Tengernyi probléma. Oroszország a balti-tengeri határvonal tologatásával is bosszantaná a NATO-t
Fotó: Wikipédia
Törölték szerdán az orosz kormány honlapjáról azt a rendelettervezetet, amely Oroszország balti-tengeri határának megváltoztatását javasolta, miután több NATO-tagállam is elítélte azt.
2024. május 23., 09:012024. május 23., 09:01
Az eredetileg kedden közzétett rendelettervezetben az orosz kormány azt állította, hogy felül kívánja vizsgálni a meglévő határt, mivel azt 1985-ben jelölték ki a ma már elavult tengeri térképek alapján.
A javaslattervezetet szerdán törölték, a weboldalon most ez olvasható: „A tervezetet törölték”. Arra, hogy miért vették le a honlapról, nem adtak nyilvános magyarázatot.
A dokumentummal kapcsolatban Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt válaszolta, hogy „nincs benne semmi politikai”, de elismerte, hogy a Balti-tenger térségében feszültségek vannak, és ezért Oroszországnak intézkedéseket kell hoznia biztonságának szavatolása érdekében.
amiatt, hogy Oroszország egyoldalúan megváltoztatná a közte és több északi állam között húzódó tengeri határokat.
A Moscow Times című orosz lap kedden számolt be arról, hogy a jogszabályokat tartalmazó orosz kormányzati honlapon megjelent a védelmi minisztérium törvénytervezete, amely azt javasolta, hogy Oroszország egyoldalúan módosítsa a Finnországgal, Észtországgal és Litvániával közös balti-tengeri határait.
A dokumentumban a tárca javasolta, hogy Oroszország nyilvánítsa a Finn-öböl keleti részén, valamint a kalinyingrádi régióban található Baltijszk és Zelenogradszk városok közelében lévő vízterületeket saját felségvizévé.
Ehhez azt indítványozták, hogy változtassák meg a térség határkoordinátáit.
Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter szerdán a térségbeli helyzet „nyilvánvaló eszkalációjának” nevezte a tervezetet, amelyre szerinte „megfelelően határozott választ” kell adni. A vilniusi külügyminisztérium közölte, hogy „teljes körű magyarázatot” fognak kérni Oroszország képviselőjétől.
Elina Valtonen finn külügyminiszter az X-en kijelentette, hogy
Alexander Stubb finn elnök az X-en közölte, hogy Oroszország nem vette fel a kapcsolatot Finnországgal ez ügyben. „Finnország így viselkedik mindig: higgadtan és a tényekre alapozva” – tette hozzá.
Baiba Baze lett külügyminiszter megjegyezte, hogy országa kapcsolatban áll Finnországgal, Litvániával és más balti-tengeri országokkal a helyzet tisztázása érdekében. Margus Tsahkna észt külügyminiszter szerint a dokumentumnak az a célja, hogy „zavart keltsen”.
Michael Byden tábornok, a svéd hadsereg főparancsnoka a Politico szerint arról beszélt:
Gotland, Svédország legnagyobb szigete a Balti-tenger közepén fekszik, Stockholm és az orosz Kalinyingrádi exklávé között.
Izraeli légicsapás ért palesztinokat egy gázai egészségügyi központ közelében csütörtökön, tíz gyermek és hat felnőtt meghalt – közölték a helyi egészségügyi hatóságok, miközben a tűzszüneti tárgyalások elhúzódnak, és nem várható azonnali megállapodás.
A romániai mezőgazdasági termelők támogatása együtt jár az Ukrajnának nyújtott támogatással – közölte a román külügyminisztérium az ukrajnai mezőgazdasági termékek európai uniós importja kapcsán.
Donald Trump elnök csütörtökön az NBC-nek azt mondta, hogy megállapodást kötött a NATO-val arról, hogy az Egyesült Államok a szövetségen keresztül fegyvereket küld Ukrajnának, és hogy a NATO „száz százalékban” fizetni fogja ezeket a fegyvereket.
Nem bántalmazástól bekövetkezett tüdőembólia okozta az ukrán hadseregben szolgált Sebestyén József kárpátaljai magyar férfi halálát – közölte az ukrán szárazföldi erők parancsnoksága csütörtökön a hivatalos Facebook-oldalán.
Az Európai Bizottság egyenlőségért felelős biztosának őshonos kisebbségek ügyében tapasztalható tétlenségét bírálta, illetve a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezés kapcsán a jogalkotás megindítását sürgette Vincze Loránt.
Bírálja Romániát az elnökválasztás körüli botrányok miatt egy, az Egyesült Államok külügyminisztériumának honlapján olvasható elemzés, amely ugyanakkor Magyarországhoz empatikusan viszonyul.
Elutasította a Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szemben benyújtott bizalmatlansági indítványt az Európai Parlament csütörtökön.
Orbán Viktor miniszterelnök részvétét fejezte ki, a magyar külügyminisztérium pedig bekérette Ukrajna budapesti nagykövetét, miután ukrán toborzótisztek kényszersorozás közben megvertek egy magyar férfit Kárpátalján, aki később belehalt sérüléseibe.
Nagy-Britannia és Franciaország megteremti annak lehetőségét, hogy szükség esetén összehangolt módon alkalmazhassa önálló nukleáris elrettentő erejét – áll a két kormány csütörtökön ismertetett új nukleáris együttműködési deklarációjában.
A Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet szerdán közölte, hogy beleegyezett tíz túsz szabadon bocsátásába a gázai tűzszünet elérésére tett erőfeszítések keretében.
szóljon hozzá!