Amerikai NATO-nagykövet: Az idei csúcstalálkozón nem várható Ukrajna meghívása a szövetségbe

A NATO következő csúcstalálkozóján, amelyet júliusban tartanak Washingtonban, nem várható Ukrajna meghívása az észak-atlanti szövetségbe – erről Julianne Smith, az Egyesült Államok NATO-nagykövete beszélt Brüsszelben újságíróknak nyilatkozva kedden.
Julianne Smith azt mondta, nem számít arra, hogy a szövetség meghívja tagjai közé Ukrajnát az állam- és kormányfői találkozón, noha „keményen dolgoztak” azon, hogy az ország mihamarabb felkészült legyen a tagságra.
„A tavalyi vilniusi NATO-csúcstalálkozó óta nagyon keményen dolgoztunk azon, hogy segítsünk ukrajnai barátainknak a szükséges reformok megvalósításában, amelyek közelebb hozhatják őket az euroatlanti integrációhoz. Ami azonban a nyári csúcstalálkozót illeti, nem számítok Ukrajna meghívására” – fogalmazott.
Jelenleg elsősorban Ukrajna háborús támogatására kell összpontosítani, hogy érvényesülni tudjon a harctereken – jelentette ki az amerikai NATO-nagykövet.
A tavaly júliusban Vilniusban rendezett NATO-csúcstalálkozón a tagországok vezetői megállapodtak abban, hogy a háború után biztosítják Ukrajnának a csatlakozás elvi lehetőségét az észak-atlanti szövetséghez. Leszögezték azonban: Ukrajna csak akkor fog tudni csatlakozni, ha a szövetségesek ebben egyetértenek, és az ehhez szükséges feltételek teljesülnek. A csatlakozás feltételei között egyebek között további szükséges reformok szerepelnek a demokrácia és a biztonság területén, illetve feltétel az is, hogy az ország hadserege civil és demokratikus ellenőrzés alatt álljon.

Stratégiai elemzők: Oroszország a harceszköz-veszteségek ellenére évekig tudja folytatni a háborút

Az orosz fegyveres erők az ukrajnai invázió két évvel ezelőtti kezdete óta csaknem kilencezer páncélost és egyéb harcjárművet vesztettek, de van annyi tartalékuk, hogy még évekig folytatni tudják a harci cselekményeket Ukrajnában - áll a londoni Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének (IISS) kedden ismertetett éves világjelentésében. A kutatóközpont vezérigazgatója, Bastian Giegerich a bemutató utáni sajtóértekezletén kiemelte: a romló biztonsági helyzetben tavaly rekordra, jóval kétezer milliárd dollár fölé emelkedtek a globális katonai kiadások.
A hadászati-védelmi kutatóintézet által a világ védelmi kapacitásairól és katonai egyensúlyi helyzetéről 65. alkalommal összeállított elemzés (Military Balance 2024) kiemeli: az IISS becslései szerint Oroszország a háború kezdete óta csaknem 8800 – egyedül tavaly több mint háromezer – páncélozott harceszközt vesztett az ukrajnai műveletekben.
Az IISS szerint azonban kevés jele van annak, hogy a komoly eszközveszteség Oroszországot egyhamar a harci cselekmények beszüntetésére kényszerítené, és ennek elsődleges oka az, hogy a tartalékok mozgósításával sikerül pótolni az elvesztett harceszközöket.
Az elemzőközpont becslései szerint az orosz hadvezetés a tárolókban lévő készletekből egyedül 2023-ban legalább 1180-1280 harckocsit, valamint hozzávetőleg 2470 gyalogsági harcjárművet és páncélozott csapatszállítót tudott ismét harcképes állapotba hozni és hadrendbe állítani.
Az elemzés szerint az orosz haderőnek tíz központi harckocsitárolója van, és legalább 37 olyan bázisa, amelyeken vegyes hadfelszerelést és páncélozott harceszközöket tárolnak.
Az IISS megítélése szerint ez az utánpótlási háttér jórészt képes lépést tartani a harctéren elszenvedett eszközveszteségekkel.
Mindezek alapján az elemzőműhely helyzetértékelése szerint Oroszország további két-három évig, bizonyos eséllyel ennél is hosszabb ideig képes folytatni ukrajnai hadműveleteit a jelenlegi veszteségráta mellett.
Bastian Giegerich, az IISS vezérigazgatója az éves jelentés keddi londoni bemutatója utáni nemzetközi sajtóértekezletén kiemelte: a kutatóintézet becslései szerint Oroszország havonta mintegy száz harckocsit tud a tárolókból kihozni és a hadszíntérre küldeni. Ezek zöme azonban nem új, így Oroszország jelenleg „minőségi áldozatot hoz a mennyiség javára” – fogalmazott az intézet vezetője.
Bastian Giegerich kiemelte azt is, hogy az intézet számításai szerint tavaly 9 százalékkal 2200 milliárd dollárra emelkedtek a világ védelmi kiadásai a biztonsági környezet romlásának hatására.

Az észt miniszterelnököt nem lepte meg, hogy felkerült Moszkva körözési listájára

Az észt miniszterelnök szerint nincs semmi meglepő abban, hogy felkerült a Baltikum más vezető politikusaival együtt egy orosz körözési listára.
„Oroszország lépése nem meglepő” – írta Kaja Kallas az X közösségi felületen kedden. „Ez újabb bizonyítéka annak, hogy helyesen cselekszem, az EU Ukrajnának nyújtott erős támogatása siker, és ez árt Oroszországnak” – tette hozzá.
A Kreml most abban reménykedik, hogy ez a lépés segít majd elhallgattatni engem és másokat, de nem fog. Éppen az ellenkezője fog történni. Folytatni fogom Ukrajna határozott támogatását. Továbbra is kiállok az európai védelem erősítéséért – hangsúlyozta.
Az orosz listára felkerült Kallas mellett Taimar Peterkop észt államtitkár, valamint Simonas Kairys litván kulturális miniszter, és szerepel rajta Klaipeda litván kikötőváros polgármestere, Arvydas Vaitkus is. A lépést jobbára szimbolikusnak tekintik, tekintettel arra, hogy az érintett balti politikusok várhatóan nem szándékoznak a közeljövőben Oroszországba utazni.
Az orosz hatóságok ezeket a tisztségviselőket a szovjet katonáknak állított emlékművek lebontásával vádolják.
„Ők a történelmi emlékezetet megcsúfoló döntésekért felelősek. Olyan emberek, akik ellenséges lépéseket tesznek mind a történelmi emlékezet, mind pedig az országunk ellen” – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője Moszkva döntését kommentálva.
„Felelniük kell azok emléke ellen elkövetett bűnökért, akik megszabadították a világot a nácizmustól és a fasizmustól. És ez csak a kezdet” – húzta alá Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő Telegram-oldalán tett bejegyzésében.
„Örvendek, hogy a szovjetizáció romjainak eltakarításával kapcsolatos munkám nem maradt észrevétlen” – mondta Kairys reagálásában.