Fotó: Fehér Ház
Észak-Korea elkötelezte magát a teljes atomfegyver-mentesítés mellett, az Egyesült Államok pedig ennek fejében biztonsági garanciákat nyújt, s együttműködnek egymással e célok elérése érdekében, új fejezetet nyitnak kettejük viszonyában, amelyre hosszú évtizedeken szinte csak ellenségeskedés volt jellemző – ebben foglalható össze Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető keddi történelmi jelentőségű csúcstalálkozója, amely egy közös nyilatkozat aláírásával ért véget.
2018. június 12., 12:232018. június 12., 12:23
2018. június 12., 12:322018. június 12., 12:32
A két elnök először négyszemközt tárgyalt egymással, majd a munkaebéd után plenáris ülésen folytatták a megbeszéléseket, és utána szűkszavú, részleteket mellőző sajtótájékoztatót tartottak. A négyszemközti találkozó – amelyen rajtuk kívül csak tolmácsok vettek részt – negyven percig tartott.
Donald Trump amerikai elnök szerint „nagyon jól” sikerült a négyszemközti találkozója Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel kedden Szingapúrban, és kiváló kapcsolat alakult ki közöttük, együtt meg fognak oldani „egy nagy problémát, egy nagy dilemmát”.
A plenáris ülés másfél órás volt, amerikai részről John Kelly, az elnöki kabinet vezetője, Mike Pompeo külügyminiszter és John Bolton, az elnök nemzetbiztonsági tanácsadója vett részt, Kim Dzsong Un delegációjában Kim Jong Csol, az észak-koreai állampárt központi bizottságának alelnöke, Ri Szu Jong, a párt alelnöke és Ri Jong Ho külügyminiszter kapott helyet.
A közös nyilatkozatot Trump „meglehetősen átfogónak” nevezte, de mást nem mondott róla sem ő, se Kim. Az észak-koreai vezető a maga részéről az aláíráskor azt mondta, „a világ jelentős változást fog tapasztalni”, ő és Trump úgy döntött, hogy „maguk mögött hagyják a múltat”. Az amerikai elnök még annyit mondott, hogy „nagyon sokszor fog még találkozni” Kimmel, és – mint fogalmazott – teljesen biztos, hogy meghívja őt a washingtoni Fehér Házba. Trump „nagyon tehetséges embernek” nevezte Kimet, „aki nagyon szereti a hazáját”. Kijelentette, hogy „nagyon különleges kötelék” jött létre közte és Kim között, és az Egyesült Államok kapcsolata Észak-Koreával az eddigiekhez képes nagyon más lesz.
„Ez nagyon erős benyomást tesz az emberekre, nagyon boldogok lesznek, és mi orvosolni fogjuk a világ egy nagyon veszélyes problémáját” – tette hozzá Trump. A közös nyilatkozat teljes szövegét röviddel a csúcstalálkozó után ismertette a Reuters hírügynökség. A dokumentum szerint Trump és Kim a szingapúri csúcstalálkozón átfogóan, mélyrehatóan és őszintén cserélt véleményt az újfajta amerikai-észak-koreai kapcsolatok megteremtéséről, a tartós és szilárd béke megteremtéséről a Koreai-félszigeten. Trump vállalta, hogy Washington biztonsági garanciákat nyújt Észak-Koreának, Kim pedig megerősítette a „szilárd és megingathatatlan elkötelezettségét a Koreai-félsziget teljes atommentesítése iránt”. Az aláírók meggyőződésüket fejezték ki, hogy a két ország viszonya hozzájárul a béke és a jólét megteremtéséhez a félszigeten és a világban, a kölcsönös bizalom megteremtése pedig elősegítheti a félsziget atommentesítését.
A közös nyilatkozat négy pontban foglalja össze, hogy Trump és Kim csúcstalálkozóján az Egyesült Államok és Észak-Korea mit vállalt. Egyrészt, mint írták, újfajta kapcsolatokat építenek ki az amerikai és az észak-koreai nép béke és jólét iránti vágyával összhangban, közös erőfeszítéseket tesznek a tartós és stabil béke megteremtése érdekében a Koreai-félszigeten. Megerősítve az április végi Korea-közi csúcstalálkozón elfogadott panmindzsoni nyilatkozatban foglaltakat, Phenjan elkötelezi magát a Koreai-félsziget teljes atommentesítése mellett. Vállalják, hogy felkutatják és átadják egymásnak a fogságba esett és eltűnt katonák maradványait.
