„A háború és a béke a tét” – Orbán Viktor leadta szavazatát az országgyűlési választásokon

A kormányfő, a Fidesz elnöke – aki feleségével, Lévai Anikóval érkezett a szavazókörbe reggel 8 óra után – kérdésre válaszolva az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban úgy fogalmazott: attól tart, hogy ez egy elhúzódó háború lesz, amibe könnyű belesodródni. Hozzátette: a háború itt van a szomszédunkban, két nagy ország háborúja, amiből ki kell maradni.

Hangsúlyozta: meggyőződése, hogy ellenfeleik ennek súlyosságát és komolyságát nem érzik át és olyan lépéseket akarnak tenni, amelyek belevonnák Magyarországot ebbe a konfliktusba.

Ez tragikus lenne Magyarország számára – jelentette ki, hozzátéve, azért indultak a választáson, hogy ezt megakadályozzák.

Orbán Viktor arra a kérdésre, hogy milyen eredményre számít, azt mondta: bizakodó. Megjegyezte: ez egy furcsa választás, például esik a hó április 3-án. Ráadásul – folytatta – a háború miatt a szokásos kérdéseken túl a háború és a béke kérdése is részévé vált a kampánynak.

Hangsúlyozta, a kormányoldal álláspontja világos: „mi a béke és a biztonság garantálásának oldalán vagyunk”. Hozzátette: ellenfeleiket veszélyesnek látják, arra kérnek mindenkit, hogy szavazzanak a békére és a biztonságot garantálni képes politikai pártokra.

Egy angol nyelvű kérdésre válaszolva angolul kijelentette: nagy győzelemre számít a választáson, szerinte erre van szüksége az országnak. A népszavazásról szólva hozzátette: az a pártok felett álló, nemzeti kérdésekkel foglalkozik, a gyerekek és a családok védelmével.

Arról, hogy kudarcnak tartja-e majd, ha nem lesz meg a kétharmad a Fidesz-KDNP-nek, azt mondta: tizenhat évet voltak ellenzékben, tizenhat évet kormányon, és azt remélik, hogy ma végre „átbillenünk pozitívba”.

„Mindig” – válaszolta a miniszterelnök arra a kérdésre, hogy elfogadja-e az eredményt, ha nem győz. Azt a kérdést pedig, hogy ha veszít, akkor lemond-e a Fidesz elnöki posztjáról, úgy kommentálta: „nyerni szeretnék”.

A miniszterelnök arra a kérdésre, hogy a választások után lesz-e szükség megszorításokra, úgy válaszolt: a választások után az ország érdekeinek megfelelő döntéseket fognak hozni. Arról, hogy a rezsicsökkentés fenntartható lesz-e, azt mondta: szeretnék megnyerni a mai választást, és utána szembenézni ezekkel a kérdésekkel is.

– fogalmazott. Orbán Viktortól azt is megkérdezték, hogy szerinte mennyire voltak egyenlőek a kampányban a feltételek. Erre azt válaszolta: ez egy fair és tisztességes választás, mindenkinek volt esélye, hogy meggyőzze a magyar választókat.

Kérdésre válaszolva kiemelte: a választási csalás témája elő szokott kerülni, van, amikor ez komoly, van, amikor komolytalan. Szerinte a választások után lesz mit tisztázniuk majd a jogászoknak.

A Marosvásárhely mellett megtalált kidobott levélszavazatokkal kapcsolatos kérdésre megerősítette: ezt a jogászok már megvitatták, ezt az ügyet rájuk kell hagyni.

A kormányfő számos kérdést kapott az ukrajnai háborúval kapcsolatban. Arra a felvetésre, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a Moszkvával való kapcsolattartás közben lehet, hogy elvesztette a becsületét, és az egyetlen nyílt támogatója maradt Vlagyimir Putyinnak, a kormányfő úgy reagált: „Zelenszkij úr ma nem szavaz”.

Az orosz elnökkel való kapcsolatát firtató angol nyelvű kérdésre válaszolva Orbán Viktor angolul azt hangsúlyozta: a magyar nemzeti érdekeket képviseli. Arra a kérdésre, hogy miközben a kormány a baloldalt háborúpárti politikával vádolja, ugyanezt el tudják-e mondani Vlagyimir Putyinról, aki fegyveres erőkkel lerohanta Ukrajnát, úgy reagált: „Vlagyimir Putyin nem indul a magyar választásokon, ezért ezzel a kérdéssel szerencsére ma nem kell foglalkozni”.

Arról, hogy egyetért Németh Zsolttal, a külügyi bizottság fideszes elnökével, abban, hogy „ruszkik haza”, azt válaszolta: „Szerencsére itt nincsenek”.

Arra a felvetésre, hogy békepártiként nem kellene-e elítélni az orosz háborús cselekményeket, a kormányfő úgy reagált: mindent elítélnek, ami az általános emberi normák ellen van. Ezt mi is a NATO-n és az Európai Unión belül rendszeresen megtesszük – tette hozzá. Szeretnénk minél hamarabb békét, és utána béketárgyalásokat, majd pedig az egész térségnek hosszú távú garanciát adó megállapodást – hangsúlyozta.

Egyébként magyar idő szerint reggel hét óráig a voksolásra jogosultak 1,82 százaléka, 139 667 szavazó járult az urnákhoz a vasárnapi országgyűlési képviselő-választáson.

A részvételi arány összességében alacsonyabb a négy évvel ezelőtt ugyanebben az órában mértnél.

7 órakor Pest megyében volt a legmagasabb, 2,04 százalék, ami 21 097 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt, 1,54 százalék, ebben a megyében 6646-an voksoltak.

A fővárosban a szavazók 1,82 százaléka, 23 268 választópolgár adta le szavazatát 7 óráig.
Az 1998-as parlamenti választás első fordulójában 1,87 százalék, a 2002-es választáson 1,41 százalék szavazott 7 óráig. A 2006-os parlamenti választás első fordulójában a választásra jogosultak 1,66 százaléka, a 2010-es választáson 1,61 százalék, nyolc évvel ezelőtt 1,64 százalék, négy évvel ezelőtt pedig 2,24 százalék voksolt 7 óráig.

A gyermekvédelmi kérdésekről rendezett országos népszavazáson vasárnap reggel 7 óráig a szavazásra jogosultak 1,79 százaléka (137 735 szavazó) adta le szavazatát a Nemzeti Választási Iroda adatai szerint.

Az NVI a nap folyamán kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok magyar idő szerint 9 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján.

Megkezdődött az országgyűlési választás Magyarországon, mindenhol rendben megnyitottak a szavazókörök

Valamennyi szavazókör rendben megnyílt az országgyűlési képviselő-választáson és a vele egy napon rendezett népszavazáson, rendkívüli eseményről nem érkezett jelentés – közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) szervezési főosztályának vezetője.