Az iráni elnök szerint Izrael áll a robbantássorozat mögött, Washington szerint semmi sem utal erre

•  Fotó: Videófelvétel

Fotó: Videófelvétel

Ebrahim Raiszi iráni elnök szerdán egy délkelet-iráni megemlékezésen Izraelt tette felelőssé az aznapi, mintegy 100 halálos áldozatot követelő kettős robbanásokért.

Hírösszefoglaló

2024. január 04., 08:052024. január 04., 08:05

„Figyelmeztetem a cionista rezsimet: Ne kételkedjetek abban, hogy súlyos árat fogtok fizetni ezért a bűntettért és az általatok elkövetett bűnökért” – mondta Raiszi egy televíziós beszédben.

Az iráni Forradalmi Gárda néhai vezetőjének sírjánál a kermáni temetőben végrehajtott robbantásokban a legfrissebb iráni adatok szerint 95-en meghaltak és 211-en megsebesültek. A terrorcselekményt a 2020 januárjában amerikai dróntámadásban megölt Kászem Szulejmáni vezérőrnagy halálának évfordulóján követték el.

Raiszi, aki az iráni kormány vezetője, arra figyelmeztetett, hogy Izrael büntetése „sajnálatos és súlyos” lesz.

Az izraeli hadsereg a CNN-nek azt mondta, hogy „nem kommentálja” az iráni robbantásokat. Egyetlen csoport sem vállalta a felelősséget a robbanásokért, amelyeket Irán „terrortámadásnak” nevezett.

Matt Miller, az amerikai külügyminisztérium szóvivője szerdán újságíróknak azt mondta, hogy

az Egyesült Államoknak „semmilyen független információja nincs” a robbanásokról, és a külügyminisztériumnak „nincs oka feltételezni, hogy Izraelnek köze lenne hozzá”.

Ugyanerről beszélt a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője is, aki szerint az Egyesült Államok szerint semmi nem utal arra, hogy Izraelnek köze lenne az Iránban szerdán elkövetett súlyos merénylethez.

John Kirby a Fehér Ház első 2024-es tájékoztatóján kijelentette, hogy az erőszakos cselekmény részleteiről Washingtonnak nincsenek információi, és egyben együttérzését fejezte ki az ártatlan áldozatok hozzátartozóival.

A Fehér Ház illetékese a Hamász palesztin iszlamista mozgalom magas rangú vezetője elleni, Bejrútban elkövetett halálos dróntámadással kapcsolatban annyit mondott, hogy amennyiben igazak a jelentések, és Száleh Arúri valóban halott, akkor

miután egy jól ismert globális terroristaként számon tartott személyről van szó, „senkinek nem kellene könnyeket hullajtani az elvesztése miatt”

John Kirby, a jemeni húszi lázadóknak szóló, szerdán kiadott nemzetközi felszólítás kapcsán – amelyet 12, túlnyomóan nyugati ország, köztük az Egyesült Államok jegyez – azt mondta, hogy a vörös-tengeri hajózási útvonalat érintő támadások nemzetközi kereskedelmet és az áruk szabad áramlását érintő fenyegetéseit egyre több ország ismeri fel, és tesz lépéseket.

Egy amerikai kormányzati illetékes szerdán egy sajtóbeszélgetésen arra hívta fel a figyelmet, hogy

a húszik állításával szemben az elmúlt hetekben általuk célba vett kereskedelmi hajók nagy részének nem volt köze Izraelhez,

és hozzátette, hogy az Egyesült Államok szerint azok az eszközök, amelyekkel a húszi támadásokat végrehajtják egyértelműen Iránból származnak.

A jemeni fegyveres csoportok legutóbbi támadása egy dán illetőségű konténerszállítót ért december 30-án és 31-én. Először ballisztikus rakétát lőttek ki a tengeri járműre, majd a következő napon a húszik kishajókkal rohamozták meg.

A kereskedelmi hajó segítségére siető amerikai katonai egységek a 4 hajóból 3-at megsemmisítettek.

A Vörös-tenger és az Ádeni-öböl nyugati medencéjének biztonsága érdekében Jemen partjai körül jelenleg 3 ország - az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Franciaország - 5 hadihajója teljesít szolgálatot, amelyek eddig a húszik által indított 4 ballisztikus rakétát és 17 drónt lőttek le.

