Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay.com
Az ukrán oktatási minisztérium három különböző modellt javasol az Ukrajnában élő nemzetiségek nyelvi oktatásának megvalósításában, s ezek alapján alkalmazná az új oktatási törvény kifogásolt 7. cikkelyét a más-más nyelvcsoporthoz tartozó, eltérő nyelvi környezetben élő gyermekek számára – írta a tárca hétfőn este kiadott sajtóközleményében.
2017. december 12., 13:272017. december 12., 13:27
A minisztérium ismételten hangsúlyozta, hogy ukrán részről készek végrehajtani a Velencei Bizottság ajánlásait. Leszögezte: a cél az, hogy az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek a lehető legnagyobb mértékben megőrizhessék anyanyelvüket és egyúttal a lehető legjobban elsajátítsák az ukránt mint az állam hivatalos nyelvét.
A tárca elképzelése alapján azoknak az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségeknek, amelyeknek nincs anyaországuk, képviselőik nem anyanyelvi környezetben élnek, ezáltal anyanyelvük „veszélyeztetett”, biztosítanák, hogy az első osztálytól a tizenkettedikig valamennyi tantárgyat anyanyelvükön tanulják, az ukrán nyelvet pedig tantárgyként. Ebbe a csoportba tartoznának például a krími tatárok.
A második csoportba az európai uniós anyaországi háttérrel rendelkező kisebbségeket sorolja a tárca, de köztük is különbséget tesz nyelvcsoporthoz tartozás szerint. A szláv nyelvcsaládhoz tartozó, többségében ukránul beszélő környezetben élő kisebbségek – így a lengyel, a szlovák és a bolgár kisebbség – esetében az ötödik osztálytól vezetné be több tantárgy oktatását ukrán nyelven, és onnantól a 12. osztály felé haladva fokozatosan emelné az ukránul oktatott tantárgyak számát.
A harmadik csoportba az orosz kisebbséget sorolja a tárca. Kifejti, hogy az Ukrajnában élő orosz nemzetiségűek alapvetően az orosz nyelvet használják a hétköznapi kommunikációban, oroszajkú közösségekben élnek, így anyanyelvük megőrzését nem fenyegeti veszély Ukrajnában, továbbá szintén szláv nyelvet beszélőként nem okozhat nehézséget számukra az ukrán elsajátítása. Esetükben ezért a minisztérium szerint az ötödik osztálytól rögtön át lehet térni valamennyi tantárgy ukrán nyelven történő oktatására.
A témához kapcsolódva Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter a Twitter közösségi oldalon közzétett bejegyzésében úgy vélekedett, hogy az Ukrajnában élő orosz nemzetiségűeknek elegendő anyanyelvük megőrzéséhez, ha orosz nyelvet és irodalmat tanulnak az iskolában.
A szeptember végén hatályba léptetett törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikkelye – amely egyébként 2020 szeptemberétől lép életbe – kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az ukrán. Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása csak az első négy osztályban lesz engedélyezett – ezekben az osztályokban az ukrán nyelvet továbbra is mint külön tantárgyat tanítják majd –, az ötödik osztálytól felfelé viszont a tantárgyak többségét ukránul oktatnák majd. Engedélyezi viszont a törvény két vagy több tantárgy oktatását bármely európai uniós tagállam nyelvén ötödik osztálytól is.
Kijev jelenlegi álláspontja az, hogy a Velencei Bizottság ajánlásainak végrehajtásához nem szükséges a 7. cikkely módosítása, mivel a testület elismerte, hogy az pusztán egy keretjogszabály. Az oktatás nyelvét a később elkészülő, középfokú oktatásról szóló törvényben szándékoznak részletesen szabályozni.
Egyértelműen növekszik a nyomás Ukrajnán azt követően, hogy pénteken két fontos nemzetközi szervezet is megerősítette az ukrán oktatási törvénnyel szemben megfogalmazott magyar kritikákat – mondta a KKM helyettes államtitkára szombaton Budapesten.
Az izraeli hadsereg (IDF) hadműveletet indított a Gázai övezet középső részén az Hamász iszlamista terrorszervezet ellen – jelentette be a katonai szóvivő csütörtökön
Oroszország csütörtökre virradóra több mint 40 rakétával és 40 drónnal támadta Ukrajnát, öt régióban a létfontosságú infrastruktúrát megcélozva – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az X közösségi hálón.
Az Európai Parlament (EP) szerdai, a migrációs és menekültügyi csomagról szóló döntése ellenére Lengyelország nem egyezik bele az európai uniós menekült-átirányítási mechanizmusba – jelentette ki esti sajtóértekezletén Donald Tusk lengyel kormányfő.
Az Európai Bizottság úgy véli, hogy a Magyarországgal szembeni, úgynevezett 7-es cikk szerinti európai uniós eljárást mindaddig nyitva kell tartani, amíg az azzal kapcsolatos „kérdések meg nem oldódtak” – jelentette ki az igazságügyekért felelős biztos.
Világháború kitörését helyezte kilátásba Vagyim Krasznoszelszkij, a szakadár moldovai Dnyeszteren túli régió úgynevezett vezetője, ha Moldova megpróbálja visszaintegrálni a területet.
Ukrajna további hét Patriot légvédelmi üteg beszerzésére törekszik a lehető leghamarabb, és felkérte az ilyenekkel rendelkező országokat, hogy adják kölcsön a rendszereket Kijevnek – mondta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.
A Hamász egy izraeli tisztségviselő és egy, a tárgyalásokat ismerő forrás szerint azt jelezte, hogy jelenleg nem képes azonosítani és megtalálni a tűzszüneti megállapodás első szakaszához szükséges 40 izraeli túszt.
Az Európai Parlament (EP) szerdán, brüsszeli plenáris ülésén elfogadta az európai uniós migrációs és menekültügyi paktum reformjáról szóló új rendelet valamennyi jogalkotási fejezetét.
Az orosz erők a kelet-ukrajnai Harkiv megyében lévő Lipci és Mala Danilivka településeket ágyúzták, valamint két irányított légibombát dobtak Vovcsanszk városra szerda délután.
A Csehszlovákiából kitelepített több ezer magyarnak emléket állító történelmi dokumentumfilmet vetíti április 12-én, a Felvidékről kitelepítettek emléknapján a Duna.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!