Fotó: Freeimages.com
Örményország elismerte a Palesztin Államot, hangsúlyozva, hogy ez a közel-keleti béke előmozdítása érdekében történt a „kritikus gázai helyzettel” a háttérben.
2024. június 21., 12:552024. június 21., 12:55
2024. június 21., 13:292024. június 21., 13:29
A jereváni külügyminisztérium pénteki közleménye szerint az Örmény Köztársaság őszintén érdekelt a közel-keleti béke és stabilitás, a zsidó és a palesztin nép közötti tartós megbékélés megteremtésében. Különböző nemzetközi platformokon mindig is a palesztin kérdés békés és átfogó rendezését szorgalmaztuk, és támogatjuk a két állam elvét az izraeli-palesztin konfliktus megoldására.
A tárca kiemelte:
A fentiek alapján és megerősítve a nemzetközi jog, valamint az egyenlőség, a szuverenitás és a népek békés együttélésének elvei iránti elkötelezettségét, az Örmény Köztársaság elismeri Palesztina Államot.
Május végén Spanyolország, Írország és Norvégia is elismerte a Palesztin Államot az örményországihoz hasonló indoklással, és kiválta az izraeli hatóságok haragját.
Eközben az izraeli hadsereg (IDF) szóvivője pénteken bejelentette:
A 25 és 27 éves tartalékosokat csütörtökön a Gázai övezet középső részén egy ellenük kilőtt péncéltörő rakéta ölte meg, mely megsebesített további öt katonát, hármat közülük súlyosan. Az egyik elesett katona az 1992-ben Barcelonában első izraeli férfiként olimpiai érmet szerző Oren Szmadja cselgáncsozó fia.
A háború kezdete, az iszlamista Hamász október 7-i terrortámadása óta az IDF hatszázhatvannégy katonája esett el, közülük háromszáztizenketten a gázai szárazföldi hadművelet október közepi kezdete óta vesztették életüket.
Az IDF szóvivője hangsúlyozta, hogy a légicsapás előtt „sok erőfeszítést tettek annak érdekében, hogy csökkentsék a civilek bántódásának kockázatát”.
Ezen a héten célzott likvidálással végeztek Muhammad Abu Tával, aki a Hamász légierejében drónokat működtetett, és számos akciót hajtott végre korábban az izraeli erők ellen.
Az IDF déli parancsnokságának értékelése szerint
Matthew Miller, az amerikai külügyminisztérium szóvivője közölte, hogy Antony Blinken amerikai külügyminiszter Washingtonban találkozott Ron Dermerrel, az izraeli kormány stratégiai ügyekért felelős miniszterével és Cahi Hanegbi nemzetbiztonsági tanácsadóval. Megbeszélésükön Blinken „hangsúlyozta a további libanoni eszkaláció elkerülésének és a gázai humanitárius segélyezés diplomáciai megoldásának fontosságát”, valamint a Gázai övezet háború utáni biztonsági rendezésének, kormányzásának és újjáépítésének jelentőségét.
Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump hétfőn ismét kijelentette, hogy „csalódott” orosz kollégájában, Vlagyimir Putyinban. Súlyos szankciók kilátásba helyezése mellett 50 napos határidőt szabott Oroszországnak az ukrajnai háború befejezésére.
Százhetvenöt kilogramm drogot, ezen belül 152 kilogramm kokaint foglalt le a rendőrség egy tavaly nyár óta tartó magyar–francia–román közös akciósorozat nyomán – jelentette be a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság.
Svédország arra készül, hogy helyeket béreljen az észt börtönökben, mert nem tudja kezelni a fogvatartottak számának gyors növekedését.
Levált az Axiom-4 küldetés tagjait, köztük Kapu Tibor magyar kutatóűrhajóst szállító SpaceX Dragon űrkapszula magyar idő szerint hétfőn 13 óra 15 perckor a Nemzetközi Űrállomásról (ISS), hogy megkezdje útját a Föld felé.
Donald Trump amerikai elnök közel-keleti megbízottja, Steve Witkoff vasárnap úgy nyilatkozott, hogy „bizakodó” a Katarban folyó gázai tűzszüneti tárgyalásokkal kapcsolatban.
Donald Trump amerikai elnök vasárnap közölte, hogy Patriot légvédelmi rakétákat fog küldeni Ukrajnába, mondván, hogy az ország védelméhez szükségesek, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök „szépen beszél, de aztán este mindenkit lebombáz”.
Szigorú büntetések várnak a romániai sofőrökre, ha megsértik a közlekedési szabályokat Bulgáriában. A bírságokat az illető lakcímére küldik el a hatóságok.
Az európai törvényhozók megszavazták a légitársaságok bonyolult kézipoggyász-díjainak eltörlését és az iparág egészében a szabványosítás előmozdítását.
Tavaly öt év után először fordult elő, hogy több romániai távozott Németországból, mint ahányan odaérkeztek.
,,Ukrajna háborúban álló ország, de ez nem jogosítja fel mindenre. Az ukránoknak nincs joguk a kényszersorozás során embereket agyonverni" – idézte szombaton a hirado.hu Orbán Viktort.
szóljon hozzá!