A Fehér Ház szerdai sajtótájékoztatóján John Kirby, a Nemzetbiztonsági Tanács kommunikációs koordinátora arról is beszámolt, hogy az elnöki hivatal nemzetbiztonsági tanácsadója telefonon egyeztetett az izraeli kormány stratégiai ügyekért felelős miniszterével egyebek közt az izraeli hadsereg katonai akciójáról és a Hamász fogságában lévő túszok kiszabadulásának lehetőségeiről. Megerősítette, hogy az Egyesült Államok továbbra is együttműködik nemzetközi partnereivel, hogy Izrael rendelkezésére bocsássák az önvédelemhez szükséges eszközöket, valamint sürgeti a Gázai övezetbe irányuló humanitárius szállítmányok eljuttatását, továbbá megvédi érdekeit a közel-keleti régióban.

Megfenyegette Izraelt a Hezbollah

A Hezbollah libanoni fegyveres szervezet vezetője eközben kijelentette, hogy a mozgalom minden erejével harcolni fog, ha Izrael háborút robbant ki Libanonban.

Haszan Naszrallah szerdán a televízióban élőben közvetített beszédében egy nappal azután mondta ezt, hogy kedd este egy Izraelnek tulajdonított légi csapásban likvidálták a Hamász iszlamista palesztin szervezet politikai bizottságának elnökhelyettesét, Száleh Arúrit és a szervezet hat másik vezetőjét Bejrútban, a Hezbollah erősségének számító Dahíje déli elővárosban.

Idézet
Egyelőre átgondoltan harcolunk a fronton, de ha az ellenség azt gondolja, hogy háborút indít Libanon ellen, korlátok, visszafogottság, határok nélkül fogunk harcolni”

– mondta Naszrallah.

A Hezbollah vezetője kijelentette, hogy szövetségesének, a Hamász vezetőjének a meggyilkolása „veszélyes bűncselekmény, amely nem marad büntetlen”.

Az izraeli hadsereg nem vállalta magára a légicsapás végrehajtását, de szóvivője kijelentette, hogy „minden forgatókönyvre felkészült”.

Október 8., a Hamász és Izrael közötti háború másnapja óta

a Hezbollah rendszeresen támad izraeli célpontokat Dél-Libanonból, elsősorban a határhoz közeli izraeli katonai állásokat veszi célba.

A határon átnyúló erőszak kezdete óta százhetvenen haltak meg Libanonban, köztük a Hezbollah százhúsz harcosa és több mint húsz polgári személy, köztük három újságíró. A tűzpárbajban legkevesebb kilenc izraeli katona halt meg.

Washington: felelőtlenek a palesztinok kitelepítéséről szóló nyilatkozatok

Az Egyesült Államok eközben visszautasította és felelőtlennek nevezte az izraeli kormány egyes tagjainak felvetéseit a palesztinok áttelepítéséről a Gázai övezeten kívüli területre.

A külügyminisztérium szóvivőjének keddi keltezésű közleménye szerint

Izrael pénzügyminiszterének és nemzetbiztonsági miniszterének kijelentése uszító hatású, ezért az Egyesült Államok az ilyen nyilatkozatok azonnali leállítását követeli.

A közlemény szerint Izrael kormánya többször megerősítette, hogy az efféle vélemények nem részei az izraeli kabinet hivatalos politikájának.

Matthew Miller szavai szerint az amerikai adminisztráció álláspontja világos, eszerint

Gázának palesztin területnek kell maradnia, amelyet ugyanakkor sem a Hamász, sem más terrorszervezet nem irányíthat, így nem jelenthetnek fenyegetést Izraelre.

A külügyminisztérium ezzel egy időben közölte, hogy Antony Blinken külügyminiszter többi között a gázai helyzetről, a segélyszállítmányok bejutásáról és a konfliktus eszkalációjának megelőzéséről egyeztetett telefonon David Cameron brit és Antonio Tajani olasz külügyminiszterrel. A megbeszélésen szó volt a hajózás biztonságának helyreállításáról a Vörös-tengeren, ahol a jemeni húszi fegyveresek támadásai fenyegetik az Izraelbe tartó hajókat.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. november 22., péntek

Elnökválasztás: jóval alacsonyabb a részvétel a külföldi rajton, mint öt évvel ezelőtt

Két nappal a hazai szavazókörök megnyitása előtt megkezdődött pénteken a romániai elnökválasztás a külföldi választókörzetekben.

