Amerikai botrány: nem jogi, hanem politikai ügy a Donald Trump elleni eljárás a szakértő szerint

Pataky István 2019. október 16., 18:44

Donald Trump amerikai elnök és Joe Biden demokrata elnökjelölt-aspiráns kölcsönösen azzal vádolja egymást, hogy visszaéltek ukrajnai kapcsolataikkal. Miközben a jövőre esedékes tengerentúli elnökválasztás legújabb nagy kampánytémája jogi manőverezésbe csapott át, az ügynek romániai folytatása is lehet. A téma szakértői nyilatkoztak a Krónikának.

Trump vélhetően Johannisnál is könnyen kijárná ellenfele romániai „átvilágítását” Fotó: Klaus Johannis/Facebook

Rudolph Giuliani, Donald Trump ügyvédje szerint Romániában is kétes ügyletei vannak Joe Biden demokrata elnökjelölt-aspiráns fiának. New York egykori legendás polgármestere a Fox News hírtelevíziónak adott interjújában nem árult el részleteket arról, hogy Hunter Bidennek milyen konkrét romániai érintettsége van. „Sok leleplező információnk lesz. Még nem jutottunk el Romá­niáig. Majd meglátja, mi lesz, ha eljutunk Romániáig” – mondta titokzatos mosollyal Rudolph Giulani Bidenre utalva. A korábbi sajtóbeszámolók alapján ismeretes, hogy

Hunter Biden ukrajnai érdekeltségei mellett egy román ingatlanfejlesztő, Gabriel Popoviciu tanácsadója is volt.

Az üzletembert időközben korrupcióért hét év börtönre ítélték, de Londonba menekült a szabadságvesztés letöltése elől. Állítólag Donald Trump ügyvédje is segítette Popoviciut jogi tanácsokkal.

Giuliani levele Johannisnak

Rudolph Giuliani egyébként tavaly augusztusban nagy vihart kavart Bukarestben, miután Klaus Johannis román államfőhöz intézett levelében bírálta a korrupcióellenes ügyészség (DNA) „túlkapásait”, és a bírák, a védőügyvédek és a tanúk megfélemlítéséről, alkotmányellenes telefonos lehallgatásokról, valamint helytelen perekről tett említést. Az ügyvéd Romániával kapcsolatos tevékenységét saját vállalkozásán keresztül bonyolította le, amelyet Louis J. Freeh volt FBI-igazgató cége szerződtetett erre a feladatra. Ez utóbbi cég képviselte Gabriel Popoviciu bukaresti üzletembert is.

Az egykori FBI-főnök korábban a Forbes magazinnak nyilatkozva cselekvési tervet vázolt fel, amelynek révén Romániá­ban vissza lehetne állítani a jogállamiságot,

mivel – mint fogalmazott – „egyre fokozódik az aggodalom amiatt, hogy a korrupcióellenes kampány csorbítja a szabadságot, és korlátozza a szólásszabadságot”.

Freeh azt mondta: a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és a legfőbb ügyészség, valamint más intézmények között megkötött titkos megállapodások révén a hírszerzés tisztjeit az igazságszolgáltatás ügynökeivé változtatták át.

Az Egyesült Államokban akkor robbant ki a botrány, amikor azzal vádolták meg Trumpot, hogy nyomást gyakorolt Volodimir Zelenszkij ukrán államfőre. Az amerikai elnök egy telefonbeszélgetésen állítólag rá akarta venni Zelenszkijt: segítsen terhelő bizonyítékokat szerezni Ukrajnában Joe Biden ellen, akinek fia, Hunter egy ukrajnai gázipari cég igazgatótanácsának tagja volt évekig. A budapesti Magyar Nemzet napilap beszámolója szerint az ügy a jövőre esedékes amerikai elnökválasztás legújabb nagy kampánytémája lett, s mostanra jogi manőverezésbe csapott át.

Fókuszban Joe Biden fiának külföldi üzleti érdekeltségei

Trump szerint demokrata riválisa, illetve annak fia, Hunter Biden korrupt üzleti tevékenységet folytatnak Ukrajnában, ezért idén júliusban arra kérte Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, segítsen feltárni a Biden család üzleteit.

Egyes hírek szerint a telefonbeszélgetés során az amerikai elnök még egy hadisegély visszatartását is felvetette.

Az esetet egy – eleddig legalábbis – névtelen szivárogtató hozta nyilvánosságra, a demokraták javára fordítva a játszma menetét. Ellenzéke szerint Trump idegen hatalmat „kért fel” beavatkozásra saját politikai ambícióinak érdekében, ezért

még szeptemberben bejelentették, megindítják az elnök közjogi felelősségre vonásának (impeachment) folyamatát.

Jelenleg a képviselőház három bizottsága folytat előzetes vizsgálatokat, miközben az elnök csapata is előkészületekbe kezdett. Megszólalt az ügyben Zelenszkij is. Az ukrán elnök egy sajtóeseményen elmondta: Trump nem zsarolta meg őt a telefonbeszélgetésük során. A hadisegély kérdését az ukrán elnök csak később vetette fel Mike Pence alelnöknek. Mint elmondta, Washington feloldotta a zárolást, és még ki is egészítette a segélykeretet 140 millió dollárral.

