Az ENSZ és a Vöröskereszt biztosítaná az evakuálást Mariupolból – Putyin Koszovóval példálózik

Mint mondta, az ENSZ az ICRC-vel együtt kész lesz minden erőforrását felhasználni arra, hogy az orosz és az ukrán hatóságokkal együttműködve garantálja evakuálásukat Mariupolból Oroszországba, vagy az ukrán hatóságok által ellenőrzött területre. A főtitkár megismételte azt a javaslatot, hogy hozzanak létre egy ENSZ–Oroszország–Ukrajna kapcsolattartó csoportot a humanitárius folyosók megszervezésére. Stefan Dujarric, az ENSZ-főtitkár szóvivője a találkozó után közleményt adott ki, amely szerint

Putyin elvben beleegyezett abba, hogy az ENSZ és a Vöröskereszt közreműködésével evakuálják a civileket az Azovsztalból.

A kommüniké szerint az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatala (UN OCHA) tárgyalásokat folytat majd a kérdésről az orosz védelmi minisztériummal. Putyin felajánlotta, hogy az ENSZ és a Nemzetközi Vöröskereszt képviselői megismerjék az ukrán hadifoglyok fogva tartásának körülményeit. Hangsúlyozta, hogy az ukrán hadsereg köteles elengedni a civileket az orosz erők által körülzárt mariupoli Azovsztal acélműből, ha valóban vannak ott ilyenek. Bűncselekménynek nevezte a polgári személyek felhasználását élő pajzsként.

Az elnök szerint Mariupolban a helyzet „tragikus”, de kijelentette, hogy a városban már nem folynak harcok, még az Azovsztal területén sem. Emlékeztetett rá, hogy az orosz hadsereg 130–140 ezer ember evakuált az Azovi-tenger partján fekvő kikötővárosból.

Az orosz vezető egyebek között azt hangoztatta a világszervezet vezető tisztségviselőjének, hogy Moszkva nem utasítja el a tárgyalásokat Kijevvel

és folytatja az eszmecserét. Kifejezte reményét, hogy a harcok ellenére sikerül diplomáciai úton megállapodásra jutni. Elmondta, hogy Ukrajna javaslatot tett a Krím és a Donyec-medence ügyének a legmagasabb szintű megtárgyalására, de álláspontja szerint ezekről az ügyekről biztonsági megállapodás nélkül nem lehet megegyezni. Putyin hangsúlyozta, hogy az orosz hadseregnek nem volt köze a civilek meggyilkolásához az ukrajnai Bucsában, és hogy Moszkva tisztában vele, ki követte el a „provokációt”, miután az orosz és az ukrán tárgyalóküldöttség Isztambulban „meglehetősen komoly áttörést ért el”. Rámutatott, hogy Kijev tárgyalási pozíciója a bucsai incidenst követően jelentősen megváltozott.

Putyin azt állította, hogy Moszkva „kénytelen volt elismerni” a donyecki és a luhanszki „népköztársaságok” függetlenségét annak érdekében, hogy véget vessen a „népirtásnak” a Donyec-medencében,

miután az ukrán vezetők nyíltan hangoztatták, hogy nem szándékoznak végrehajtani az ukrajnai rendezés alapjául szolgáló minszki megállapodásokat. Az orosz elnök szerint ezekkel a megállapodásokkal kísérlet történt a békés rendezésre, ám a Donyec-medencét az ukrán vezetés blokád és katonai nyomás alá helyezte. Megismételte álláspontját, miszerint az egész Ukrajna körüli probléma a 2014-es kijevi „államcsíny” után alakult ki.

Amerikai védelmi miniszter: az eddigieknél is több fegyvert biztosítanak Ukrajna támogatói a védekezéshez

Az eddiginél is több fegyvert biztosítanak az Ukrajnát támogató országok az orosz agresszió elleni védekezéshez, és jobban összehangolják együttműködésüket.

Hangot adott álláspontjának, miszerint Oroszországnak jogában állt elismerni a két Donyec-medencei entitás függetlenségét és katonai segítséget nyújtani nekik. Emlékeztetett az ENSZ Nemzetközi Bíróságának Koszovóra vonatkozó ítéletére, amely szerint az önrendelkezési jog gyakorlása során egy állam valamely területének nem kell engedélyt kérnie a központi hatóságoktól arra, hogy kinyilvánítsa szuverenitását. Putyin szerint a törvényszék ezzel „precedenst teremtett”.

