszíntérre küldeni. Ezek zöme azonban nem új, így Oroszország jelenleg „minőségi áldozatot hoz a mennyiség javára” – fogalmazott az intézet vezetője.
Bastian Giegerich kiemelte azt is, hogy az intézet számításai szerint tavaly 9 százalékkal 2200 milliárd dollárra emelkedtek a világ védelmi kiadásai a biztonsági környezet romlásának hatására.

Az észt miniszterelnököt nem lepte meg, hogy felkerült Moszkva körözési listájára

Az észt miniszterelnök szerint nincs semmi meglepő abban, hogy felkerült a Baltikum más vezető politikusaival együtt egy orosz körözési listára.
„Oroszország lépése nem meglepő” – írta Kaja Kallas az X közösségi felületen kedden. „Ez újabb bizonyítéka annak, hogy helyesen cselekszem, az EU Ukrajnának nyújtott erős támogatása siker, és ez árt Oroszországnak” – tette hozzá.
A Kreml most abban reménykedik, hogy ez a lépés segít majd elhallgattatni engem és másokat, de nem fog. Éppen az ellenkezője fog történni. Folytatni fogom Ukrajna határozott támogatását. Továbbra is kiállok az európai védelem erősítéséért – hangsúlyozta.
Az orosz listára felkerült Kallas mellett Taimar Peterkop észt államtitkár, valamint Simonas Kairys litván kulturális miniszter, és szerepel rajta Klaipeda litván kikötőváros polgármestere, Arvydas Vaitkus is. A lépést jobbára szimbolikusnak tekintik, tekintettel arra, hogy az érintett balti politikusok várhatóan nem szándékoznak a közeljövőben Oroszországba utazni.
Az orosz hatóságok ezeket a tisztségviselőket a szovjet katonáknak állított emlékművek lebontásával vádolják.
„Ők a történelmi emlékezetet megcsúfoló döntésekért felelősek. Olyan emberek, akik ellenséges lépéseket tesznek mind a történelmi emlékezet, mind pedig az országunk ellen” – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője Moszkva döntését kommentálva.
„Felelniük kell azok emléke ellen elkövetett bűnökért, akik megszabadították a világot a nácizmustól és a fasizmustól. És ez csak a kezdet” – húzta alá Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő Telegram-oldalán tett bejegyzésében.
„Örvendek, hogy a szovjetizáció romjainak eltakarításával kapcsolatos munkám nem maradt észrevétlen” – mondta Kairys reagálásában.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. június 12., szerda

Fokozódik a feszültség, Izrael szerint a Hamász valójában elutasította a tűzszüneti tervezetet

Izrael értékelése szerint a Hamász palesztin terrorszervezet elutasította a legújabb, fegyverszünetről és a túszok szabadon engedéséről szóló tervezetet.

Fokozódik a feszültség, Izrael szerint a Hamász valójában elutasította a tűzszüneti tervezetet
2024. június 12., szerda

Ukrajna orosz, Oroszország ukrán célpontokat támadott, Zelenszkij szerint Putyin elveszíti a háborút

Robbanások hallatszottak a megszállt Krím több városában, valamint az oroszországi Krasznodari terület egyik településén szerdára virradó éjjel – jelentette a Crimean Wind (Krími Szél) Telegram-csatorna.

Ukrajna orosz, Oroszország ukrán célpontokat támadott, Zelenszkij szerint Putyin elveszíti a háborút
2024. június 11., kedd

Iohannis cáfolta, hogy a Bukaresti Kilencek államai Magyarország kizárását fontolgatnák

A román államfő cáfolta, hogy a NATO keleti szárnyának tagállamait tömörítő Bukaresti Kilencek (B9) Magyarország kizárását fontolgatnák, amiért a magyar kormány állítólag „rendszeresen szembehelyezkedik” a partnerek döntéseivel.

Iohannis cáfolta, hogy a Bukaresti Kilencek államai Magyarország kizárását fontolgatnák
2024. június 11., kedd

Moszkva azt állítja, hogy az ukrán katonai hírszerzés részese volt a krasznogorszki terrortámadásnak

Megállapították az orosz különleges szolgálatok az ukrán katonai hírszerzés részességét a krasznogorszki Crocus City Hall kulturális központ ellen márciusban történt terrortámadásban.

Moszkva azt állítja, hogy az ukrán katonai hírszerzés részese volt a krasznogorszki terrortámadásnak
2024. június 11., kedd

Kizárhatják Magyarországot a Bukaresti Kilencek közül Ukrajna miatt egyes értesülések szerint

Az Észak-atlanti Szövetség keleti szárnyának tagállamai fontolgatják, hogy kizárják Magyarországot a Bukarest Kilencek néven ismert csoportból – közölte a Financial Times a csoporton belüli forrásokra hivatkozva.

Kizárhatják Magyarországot a Bukaresti Kilencek közül Ukrajna miatt egyes értesülések szerint
2024. június 11., kedd

Jobbközép összefogást ajánl a győzelemre esélyes Le Pen, a szocialisták a kommunistákkal fognak össze ellene

A megosztott francia baloldali pártok hétfő este bejelentették, megállapodást kötöttek arról, hogy közös jelölteket indítanak minden választókerületben az előrehozott nemzetgyűlési választások három hét múlva esedékes első fordulójában.

Jobbközép összefogást ajánl a győzelemre esélyes Le Pen, a szocialisták a kommunistákkal fognak össze ellene
2024. június 11., kedd

Az ENSZ BT felszólította a Hamászt a tűzszüneti javaslat elfogadására, Izrael nem áll le a gázai hadművelettel

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatában támogatta a gázai tűzszünetről szóló megállapodás-tervezetet hétfőn, és arra szólította fel a Hamászt, hogy fogadja azt el.

Az ENSZ BT felszólította a Hamászt a tűzszüneti javaslat elfogadására, Izrael nem áll le a gázai hadművelettel
2024. június 11., kedd

Washington ismét engedélyezi, hogy a náci szimpátiával gyanúsított Azov-dandár amerikai fegyvereket használjon

Az Egyesült Államok engedélyezni fogja, hogy az ukrán Azov-dandár az Egyesült Államok által biztosított fegyvereket használhassa a teljes körű orosz invázió elleni harcban – jelentette be az amerikai külügyminisztérium hétfőn.

Washington ismét engedélyezi, hogy a náci szimpátiával gyanúsított Azov-dandár amerikai fegyvereket használjon
2024. június 10., hétfő

Nézőpont: újabb kétharmadot érne a Fidesz-KDNP eredménye, ha országgyűlési választást rendeztek volna

A Fidesz-KDNP nyerte a szavazatok 44,61 százalékos arányával az európai parlamenti (EP-) választásokat, mely teljesítménnyel egy országgyűlési választáson a parlamenti mandátumok kétharmadát (135 mandátumot) is megszerezhette volna.

Nézőpont: újabb kétharmadot érne a Fidesz-KDNP eredménye, ha országgyűlési választást rendeztek volna
2024. június 10., hétfő

Lemondott Csák János magyar kulturális és innovációs miniszter

Lemondott tisztségéről Csák János magyar kulturális és innovációs miniszter. Ezt hétfőn ő maga erősítette meg a Mandinernek.

Lemondott Csák János magyar kulturális és innovációs miniszter