Fotó: Slate.com/Getty Images
Donald Trump amerikai elnök pénteki nyilatkozatában nem mondta fel az iráni atomalkut, de elutasította annak írásbeli igazolását, hogy Teherán eleget tesz a megállapodásban foglalt kötelezettségeinek. Az elnök szerint Irán nem a megállapodás szellemében cselekszik.
2017. október 13., 21:012017. október 13., 21:01
2017. október 13., 21:032017. október 13., 21:03
Október 15-én járt volna le a határideje annak, hogy az amerikai elnök aláírja a háromhavonta esedékes igazolást arról, hogy Irán betartja a szerződésben foglaltakat. Donald Trump már korábban is fenntartásait hangoztatva írta alá ezt a dokumentumot, pénteken – helyi idő szerint a kora délutáni órákban – azonban el is utasította az esedékes aláírást. Az elnök ezáltal a kongresszus elé utalta a döntést: a törvényhozóknak kell korrigálniuk a szerinte rossz megállapodást.
Donald Trump döntése nem okozott meglepetést. Az elnök ugyanis az elmúlt hetekben többször is hangoztatta, hogy az iráni atomprogram leállítását célzó többhatalmi megállapodás „szellemiségét” nem tartotta tiszteletben.
Az elnök úgy vélte, hogy az iszlám köztársaság 1979 óta hatalmon lévő vezetése mind a mai napig, folyamatosan agressziót követ el, s a „diktatórikus vezetésnek” nem csupán az Egyesült Államok a céltáblája. Donald Trump utalt arra, hogy az Egyesült Államok ellen 2001. szeptember 11-én elkövetett terrortámadás előtt Irán otthont adott az al-Kaida terrorszervezet azóta likvidált vezetője, Oszama bin Laden fiának. Trump szerint a szíriai polgárháborúban az Aszad elnök kormányzata által elkövetett atrocitásokat is Irán támogatásával hajtották végre.
Az amerikai elnök egyúttal bejelentette azt is, hogy az Egyesült Államok újabb szigorú szankciókat vezet be Iránnal szemben. A szankciók az iráni Forradalmi Gárdát érintik, s mint az elnök elmondta, már felhatalmazást is adott a pénzügyminisztériumnak a szankciók életbe léptetésére. Trump úgy vélekedett, hogy a 2015-ben megkötött atomalku – amelyet az Egyesült Államok története „legrosszabb” megállapodásának minősített – gazdaságilag és politikailag egyaránt mentőövet nyújtott Iránnak. „Vajon mire költötte Teherán az így megtakarított összeget?” – tette fel a kérdést Donald Trump, aki felszólította az Egyesült Államok szövetségeseit, hogy támogassák az amerikai szankciókat.
Trump nyilatkozatára reagálva Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben elmondta: egyetlen ország, még az Egyesült Államok sem mondhatja fel az Iránnal 2015-ben megkötött nukleáris megállapodást. A főképviselő utalt arra: a nemzetközi közösség 12 éven át tartó egyeztető tárgyalásokat követően lét évvel ezelőtt írta alá a nukleáris megállapodást. „A dokumentum tehát nem egy kétoldalú megállapodás eredménye, ezért az egyetlen országhoz sem kötődik kizárólagosan. Ez azt jelenti, hogy egyetlen ország sem szüntetheti azt meg egyoldalúan” – húzta alá Mogherini az amerikai elnök beszédére reagálva.
Drasztikusan csökkent a háború kezdete óta a születések száma Ukrajnában, csak az idei év első felében háromszor annyian haltak meg, mint ahányan születtek – írta hétfőn az Ukrinform állami hírügynökség.
A konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) vezetőjét, Karl Nehammer hivatalban lévő kancellárt bízta meg kormányalakítással Alexander van der Bellen osztrák államfő. A választásokat megnyerő Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) ellenében alakítanának kormánykoalíciót.
Az Európai Parlament jóváhagyta azt a pénzügyi támogatási csomagot, mely egy 35 milliárd eurós kölcsönt, valamint egy olyan hitel-együttműködési mechanizmust foglal magában, amely 45 milliárd euróig nyújtott hitelek visszafizetésében segíti Ukrajnát.
Észak-Korea tagadta hétfőn, hogy csapatokat küld Oroszországnak az ukrajnai háborúban való részvételre, sőt, Phenjan egyik képviselője az ENSZ-ben „alaptalan pletykának” nevezte Szöul állítását.
Az európai bankokban befagyasztott orosz vagyonból származó uniós hiteltámogatás célja, hogy Oroszország mint agresszor fizesse ki az általa okozott károk költségeit Ukrajnának.
Moszkva nem tudta aláásni a választásokat és a népszavazást a Moldovai Köztársaságban, noha „erőteljesen dolgozott” ezen – reagált hétfőn a Fehér Ház egyik tisztségviselője.
A Fehér Ház elismerte, hogy a tűzszünetre irányuló tárgyalások „nem fognak újraindulni” sem a gázai, sem a libanoni feszültség csökkentése érdekében .
Oroszország „minden téren” a kapcsolatok továbbfejlesztésére készül Észak-Koreával (KNDK) - reagált Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn arra az újságírói kérdésre, küldött-e a KNDK katonákat, hogy orosz oldalon harcoljanak az Ukrajnai háborúban.
A moldovai társadalom megosztott, ezt jelzi az uniós csatlakozásról szóló népszavazás eredménye, amely alig több mint 50 százalékos többséget hozott az EU-integráció hívei számára – mutatott rá a Krónika megkeresésére Barabás T. János szakértő.
Románia továbbra is energiát és szakértelmet fektet be a Moldovai Köztársaság európai integrációjának támogatásába és az orosz beavatkozással szembeni ellenálló képességének erősítésébe – foglalt állást hétfő este a bukaresti külügyminisztérium.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!