A vakcina hatékonysága az összes vizsgált korcsoportban és etnikai csoportban hasonló volt.
Az amerikai vizsgálat során ismét megerősítést nyert az, hogy a két oltás közötti időszak akár 12 hétre is kitolható, sőt a 4 hétnél hosszabb időintervallum a két vakcina között még növelheti is az oltás hatékonyságát, és erősítheti a szervezetben kiváltott immunválaszt.

Ruud Dobber, az AstraZeneca forgalmazásért felelős ügyvezető alelnöke elmondta: a vállalat a következő hetekben benyújtja engedélyezési kérelmét az amerikai hatóságoknak a vakcina egyesült államokbeli alkalmazására. Amint az amerikai élelmiszer- és gyógyszerfelügyelet (FDA) jóváhagyja az oltóanyagot, az AstraZeneca egy hónapon belül 30 millió, majd 20 millió – vagyis összesen 50 millió – dózist képes szállítani, ezt követően pedig 15-20 millió adagot tartalmazó szállítmányok érkezhetnek az Egyesült Államokba a szerződésekben rögzített feltételeknek megfelelően. Az amerikaiak beoltására szánt vakcinákat a cég az Egyesült Államokban fogja előállítani – tette hozzá.

Dobber - kérdésre válaszolva - elmondta: amerikai kormányzati tisztségviselők lelkesen és optimistán fogadták az Egyesült Államokban végzett vizsgálat legújabb eredményeit. Hozzátette: az amerikai gyógyszerfelügyelet tüzetesen meg fogja vizsgálni a gyártó által benyújtott adatokat – köztük a hétfőn ismertetett vizsgálat eredményeit is –, és szavai szerint

A sajtótájékoztatón egy cseh újságíró arról kérdezte a gyógyszercég vezetőit, mit gondolnak arról, hogy az oltóanyagukba vetett bizalom és a vakcina hitelessége érezhetően csökkent az utóbbi napokban az Európai Unió országainak lakossága körében, miután felmerült, hogy az oltóanyag esetleg vérrögképződési problémákkal hozható összefüggésbe. Andy Pollard, az Oxfordi Vakcina Csoport igazgatója elmondta, hogy

korábban írtuk

„Felszólítja” az AstraZeneca-vakcina használatára a WHO főigazgatója a világ államait

Az AstraZeneca/Oxford oltása felhasználásának folytatására szólította fel pénteken az országokat az Egészségügyi Világszervezet (WHO), csatlakozva az európai és a brit gyógyszerfelügyeleti hatóság hasonló állásfoglalásához.

Az egyes országokban, ahol az aggodalmak felmerültek, nagyon részletesen vizsgálják az eseteket, de eddig egyetlen ország egészségügyi felügyelőhatósága sem jelezte a gyártónak, hogy összefüggést tapasztalnának a vakcina alkalmazása és a vérrögképződés között – hangsúlyozták.

Azzal kapcsolatban, hogy a koronavírus különböző mutációi ellen milyen hatékonysággal tud működni a vakcina, azt felelték, hogy mindenképp biztató a mostani eredmény, hiszen ez a 79 százalékos hatékonyságot mutató vizsgálat már a kifejlesztés után hosszabb idővel, a vírusmutánsok megjelenése után készült. Pontos választ ugyanakkor csak az adatok további elemzése után kapnak majd erre a kérdésre.