Az atlantista politika jutalma – Barabás T. János elemző Mircea Geoană NATO-főtitkárhelyettesi kinevezéséről

Balogh Levente 2019. július 19., 11:20 utolsó módosítás: 2019. július 19., 11:23

A Nyugat-barát atlantista politika jutalma, illetve Románia stratégiai fekvésének következménye, hogy Mircea Geoanát nevezték ki a NATO főtitkárhelyettesévé – kommentálta a fejleményeket lapunknak Barabás T. János, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője.

Nyerőember. Mircea Geoană magas tisztségbe került a katonai szervezetben Fotó: nato.int

Mircea Geoană kinevezése az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) főtitkárhelyettesévé egyrészt a román atlantista törekvések elismerése, másrészt üzenet is Bukarestnek, hogy csakis nyugati orientációjú politikusok kerülhetnek pozícióba – jelentette ki a Krónika kérdésére Barabás T. János, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője. Lapunk Geoană szerdai kinevezése kapcsán arra volt kíváncsi, hogy ez Románia NATO-ban folytatott sikeres tevékenységének elismerése, vagy inkább továbbra is arról szól, hogy stratégiai fekvése miatt az ország rendkívül fontos partner Amerika számára.

Barabás T. rámutatott: a NATO általános ügyekben illetékes főtitkárhelyettesi kinevezése összetett okokra vezethető vissza, amelyek közül leginkább Románia lelkes atlantista politikája, stratégiai helyzete, és NATO-missziókban (Afganisztán) való részvétele a mérvadó.

Geoană személye egyben üzenet a román politikai elitnek, hogy nemzetközi szerepvállalása csak Nyugat-barát politikusoknak lehet.

Jelenleg a román politikai baloldalon a nacionalista-populista erők dominálnak, akik gyakran kritizálták eddig a Nyugatot. Liviu Dragnea háttérbe szorulásával visszatérnek az előtérbe a NATO-t és EU-t feltétel nélkül támogató, amerikai, francia és német képzésben részesült vezetők” – fejtette ki.

Felvetésünkre, hogy Geoană kinevezése mennyiben tudható be a román diplomáciai lobbi érdemének, a szakértő rámutatott: az Egyesült Államok döntéshozói köreiben igen élénk a román diplomácia, de ez nem meglepő, hiszen 140 éve, az ország függetlensége óta tapasztalható, hogy az éppen aktuális nagyhatalom legélénkebb szövetségese Románia a régiónkban. „Ennek fő oka az, hogy az állam elitje kevésbé a belső reformokkal, hanem inkább a nemzetközi pozíciók erősítésével képzelte elérni nemzetpolitikai, gazdasági céljait. Lényegi különbség az elmúlt évszázadhoz képest, hogy a diplomácia, a külpolitika tevékenysége igen bőségesen és gyorsan jelenik meg a hírekben, és ezáltal az előbbieknél erősebben befolyásolja a közvéleményt, és áttételesen a nyugati kormányokat.

Mondhatni a román diplomácia sikeresen felelt meg az információs kor kihívásainak, és ez Geoană karrierjén is megfigyelhető, aki számos nemzetközi szervezet tagja, gyakran publikált angolul”

– világított rá az ügy hátterére Barabás T. János.

Több feladatot testálna Washington Bukarestre

Kérdésünkre, miben áll pontosan Románia stratégiai fekvésének jelentősége, ami miatt ennyire fontos Washingtonnak, az elemző elmondta: az Egyesült Államok Kongresszusa által három évvel ezelőtt elfogadott nemzetbiztonsági stratégia Oroszországot nevezi meg rövid távon a fő biztonsági kihívásnak és a hibrid hadviselés (egyféle kihívásra másféle válasz a közvélemény alakítása érdekében) felfutásával számol – hosszú távon a fő ellenfél Kína egy egyre összetettebb nemzetközi rendszerben.

Washington hosszú távon meg akarja tartani domináns katonai szerepét, de a gyengülő gazdaságú nagyhatalom ezt csupán úgy érheti el, ha regionális fő szövetségeseire (Egyesült Királyság, Lengyelország, Románia, Ausztrália, Dél-Korea, Tajvan) nagyobb felelősséget ruház.

Törökország NATO-tól való távolodásával Oroszország blokkolása Dél-Kelet Európában egyre inkább Bukarest feladata lesz. A Fekete-tenger, Kelet-Európa és a Balkán térsége a hátországa a fő konfliktuszónáknak (Donbasz, Krím, Közel-Kelet, Észak-Afrika)” – világított rá a kontextusra az elemző.

Annak kapcsán, miért épp Mir­cea Geoană a kiszemelt, kifejtette: olyan helyettes főtitkárra van szükség, aki a NATO új típusú kihívásait érti mind földrajzi (Kelet-Európa, Afrika, Kína), mind tipológiai (hibrid, aszimmetrikus, gazdasági, információs) szempontból. Eddigi tevékenysége, tanulmányai ez utóbbiakat támogatják. Geoanának sikerült széles konszenzussal, konfliktuskerülő módon politizálni külügyminiszterként, EBESZ-vezetőként, szenátorként. „Sajátos módon ez a konfliktuskerülő magatartása volt hátrányos Traian Băsescuval szemben a 2009-es elnökválasztás során” – emlékeztetett a Geoană által a második fordulóban elszenvedett vereségre.

Azt is elmondta: a kinevezésben az is szerepet játszik, hogy Geoană négy évig washingtoni nagykövet volt.

Bár a gépek korában élünk, de bizalmat személyes kapcsolatokkal lehet építeni, és Geoană igen sok helyre bekopogtatott Washingtonban”

– mutatott rá.

Ledolgozandó magyar hátrány

Lapunk arra is kíváncsi volt, Magyarországnak miért nem sikerült elcsípnie egy ilyen fontos tisztséget: kisebb a lobbiereje, diplomáciai kapacitása, mint Romániának, vagy ismét csak a stratégiai fekvés és az ország mérete számít? Felvetésünkre emlékeztetett: a biztonságpolitika a kemény eszközök diszciplínája, a magyar honvédség stratégiai szerepe és ellátottsága pedig szerény európai viszonylatban.

„Ez lassan változik, élénkül Magyarország haderőépítése és részvétele a nyugati biztonság- és katonapolitikában, a magyar tiszteket nagyra becsülik például a NATO izmiri szárazföldi parancsokságán.

Tudjuk, hogy Budapest politikai ellenfelei nem kímélik Magyarországot az információs hadviselésben, így a nemzetközi médiában oroszbarátsággal vádolják. De mi azt is tudjuk, hogy szövetségi rendszerünkhez az alapvető európai értékek alapján tartozik Magyarország, és a magyarok nem szokták ezeket elárulni.

Geoană csak úgy tud sikereket elérni új pozíciójában, ha a tőle megszokott tisztelettel, következetességgel mélyíti a NATO térségbeli együttműködését” – összegzett Barabás T. János.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat