Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Ferenc pápa kinevezte Karikó Katalint, a BioNTech gyógyszeripari vállalat Nobel-díjas alelnökét a Pápai Életvédő Akadémia rendes tagjává – közölte a szentszéki sajtóközpont szombaton.
2024. február 10., 18:072024. február 10., 18:07
A közlemény hangsúlyozza, hogy Karikó Katalin tudományos kutatásai vezettek az mRNS alapú vakcina kifejlesztéséhez, amiért 2023-ban orvosi Nobel-díjjal tüntették ki. Karikó Katalint munkásságáért számos rangos hazai és külföldi elismeréssel jutalmazták, 2020-ban neki ítélték oda először a Közmédia Év Embere Díjat.
A vatikáni székhelyű Pápai Életvédő Akadémiát 1994-ben II. János Pál pápa hozta létre.
Az akadémia segítséget nyújt a pápai államnak a nemzetközi tudományos élettel, az egyetemekkel, kutatóközpontokkal való kapcsolattartásban. A Vatikán számára közvetlen információkat szolgáltat a legújabb technológiai és tudományos eredményektől.
Az akadémia legfeljebb hetven rendes tagból áll, akiket a pápa nevez ki öt évre. A kinevezést az ügyvezető tanács javasolja a jelöltek tudományos titulusai és szakmai hozzáértése alapján, valamint azért, mivel „hűséges szolgálatot végeznek minden egyes ember élethez való joga védelmében és előmozdításában” – olvasható az akadémia alapszabályában.
Az akadémiának magyar levelező tagjai is vannak; Freund Tamás neurobiológus professzor, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Kovács László etika professzor, az augsburgi egyetem rektorhelyettese.
A Pápai Életvédő Akadémia kétnapos plenáris ülése hétfőn kezdődik az ember szerepéről a mesterséges intelligencia korában. A találkozó résztvevőit Ferenc pápa fogadja.
Átvette a Nobel-díjat vasárnap Stockholmban Karikó Katalin biokémikus és Krausz Ferenc fizikus.
A legfontosabb, hogy örömmel végezzük a munkánkat – mondta Karikó Katalin hétfőn újságíróknak, azt követően, hogy bejelentették, Drew Weissmannal megosztva nekik ítélték oda az idei orvosi-élettani Nobel-díjat.
Megduplázta a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást a kormány, az erről szóló kormányhatározatot csütörtökön írta alá Orbán Viktor miniszterelnök.
A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.
Az orosz hadsereg 1 ballisztikus rakétát és 103 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradó éjjel, 5 ember életét vesztette, sokan megsebesültek a támadásban, a csapásmérő eszközök 16 helyszínen célba találtak.
A Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén.
Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését.
Oroszország célja, hogy 10 000 katonát vezényeljen Dnyeszteren túli területre, és hogy Kreml-barát kormányt állítson fel Moldovában, hogy ezt lehetővé tegye – mondta Dorin Recean moldovai miniszterelnök a Financial Times-nak adott interjúban.
Az Egyesült Államok szerdán megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozattervezetét, amely „azonnali, feltétel nélküli és tartós tűzszünetet” követelt Izrael és a Hamász fegyveresei között Gázában.
Vlagyimir Putyin választ fog adni az orosz repülőterek elleni támadásra – írta Donald Trump amerikai elnök Truth Social nevű közösségi portálján szerdán.
A magyar kormány úgy döntött, hogy a megduplázza a közmédia egész napos adománygyűjtő műsorában befolyt felajánlásokat, tehát „minden felajánlott forint mellé odatesz még egyet” – közölte Orbán Viktor miniszterelnök.
Június 4-e a gyász, a tanulságok levonásának és a megmaradás büszkeségének napja; a nemzeti összetartozás napjának tanulsága az, hogy a nemzetcsonkítás fájdalmát nemzet- és országépítéssel lehet meghaladni – mondta Semjén Zsolt.
szóljon hozzá!