Elnökválasztás: jóval alacsonyabb a részvétel a külföldi rajton, mint öt évvel ezelőtt
2024. november 22., péntek

Donald Trump sikere is hozzájárult, hogy Biden engedélyezte Ukrajnának a nagy hatótávolságú rakéták használatát Oroszország ellen

Donald Trump választási győzelme is hozzájárult ahhoz, hogy Joe Biden amerikai elnök engedélyezte Ukrajnának az amerikai rakéták bevetését mélyen Oroszország területén fekvő célpontok ellen.

Donald Trump sikere is hozzájárult, hogy Biden engedélyezte Ukrajnának a nagy hatótávolságú rakéták használatát Oroszország ellen
2024. november 22., péntek

Uniós biztos: „reális célkitűzés” Románia és Bulgária januári schengeni csatlakozása

Bulgária és Románia is előrelépett a schengeni övezetbe való csatlakozás feltételeinek teljesítésében, így januári csatlakozásuk reális célkitűzés – jelentette ki Ylva Johansson pénteken Budapesten.

Uniós biztos: „reális célkitűzés” Románia és Bulgária januári schengeni csatlakozása
2024. november 22., péntek

Irán új urándúsító centrifugákat helyezett üzembe

Irán pénteken bejelentette, hogy új, fejlett urándúsító centrifugákat helyezett üzembe.

Irán új urándúsító centrifugákat helyezett üzembe
2024. november 22., péntek

Schengen: megállapodás született arról, hogy Románia január elsejétől teljes jogú tag legyen

Schengen-tag lehet Románia január elsejétől, miután megállapodás született a témában – jelentette be pénteken Budapesten Orbán Viktor magyar és Marcel Ciolacu román miniszterelnök.

Schengen: megállapodás született arról, hogy Románia január elsejétől teljes jogú tag legyen
2024. november 22., péntek

Orbán Viktor: Magyarországnak az az érdeke, hogy a lehető legjobb együttműködést tartsa fenn Romániával

Orbán Viktor magyar miniszterelnök román kollégáját, Marcel Ciolacut fogadta pénteken Budapesten.

Orbán Viktor: Magyarországnak az az érdeke, hogy a lehető legjobb együttműködést tartsa fenn Romániával
2024. november 22., péntek

Eszkaláció az EU szerint, hogy Moszkva interkontinentális ballisztikus rakétát vetett be

Oroszország interkontinentális ballisztikus rakétát vetett be egy vagy több ukrajnai célpont ellen, ami újabb egyértelmű eszkalációt jelent Vlagyimir Putyin orosz elnök részéről – jelentette ki csütörtökön Peter Stano.

Eszkaláció az EU szerint, hogy Moszkva interkontinentális ballisztikus rakétát vetett be
2024. november 22., péntek

A Nemzetközi Büntetőbíróság főügyésze Netanjahu elfogására szólította a részes államokat

A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) főügyésze a törvényszék rendelkezéseinek betartására szólított fel azt követően, hogy az ICC csütörtökön elfogatóparancsot adott ki Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök ellen.

A Nemzetközi Büntetőbíróság főügyésze Netanjahu elfogására szólította a részes államokat
2024. november 21., csütörtök

Putyin: az Ukrajnában vívott háború globális jelleget öltött

Csapást mért az egyik legújabb közepes hatótávolságú, Oresnyik elnevezésű hiperszonikus rakétarendszerével az orosz hadsereg a kelet-ukrajnai, dnyiprói Juzsmas rakétagyártó hadiipari üzemre.

Putyin: az Ukrajnában vívott háború globális jelleget öltött
2024. november 21., csütörtök

Kreml: Moszkva felelős magatartást vár el a Nyugattól a nukleáris konfliktus megelőzésében

Oroszország felelősségteljes magatartást tanúsít, és igyekszik megelőzni a nukleáris konfliktust, egyúttal ugyanezt a provokációktól mentes megközelítést várja el a Nyugattól is.

Kreml: Moszkva felelős magatartást vár el a Nyugattól a nukleáris konfliktus megelőzésében