Fotó: MTI
Az erdélyi kórházépítésről, valamint a határon túl is működő cégek nyelvhasználatáról is szó esett kedden a budapesti Országgyűlésben az azonnali kérdések során.
2017. október 24., 17:572017. október 24., 17:57
Kiss László, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) képviselője az esetleges partiumi vagy székelyföldi kórházépítésre kérdezett rá. Arra várt választ: mikor készül el a végleges koncepció egy a magyar állam által Erdélybe építendő egészségügyi intézményről. „Kik dolgoznak majd ott?" – sorolta kérdéseit, amelyekre azonban nem kapott konkrét választ.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára ugyanis az MTI beszámolója szerint kijelentette: „nem lehet tudni, hogy a képviselő pontosan kinek és minek drukkol". Emlékeztetett a szocialisták 2005-ös kampányára, amikor 23 millió románnal riogattak.
„Az egészségügyi ellátások előrevitelét a MÁÉRT is segítheti" – tette hozzá az államtitkár.
Ezzel egy időben a Jobbik azt kifogásolta, hogy nem változik a magyar cégek nyelvpolitikai hozzáállása a határon túl. Szávay István képviselő szerint magyar tulajdonban lévő cégek – mint a MOL vagy a CBA – a határon túl nem törődnek azzal, hogy üzleteikben magyarul is beszéljenek, hogy kiadványaik magyar nyelvűek legyenek. Szerinte „utaznak" a határon túli magyarok pénzére, de identitásuk érdekében nem tesznek semmit.
Fónagy János, a fejlesztési tárca államtitkára azokat az eseteket sorolta, amelyek során szerinte a Jobbik politikusai sértették meg a határon túli magyarokat, például amikor a szolnoki elnökük az észak-amerikai indiánokhoz hasonlítva őket kijelentette: üveggolyóért megvehetők. Leszögezte: a nem állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok belső működésébe nem szólhat bele a kormány, de azokéba sem, amelyekben nincs többsége, így nem tudnak érdemi befolyást gyakorolni az általuk is fontos cél, a magyar nyelv használata érdekében.
A magyar kormány eddig is az együttműködésre törekedett Romániával, ezután is így lesz – jelentette ki fejtette ki Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteken a román elnökválasztás apropóján.
A krisztusi tanítást képviselő egyház missziójára ott van a legsürgetőbb szükség, ahol a mai társadalom drámái zajlanak az élet értelmének elvesztésétől a család válságáig – mondta homíliájában XIV. Leó pápa.
Új szintre lépett az Ukrajna és Magyarország között a Kárpátalján élő őshonos magyar közösség jogfosztása nyomán kialakult konfliktus: az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) pénteken azt állította, hogy magyar „kémhálózatot” leplezett le Kárpátalján.
Robert Francis Prevost amerikai bíborost választották meg a katolikus egyház új fejének, aki XIV. Leó pápa néven fog uralkodni. De mit is lehet tudni az új egyházfőről?
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök fogadkozott, hogy Izrael egyedül is megvédi magát a jemeni húszi lázadók ellen, miután Donald Trump amerikai elnök megállapodást kötött az Irán által támogatott csoporttal.
Az indiai hadsereg azt állítja, hogy az éjszaka folyamán több pakisztáni dróntámadást és egyéb lövedékekkel végrehajtott támadást is visszavertek a közös határ mentén.
Ukrajna külügyminisztere csütörtökön azt mondta, hogy Oroszország többször is megsértette saját háromnapos tűzszünetét órákkal annak kezdete után, és „bohózatnak” nevezte a kezdeményezést, míg Moszkva szerint Kijev folytatta a harcokat.
Felszállt a fehér füst a vatikáni Sixtus-kápolna kéményéből csütörtökön este, ami azt jelenti, hogy sikerült megválasztani a katolikus egyház új vezetőjét.
Az Orbán-kormány „őszödi beszédeként” harangozott be a napokban Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke egy hangfelvételt, amelyet csütörtökön hozott nyilvánosságra a Facebook-oldalán.
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén tartott szavazásán támogatta az élőhelyvédelmi irányelv módosítását célzó európai bizottsági javaslatot annak érdekében, hogy az uniós farkasvédelmi státuszt összhangba hozza a vonatkozó Berni Egyezménnyel.
szóljon hozzá!