A német államfő köszönetet mondott a közép-európai népeknek országa újraegyesítéséért

A német államfő köszönetet mondott a közép-európai népeknek országa újraegyesítéséért

Frank-Walter Steinmeier német szövetségi elnök beszédet mond az ünnepségen. Mellette Áder János magyar, Andrzej Duda lengyel, Milos Zeman cseh és Zuzana Caputova szlovák (j-b) államfő

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Köszönetet mondott Frank-Walter Steinmeier német államfő a közép-európai népeknek a hazája újraegyesítéséhez nyújtott segítségért szombaton Berlinben a német fővárost kettéosztó fal ledöntésének 30. évfordulójára rendezett ünnepségen.

MTI

2019. november 09., 15:242019. november 09., 15:24

2019. november 09., 15:282019. november 09., 15:28

A lengyelek, a magyarok, a csehek és a szlovákok bátorsága és szabadságszeretete nélkül nem valósulhatott volna meg a német egység és nem történhettek volna meg a térségbeli békés forradalmak – hangsúlyozta a szövetségi elnök a visegrádi négyek országcsoport tiszteletére emelt szobornál, amelynél Milos Zeman cseh, Andrzej Duda lengyel, Áder János magyar és Zuzana Caputová szlovák államfővel együtt virágokat helyezett el.

Az ünnepségsorozat következő rendezvényén, a belvárosi Bernauer utcai központi emlékhelynél felállított szobortól alig száz méterre álló Megbékélés kápolnájában Angela Merkel kancellár mondott köszöntőt, kiemelve:

az embereket kirekesztő és a szabadságot korlátozó falak soha nem annyira erősek, hogy ne lehessen ledönteni őket.

A kancellár kiemelte, hogy november 9. nemcsak a berlini fal ledöntésének, hanem a náci Németországban 1938-ban zsidók ellen elkövetett pogromok kezdetének évfordulója is. Ezért ez a nap arra is inti a németeket, hogy mindig következetesen fel kell lépni a gyűlölettel, a rasszizmussal és az antiszemitizmussal szemben.

Angela Merkel hangsúlyozta, hogy

a közép-európai népek segítségével harminc éve győzelemre vitt békés forradalom vívmányainak fennmaradása nem automatizmus, nem magától értetődő, természetes folyamat.

Ezekért az értékekért, a demokráciáért, a jogállamiságért és az emberi méltóság iránti tiszteletért nap mint nap meg kell küzdeni, és ez az ügy a jelenkorban, a mélyreható technológiai és globális változások idején aktuálisabb, mint bármikor az utóbbi harminc évben.

Galéria

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Hasonló gondolatokat fogalmazott meg Axel Kalusmeier történész, az egykori fal egyik leghosszabb megmaradt szakaszán kialakított emlékhelyet működtető alapítvány (Stiftung Berliner Mauer) vezetője, aki hangsúlyozta: az 1989-es békés forradalom hagyatéka a jelenkornak mindenekelőtt az, hogy mindenkinek felelősséget kell vállalnia a közösségért, gyakorolni kell a toleranciát, tisztelni és védeni kell a demokráciát és az emberi jogokat, és „meg kell tölteni élettel az egyesült Európa álmát”. Ez az üzenet minden eddiginél fontosabb most, „a populizmus és a szégyenletes antiszemitizmus erősödésének” idején – mondta.

A központi állami ünnepségen a visegrádi négyek államfői, Frank-Walter Steinmeier és Angela Merkel mellett részt vett a német törvényhozás mindkét kamarájának vezetője, Wolfgang Schäuble Bundestag-elnök és Dietmar Woidke brandenburgi kormányfő, a tartományi kormányokat összefogó Bundesrat soros elnöke, valamint Michael Müller, a tartományi rangú Berlin kormányzó polgármestere és több száz meghívott vendég, akik között magyar, lengyel, cseh és szlovák fiatalok is voltak.

