Nyerőember. Mircea Geoană magas tisztségbe került a katonai szervezetben
Fotó: nato.int
A Nyugat-barát atlantista politika jutalma, illetve Románia stratégiai fekvésének következménye, hogy Mircea Geoanát nevezték ki a NATO főtitkárhelyettesévé – kommentálta a fejleményeket lapunknak Barabás T. János, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője.
2019. július 19., 11:202019. július 19., 11:20
2019. július 19., 11:232019. július 19., 11:23
Mircea Geoană kinevezése az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) főtitkárhelyettesévé egyrészt a román atlantista törekvések elismerése, másrészt üzenet is Bukarestnek, hogy csakis nyugati orientációjú politikusok kerülhetnek pozícióba – jelentette ki a Krónika kérdésére Barabás T. János, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője. Lapunk Geoană szerdai kinevezése kapcsán arra volt kíváncsi, hogy ez Románia NATO-ban folytatott sikeres tevékenységének elismerése, vagy inkább továbbra is arról szól, hogy stratégiai fekvése miatt az ország rendkívül fontos partner Amerika számára.
Mircea Geoană volt román külügyminiszter látja el ezentúl a NATO főtitkárhelyettesi tisztségével járó teendőket, ő az első román tisztségviselő, aki betölti a magas rangú pozíciót a katonai szövetség élén.
Barabás T. rámutatott: a NATO általános ügyekben illetékes főtitkárhelyettesi kinevezése összetett okokra vezethető vissza, amelyek közül leginkább Románia lelkes atlantista politikája, stratégiai helyzete, és NATO-missziókban (Afganisztán) való részvétele a mérvadó.
Jelenleg a román politikai baloldalon a nacionalista-populista erők dominálnak, akik gyakran kritizálták eddig a Nyugatot. Liviu Dragnea háttérbe szorulásával visszatérnek az előtérbe a NATO-t és EU-t feltétel nélkül támogató, amerikai, francia és német képzésben részesült vezetők” – fejtette ki.
Felvetésünkre, hogy Geoană kinevezése mennyiben tudható be a román diplomáciai lobbi érdemének, a szakértő rámutatott: az Egyesült Államok döntéshozói köreiben igen élénk a román diplomácia, de ez nem meglepő, hiszen 140 éve, az ország függetlensége óta tapasztalható, hogy az éppen aktuális nagyhatalom legélénkebb szövetségese Románia a régiónkban. „Ennek fő oka az, hogy az állam elitje kevésbé a belső reformokkal, hanem inkább a nemzetközi pozíciók erősítésével képzelte elérni nemzetpolitikai, gazdasági céljait. Lényegi különbség az elmúlt évszázadhoz képest, hogy a diplomácia, a külpolitika tevékenysége igen bőségesen és gyorsan jelenik meg a hírekben, és ezáltal az előbbieknél erősebben befolyásolja a közvéleményt, és áttételesen a nyugati kormányokat.
– világított rá az ügy hátterére Barabás T. János.
Kérdésünkre, miben áll pontosan Románia stratégiai fekvésének jelentősége, ami miatt ennyire fontos Washingtonnak, az elemző elmondta: az Egyesült Államok Kongresszusa által három évvel ezelőtt elfogadott nemzetbiztonsági stratégia Oroszországot nevezi meg rövid távon a fő biztonsági kihívásnak és a hibrid hadviselés (egyféle kihívásra másféle válasz a közvélemény alakítása érdekében) felfutásával számol – hosszú távon a fő ellenfél Kína egy egyre összetettebb nemzetközi rendszerben.
Törökország NATO-tól való távolodásával Oroszország blokkolása Dél-Kelet Európában egyre inkább Bukarest feladata lesz. A Fekete-tenger, Kelet-Európa és a Balkán térsége a hátországa a fő konfliktuszónáknak (Donbasz, Krím, Közel-Kelet, Észak-Afrika)” – világított rá a kontextusra az elemző.
Annak kapcsán, miért épp Mircea Geoană a kiszemelt, kifejtette: olyan helyettes főtitkárra van szükség, aki a NATO új típusú kihívásait érti mind földrajzi (Kelet-Európa, Afrika, Kína), mind tipológiai (hibrid, aszimmetrikus, gazdasági, információs) szempontból. Eddigi tevékenysége, tanulmányai ez utóbbiakat támogatják. Geoanának sikerült széles konszenzussal, konfliktuskerülő módon politizálni külügyminiszterként, EBESZ-vezetőként, szenátorként. „Sajátos módon ez a konfliktuskerülő magatartása volt hátrányos Traian Băsescuval szemben a 2009-es elnökválasztás során” – emlékeztetett a Geoană által a második fordulóban elszenvedett vereségre.
Azt is elmondta: a kinevezésben az is szerepet játszik, hogy Geoană négy évig washingtoni nagykövet volt.
– mutatott rá.
Lapunk arra is kíváncsi volt, Magyarországnak miért nem sikerült elcsípnie egy ilyen fontos tisztséget: kisebb a lobbiereje, diplomáciai kapacitása, mint Romániának, vagy ismét csak a stratégiai fekvés és az ország mérete számít? Felvetésünkre emlékeztetett: a biztonságpolitika a kemény eszközök diszciplínája, a magyar honvédség stratégiai szerepe és ellátottsága pedig szerény európai viszonylatban.
„Ez lassan változik, élénkül Magyarország haderőépítése és részvétele a nyugati biztonság- és katonapolitikában, a magyar tiszteket nagyra becsülik például a NATO izmiri szárazföldi parancsokságán.
Geoană csak úgy tud sikereket elérni új pozíciójában, ha a tőle megszokott tisztelettel, következetességgel mélyíti a NATO térségbeli együttműködését” – összegzett Barabás T. János.
Margrethe Vestager kedden, az amerikai Princeton Egyetemen tartott beszédében bejelentette, hogy az Európai Bizottság vizsgálatot indított az EU öt tagállama számára szélturbinákat gyártó kínai vállalatoknak nyújtott állami szubvenciók ügyében.
A Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) lesz jelöltje az államelnök-választáson – jelentette ki kedden Buzăuban Nicolae Ciucă.
Elfogadta keddi ülésén a kormány azt a sürgősségi rendeletet, amelyik mentesíti a betegszabadságon lévő személyek bizonyos kategóriáit a 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulék kifizetése alól.
Megszökött kedden egy emberölésért 18 éves szabadságvesztésre ítélt férfi Bukarestben – közölte az Országos Börtönigazgatóság.
Amerikai-szovjet „koprodukció” eredménye lehet az a titokzatos tengeri drón, amelyet múlt héten találtak a román partok mentén.
Kihirdette Klaus Iohannis államfő azt a törvényt, amelynek értelmében a motorosok fényvisszaverő háromszög, elsősegélydoboz és tűzoltó készülék nélkül is közlekedhetnek.
Mardossa a lelkiismeret Vlad Pascut, azt az autóst, aki tavaly augusztusban kábítószer hatása alatt vezetve halálra gázolt két fiatalt a román tengerparton.
Elfogadta a bukaresti képviselőház keddi ülésén azt a törvénytervezetet, amely megtiltja a játéktermek működtetését a 15 ezer fősnél kisebb településeken.
Marcel Ciolacu kormányfő szerint az infláció jelenleg csökkenőben van, de ahhoz, hogy az életszínvonal emelkedése érzékelhetővé váljon, „szeptember-októberre 5 százalék alá kell szorítani az inflációt”.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!