A közös nyilatkozat a továbbiakban megállapítja, hogy az első amerikai-észak-koreai csúcstalálkozó korszakos és nagy jelentőségű esemény, amely túllép a két ország kapcsolatait évtizedekig jellemző feszültségen és ellenségeskedésen. Trump és Kim kijelenti, hogy elkötelezett a közös nyilatkozatban foglaltak maradéktalan és gyors végrehajtásában, és ennek érdekében a lehető leghamarabb folytatódnak a kétoldalú tárgyalások, Mike Pompeo amerikai külügyminiszter tárgyalóasztalhoz ül magas beosztású észak-koreai illetékesekkel.
Hírügynökségek már eleve áttörésnek tartják azt, hogy létrejött az első, és ezért történelminek mondható amerikai-észak-koreai csúcstalálkozó, amely egy diplomáciai folyamatnak csak a kezdetét jelenti. A Reuters szerint ez tartós változást hozhat az északkelet-ázsiai térség biztonsági helyzetében, ugyanúgy, ahogy Richard Nixon néhai amerikai elnök 1972-es pekingi látogatása is átalakuláshoz vezetett Kínában. Idézik Kimet, aki szerint találkozójukat az tette lehetővé, hogy legyőzték annak minden akadályát, „a régi beidegződéseket és az előítéleteket".
A helyszíni jelentések kiemelik, hogy szívélyes légkör jellemezte a két, ősi ellenségnek számító ország vezetőjének találkozóját. A csúcstalálkozó kézfogással kezdődött, Trump pedig azt mondta, megtiszteltetés számára találkozni Kimmel, holott – mutatnak rá elemzők ” nem is olyan rég még „rakétaembernek” nevezte őt. Írnak arról, hogy az ebédet követően rövid sétát tettek együtt, Trump megmutatta partnerének egyik járművét, egy Cadillac típusút, amelyet Vadállatnak becéznek. Az amerikai elnök egyik testőre kinyitotta az autó ajtaját, Kim pedig megnézte belülről.
Andrzej Duda lengyel elnök fogadta szerdán Varsóban George Simiont, miközben éles belpolitikai vitát váltott ki Lengyelországban az AUR vezetőjének és elnökjelöltjének szereplése Karol Nawrocki lengyel ellenzéki elnökjelölt előző napi kampánygyűlésén.
A Szentszék rendelkezésre áll annak érdekében, hogy az ellenségek találkozzanak és a népek visszakaphassák a béke reményét – hangoztatta XIV. Leó pápa, aki ismételt békefelhívást intézett a keleti egyházakkal való audiencián.
Több mint 140 drónt és egy ballisztikus rakétát is bevetett ukrajnai célpontok ellen az orosz hadsereg szerdára virradóra, egy ember meghalt, többen megsebesültek a támadás következtében.
Az Európai Bizottság nem adott kielégítő és hihető indoklást arra, hogy miért tagadta meg a koronavírus elleni vakcinák szerződéseiról szóló, Ursula von der Leyen uniós bizottsági elnök és Albert Bourla, a Pfizer vezérigazgatója között váltott szöveges üzenetek nyilvánosságra hozatalát – közölte íté
Pakisztán kedden közölte, hogy továbbra is elkötelezett az Indiával kötött tűzszünet mellett, amelyről a múlt héten négy napig tartó harcok után állapodtak meg, de megfogadta, hogy teljes határozottsággal válaszol Újdelhi bármilyen jövőbeli agressziójára.
George Simion, a szélsőséges és magyarellenes Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) vezetője és elnökjelöltje látogatást tett Lengyelországban, és részt vett az ottani ellenzéki elnökjelölt, Karol Nawrocki keddi kampánygyűlésén Zabrze városban.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök kedden kijelentette: Izrael semmiképpen nem állítja le a háborút, sőt, a következő napokban teljes erejével támadni fog a Gázai övezetben, hogy „térdre kényszerítse” a Hamász palesztin terrorszervezetet.
Donald Trump amerikai elnök ultimátumot intézett Ukrajnához és Oroszországhoz, miszerint előrelépést kell elérniük a háború lezárását célzó tárgyalásokon, különben az Egyesült Államok kilép a rendezési folyamatból.
„Feljelentem Orbán Viktor miniszterelnököt, mert újabb hazugságbeszédével két bűncselekményt is elkövetett” – írta Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke a Facebook-oldalán kedden.
Közleményben üzent a román Szociáldemokrata Pártnak (PSD) a megismételt elnökválasztás vasárnapi második fordulója előtt az Európai Szocialisták Pártja (PES) és az Európai Parlament Szocialisták és Demokraták Képviselőcsoportja (S&D).
szóljon hozzá!