Rámutatott, hogy Oroszország pontosan úgy ismerte el a két Donyec-medencei „népköztársaságot”, ahogy a világ számos állama Koszovót,

a két entitás pedig katonai segítséget kért Moszkvától az ellenük katonai műveleteket végrehajtó állammal szemben, aminek megadásához szerinte Oroszországnak joga volt, az ENSZ Alapokmánya VII. fejezetének 51. cikkével összhangban. Putyin azt hangoztatta, hogy az ENSZ egyik alapítójaként és a Biztonsági Tanács állandó tagjaként mindig támogatni fogja az általa egyedülálló egyetemes struktúrának tekintett világszervezetet. Hangsúlyozta, hogy nemzetközi ügyekben az ENSZ dokumentumait tekinti alapvető szabálynak, nem pedig azokat a „papírokat”, amelyeket egyes országok a maguk számára írtak. Mint mondta, Oroszország meglepetéssel tekint arra, hogy egyes országok kizárólagos jogokra próbálnak igényt formálni a világon.

Az orosz erők több nagyvárost lőttek Ukrajna keleti és déli részén a helyiek beszámolója szerint

Az orosz erők több nagyváros ellen intéztek légi és tüzérségi csapásokat kedden Ukrajna keleti és déli részén, a támadásoknak halálos áldozatai is vannak.

Közben kedd esti hadijelentéseiben Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője súlyos ukrán emberveszteségek okozásáról számolt be. A tábornok még kedd reggel azt mondta, hogy az orosz légierő az éjszaka folyamán 87 ukrán katonai objektumra mért csapást és mintegy 500 „nacionalistát” semmisített meg, köztük a Donbasz alakulat 60 tagját. Este arról számolt be, hogy a légierő 33 célpontot és mintegy 200 „nacionalistát” pusztított el. 

Konasenkov összesítése szerint az ukrán fegyveres erők  a háború kezdete óta 141 repülőgépet, 110 helikoptert, 589 drónt, 272 légvédelmi rakétarendszert, 2588 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 292 rakéta-sorozatvetőt, 1124 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 2403 különleges katonai járművet veszítettek.

Mihail Mizincev vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős orosz tárcaközi koordinációs parancsnokság és a Nemzeti Védelmi Irányító Központ vezetője kedden arra figyelmeztetett, hogy ukrán „nacionalisták” újabb, számos áldozattal járó „provokációt” készítettek elő Mikolajiv városban. A tábornok szerint a Znamenszka utcai repülőgép-javító üzem közelében rádióvezérlésű, roncsoló elemekkel megtöltött robbanószerkezeteket helyeztek el, amelyet egy tömeggyűlés mellett szándékoznak felrobbantani, az orosz katonákra terelve a gyanút.

Lavrov: a Nyugat fékezi az Ukrajnával folytatott tárgyalásokat, valós veszélye van az atom- és a harmadik világháborúnak

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azzal vádolja az Amerikai Egyesült Államokat és Nagy-Britanniát, hogy fékezik az Ukrajnával folytatott tárgyalásokat.

Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára a Rosszijszkaja Gazeta kormánylapban megjelent keddi interjújában azt hangoztatta, hogy

a Nyugat és az általa irányított „kijevi rezsim” politikájának végeredménye csakis Ukrajna több államra való szétszakadása lehet.

A tisztségviselő megfogalmazása szerint „az Oroszország elfojtására irányuló kísérletük során az amerikaiak kijevi védenceiket felhasználva úgy döntöttek, hogy megteremtik országunk antipódusát, cinikus módon Ukrajnát választva ki ehhez, és megpróbálva megosztani azt, ami lényegében egy egységes nemzet”. Hozzátette, hogy szerinte az Amerika-központú világ összeomlása valósággá vált, amellyel együtt kell élni és ki kell dolgozni ebben a helyzetben az optimális magatartást.

Az orosz védelmi tárca arányos megtorló válaszlépéseket helyezett kilátásba arra az esetre, ha London „kiprovokálja” a kijevi „rezsimből”, hogy Oroszországban vessen be nyugati fegyvereket.  A tárca  ezzel James Heappey brit védelmi miniszterhelyettes a BBC-nek tett arra a kijelentésére reagált, amely szerint a brit kormány elfogadhatónak tartja, hogy Ukrajna csapásokat mérjen „legitim katonai célpontok” ellen orosz területen.