Kockázatok a demokraták számára is

Magyarics Tamás, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) oktatója a Krónika megkeresésére elmondta, az ügy kétélű a republikánusok és a demokraták számára. „Nyilvánvaló, hogy ha közvetlen összefüggést tárnak fel a 391 millió dolláros segély visszatartása és Trump elnök kérése között, miszerint az ukrajnai kormányfő vizsgáltassa ki Joseph Biden, illetve a fia, Hunter Biden üzleti ügyeit, illetve azt, hogy Biden alelnökként megpróbálta-e befolyásolni az ukrán főügyész leváltását, amikor a tisztviselő a Buris­ma gázelosztó cégnél vizsgálódott korrupció miatt, akkor az elnök ellen megindítják az impeachment eljárást. És akár elítélik (ami nem valószínű a szenátusi republikánus többség miatt), akár nem,

politikailag mindenképpen árt neki az ügy, és csökkenti az újraválasztási esélyeit.

Ugyanakkor ha Joe Biden esetében derül ki közvetlen nyomásgyakorlás az ukrajnai főügyészre, akkor Biden esélyei csökkennek, hogy őt választja a Demokrata Párt elnökjelöltnek” – vázolta a lehetőségeket a külpolitikai szakértő.

Magyarics hozzátette: egyes vélemények szerint a Demokrata Párt baloldala egyáltalán nem bánná, ha így történne, mert számukra Biden túlságosan mérsékelt, „közép­utas”, és jobban szeretnék, ha egy markánsabb baloldali/progresszív programmal induló politikus lenne az elnökjelölt (pl. Elizabeth Warren).

A demokraták számára még az is kockázatot jelent, hogy ha szinte csak az impeachmenttel fognak foglalkozni, a „függetlenek” közül többen elfordulhatnak tőlük,

mert véleményük szerint az egészségügy reformja, a bevándorlás stb. fontosabb kérdések egy választási évben, mint „megszállottan” az elnök eltávolításán dolgozni (amire különben Donald Trump megválasztása óta koncentrálnak). Az ELTE tanára szerint az elnök elleni impeachment eljárás nem jogi ügy, hanem politikai. „Mivel a képviselőházban a demokraták vannak többségben, az igazságügyi bizottság, továbbá a teljes képviselőház minden bizonnyal az impeachment mellett szavaz, de

a szenátusban kétharmados többségre van szükség az elnök hivatalából való eltávolításához.

Ami jelenleg valószínűtlen, ugyanis az 53 republikánus szenátorból húsznak az elnök ellen kellene szavazni 45 demokrata és 2 úgynevezett független szenátorral együtt, hogy meglegyen a 67 fős minősített többség” – ismertette az erőviszonyokat a szakértő.

Rossz fény vetül Ukrajnára

Arról, hogy Ukrajnában milyen vissz­hangja van a botránynak, Sterr Attila kárpátaljai újságírót, szerkesztőt kérdeztük. Mint elmondta, még Volodimir Zelenszkij elnök legádázabb bírálói is rendkívül óvatosan fogalmaznak a Trump kontra Biden ügy kapcsán, mégpedig azért, mert

a botrány máris legalább annyit ártott Ukrajna presztízsének, mint az államfő tekintélyének.

„Az elemzők elképesztőnek tartják, hogy Zelenszkij olyan nyíltan tárgyalt az amerikai elnökkel, mintha teljesen biztos lett volna abban, hogy a megbeszélésük tartalma semmilyen körülmények között nem kerül napvilágra. Emellett a telefonbeszélgetés során Zelenszkij támogatta Trumpnak a vezető európai államok Ukrajna-politikáját bíráló erős megfogalmazásait, amit nem néznek jó szemmel a nyugat-európai fővárosokban. Mindez a fontos kérdésekben az európai és tengerentúli partnerek támogatására szoruló Ukrajna-pozícióit gyengíti, egyben fékezheti a szövetségesek részvételét a kelet-ukrajnai béketeremtési folyamatban. Az is kétségtelen, hogy Kurt Volker különmegbízott lemondásával Kijev elvesztette egy olyan támogatóját, aki nem volt az ukrán–orosz békekötés feltétlen híve” – összegzett a Krónikának Sterr Attila.

Az ügy Romániát érintő vonatkozásával kapcsolatban Magyarics Tamás azt mondta, jelenleg csak annyit lehet tudni a nyilvánosságra került nyilatkozatok alapján, hogy Giuliani bejelentette, még vannak terhelő bizonyítékaik Hunter Bidennel szemben, többek közt romániai érdekeltsége/érintettsége miatt. „Nem lehet tudni, hogy ez csak blöff, vagy léteznek-e ilyen bizonyítékok. Adott esetben az ukrajnai ügyekkel kapcsolatban folytatott vizsgálatot kiterjeszthetik Romániára is, ha hitelt érdemlő bizonyítékok (telefonbeszélgetések, iratok, stb.) kerülnek elő” – fogalmazott lapunknak az egyetemi oktató.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat