Fotó: Videófelvétel
Ebrahim Raiszi iráni elnök szerdán egy délkelet-iráni megemlékezésen Izraelt tette felelőssé az aznapi, mintegy 100 halálos áldozatot követelő kettős robbanásokért.
2024. január 04., 08:052024. január 04., 08:05
„Figyelmeztetem a cionista rezsimet: Ne kételkedjetek abban, hogy súlyos árat fogtok fizetni ezért a bűntettért és az általatok elkövetett bűnökért” – mondta Raiszi egy televíziós beszédben.
Az iráni Forradalmi Gárda néhai vezetőjének sírjánál a kermáni temetőben végrehajtott robbantásokban a legfrissebb iráni adatok szerint 95-en meghaltak és 211-en megsebesültek. A terrorcselekményt a 2020 januárjában amerikai dróntámadásban megölt Kászem Szulejmáni vezérőrnagy halálának évfordulóján követték el.
Raiszi, aki az iráni kormány vezetője, arra figyelmeztetett, hogy Izrael büntetése „sajnálatos és súlyos” lesz.
Az izraeli hadsereg a CNN-nek azt mondta, hogy „nem kommentálja” az iráni robbantásokat. Egyetlen csoport sem vállalta a felelősséget a robbanásokért, amelyeket Irán „terrortámadásnak” nevezett.
Matt Miller, az amerikai külügyminisztérium szóvivője szerdán újságíróknak azt mondta, hogy
Ugyanerről beszélt a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője is, aki szerint az Egyesült Államok szerint semmi nem utal arra, hogy Izraelnek köze lenne az Iránban szerdán elkövetett súlyos merénylethez.
John Kirby a Fehér Ház első 2024-es tájékoztatóján kijelentette, hogy az erőszakos cselekmény részleteiről Washingtonnak nincsenek információi, és egyben együttérzését fejezte ki az ártatlan áldozatok hozzátartozóival.
A Fehér Ház illetékese a Hamász palesztin iszlamista mozgalom magas rangú vezetője elleni, Bejrútban elkövetett halálos dróntámadással kapcsolatban annyit mondott, hogy amennyiben igazak a jelentések, és Száleh Arúri valóban halott, akkor
John Kirby, a jemeni húszi lázadóknak szóló, szerdán kiadott nemzetközi felszólítás kapcsán – amelyet 12, túlnyomóan nyugati ország, köztük az Egyesült Államok jegyez – azt mondta, hogy a vörös-tengeri hajózási útvonalat érintő támadások nemzetközi kereskedelmet és az áruk szabad áramlását érintő fenyegetéseit egyre több ország ismeri fel, és tesz lépéseket.
Egy amerikai kormányzati illetékes szerdán egy sajtóbeszélgetésen arra hívta fel a figyelmet, hogy
és hozzátette, hogy az Egyesült Államok szerint azok az eszközök, amelyekkel a húszi támadásokat végrehajtják egyértelműen Iránból származnak.
A jemeni fegyveres csoportok legutóbbi támadása egy dán illetőségű konténerszállítót ért december 30-án és 31-én. Először ballisztikus rakétát lőttek ki a tengeri járműre, majd a következő napon a húszik kishajókkal rohamozták meg.
A Vörös-tenger és az Ádeni-öböl nyugati medencéjének biztonsága érdekében Jemen partjai körül jelenleg 3 ország - az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Franciaország - 5 hadihajója teljesít szolgálatot, amelyek eddig a húszik által indított 4 ballisztikus rakétát és 17 drónt lőttek le.
A Fehér Ház szerdai sajtótájékoztatóján John Kirby, a Nemzetbiztonsági Tanács kommunikációs koordinátora arról is beszámolt, hogy az elnöki hivatal nemzetbiztonsági tanácsadója telefonon egyeztetett az izraeli kormány stratégiai ügyekért felelős miniszterével egyebek közt az izraeli hadsereg katonai akciójáról és a Hamász fogságában lévő túszok kiszabadulásának lehetőségeiről. Megerősítette, hogy az Egyesült Államok továbbra is együttműködik nemzetközi partnereivel, hogy Izrael rendelkezésére bocsássák az önvédelemhez szükséges eszközöket, valamint sürgeti a Gázai övezetbe irányuló humanitárius szállítmányok eljuttatását, továbbá megvédi érdekeit a közel-keleti régióban.
A Hezbollah libanoni fegyveres szervezet vezetője eközben kijelentette, hogy a mozgalom minden erejével harcolni fog, ha Izrael háborút robbant ki Libanonban.
Haszan Naszrallah szerdán a televízióban élőben közvetített beszédében egy nappal azután mondta ezt, hogy kedd este egy Izraelnek tulajdonított légi csapásban likvidálták a Hamász iszlamista palesztin szervezet politikai bizottságának elnökhelyettesét, Száleh Arúrit és a szervezet hat másik vezetőjét Bejrútban, a Hezbollah erősségének számító Dahíje déli elővárosban.
– mondta Naszrallah.
A Hezbollah vezetője kijelentette, hogy szövetségesének, a Hamász vezetőjének a meggyilkolása „veszélyes bűncselekmény, amely nem marad büntetlen”.
Az izraeli hadsereg nem vállalta magára a légicsapás végrehajtását, de szóvivője kijelentette, hogy „minden forgatókönyvre felkészült”.
Október 8., a Hamász és Izrael közötti háború másnapja óta
A határon átnyúló erőszak kezdete óta százhetvenen haltak meg Libanonban, köztük a Hezbollah százhúsz harcosa és több mint húsz polgári személy, köztük három újságíró. A tűzpárbajban legkevesebb kilenc izraeli katona halt meg.
Az Egyesült Államok eközben visszautasította és felelőtlennek nevezte az izraeli kormány egyes tagjainak felvetéseit a palesztinok áttelepítéséről a Gázai övezeten kívüli területre.
A külügyminisztérium szóvivőjének keddi keltezésű közleménye szerint
A közlemény szerint Izrael kormánya többször megerősítette, hogy az efféle vélemények nem részei az izraeli kabinet hivatalos politikájának.
Matthew Miller szavai szerint az amerikai adminisztráció álláspontja világos, eszerint
A külügyminisztérium ezzel egy időben közölte, hogy Antony Blinken külügyminiszter többi között a gázai helyzetről, a segélyszállítmányok bejutásáról és a konfliktus eszkalációjának megelőzéséről egyeztetett telefonon David Cameron brit és Antonio Tajani olasz külügyminiszterrel. A megbeszélésen szó volt a hajózás biztonságának helyreállításáról a Vörös-tengeren, ahol a jemeni húszi fegyveresek támadásai fenyegetik az Izraelbe tartó hajókat.
Halálos áldozatokat követelt, valamint több mint félmillió fogyasztónál okozott áramszünetet az Egyesült Államok északkeleti államaiba érkezett, havazással járó viharzóna szerdán és csütörtökön.
A NATO nem tervez csapatokat küldeni Ukrajna területére, erre vonatkozóan nem érkezett semmilyen kérés, de az ukránok felszerelést, lőszert, fegyvereket kérnek, amit mi biztosítunk – szögezte le Jens Stoltenberg.
A NATO a történelem legsikeresebb szövetsége, az Egyesült Államok és Európa együtt erősebbek ennek kötelékében – jelentette ki a NATO megalapításának 75. évfordulója alkalmából csütörtökön Brüsszelben Jens Stoltenberg főtitkár.
Kitünteti Klaus Iohannis román államfőt az Atlatic Council (Atlanti Tanács) nevű befolyásos egyesült államokbeli agytröszt. A kitüntetés tényéről a szervezet számolt be honlapján.
Oroszország további 300 ezer katona mozgósítására készül június 1-jén – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán Kijevben, az Alexander Stubb finn államfővel közös sajtótájékoztatóján.
Izrael „szisztematikusan, kocsiról kocsira” támadta segélyszervezete munkatársait – jelentette ki José Andrés, a World Central Kitchen (WCK) nonprofit szervezet alapítója, amelynek hét alkalmazottja vesztette életét segélyosztás közben.
A NATO történetében még soha nem adott főtitkárt közép- vagy kelet-európai tagállam, ezért itt lenne ennek az ideje, különös tekintettel arra, hogy a fő biztonsági kihívás jelenleg ebből az irányból érkezik – jelentette ki Szijjártó Péter.
Dezinformációnak nevezte Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő azt az amerikai médiában megjelent közlést, amely szerint az Egyesült Államok két héttel előre figyelmeztette az Oroszországot.
A NATO-nak kiszámítható és hosszú távú katonai segítséget kell nyújtania Ukrajnának, a támogatás dinamikáját több évre szóló ígéretre kell váltania a szövetség intézményesített keretei között – jelentette ki Jens Stoltenberg.
Az Egyesült Államok kormánya több mint két héttel azelőtt figyelmeztette Oroszországot, hogy a Moszkva külvárosában található Crocus City Hall koncertterem potenciális terrortámadás célpontja, hogy fegyveresek tüzet nyitottak volna az ott tartózkodókra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!