Berlinben a hét eleje óta ünneplik a fal ledöntésének évfordulóját egy több mint 200 eseményből – kiállítások, koncertek, pódiumbeszélgetések sorából álló – rendezvénysorozattal.

A legnagyobb szabású rendezvényt szombat este tartják a Brandenburgi kapunál. Az ünnepi szónok Frank-Walter Steinmeier államfő, a beszéd után a berlini Állami Operaház (Staatsoper Unter den Linden) zenekara, a Staatskapelle Berlin tart hangversenyt Daniel Barenboim vezényletével. Az együttes Ludwig van Beethoven 5. – Sors – szimfóniáját adja elő egy nagyjából 120 perces műsor keretében, amelyben a Németország megosztottságának és újraegyesítésének témája köré szervezve különböző zenés és táncos betétek kapnak helyet.

Galéria

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Az egykori Nyugat-Berlint körbezáró határőrizeti rendszert 1961. augusztus 13-án kezdték építeni a keletnémet munkásőrség és néphadsereg egységei. Kezdetben szigorúan őrzött drótkerítés, majd idővel három méter magas betonfal osztotta ketté a várost és képletesen egész Európát.

A fal felhúzására a kivándorlási hullám miatt volt szükség, amely azzal fenyegetett, hogy vészesen megcsappan az NDK népessége. A két Németország megalapításától, 1949-től a fal felhúzásáig nagyjából 3 millióan menekültek az NDK-ból Nyugatra, a legtöbben Nyugat-Berlinen keresztül, mert a nagyvárosban szinte egyáltalán nem volt ellenőrzés a keleti és a nyugati szektorok határán.

A 156 kilométer hosszú határőrizeti rendszeren 28 év alatt mintegy ötezren jutottak át Nyugat-Berlinbe. Több ezer embert elfogtak szökés közben, és sokan életüket vesztették. Az áldozatok többségét lelőtték a keletnémet határrendőrök, mások vízbe fúltak, és voltak, akik a sikertelen szökés után a börtönben öngyilkosságot követtek el.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. április 12., péntek

Az autonómia kérdését nem lehet a végtelenségig szőnyeg alá söpörni – Tízéves az Európa Tanács Kalmár-jelentése

Tíz évvel ezelőtt, 2014 áprilisában fogadta el az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése Kalmár Ferenc jelentését a nemzeti kisebbségek kollektív jogairól. Kalmár Ferenccel a jelentés létrejöttének történetét, utóéletét jártuk körül.

Az autonómia kérdését nem lehet a végtelenségig szőnyeg alá söpörni – Tízéves az Európa Tanács Kalmár-jelentése
2024. április 12., péntek

Tinédzserek akartak iszlamista merényleteket elkövetni Németországban

Iszlamista indíttatású terrormerénylet előkészítésének gyanújával tartóztattak le három fiatalkorút a németországi Észak-Rajna-Vesztfália tartományban – közölte pénteken a düsseldorfi főállamügyészség.

Tinédzserek akartak iszlamista merényleteket elkövetni Németországban
2024. április 12., péntek

Putyin: eddig humanitárius okokból nem támadtuk az ukrán energetikai infrastuktúrát, de most kénytelenek voltunk reagálni

A dél-ukrajnai Dnyipropetrovszk és Herszon megyében az energetikai infrastruktúrát támadták orosz drónok az éjszaka – közölték pénteken az ukrán hatóságok.

Putyin: eddig humanitárius okokból nem támadtuk az ukrán energetikai infrastuktúrát, de most kénytelenek voltunk reagálni
2024. április 12., péntek

Hiába várják az Írországban élő románok a hazai piát és cigit, lekapcsolta a NAV a szállítmányt

Több mint ezer liter alkoholos italt, valamint cigarettát találtak a pénzügyőrök Nagylaknál egy román furgonban – tájékoztatta Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénteken az MTI-t.

Hiába várják az Írországban élő románok a hazai piát és cigit, lekapcsolta a NAV a szállítmányt
2024. április 12., péntek

Iohannisszal a stratégiai partnerségről, Zelenszkijjel a kárpátaljai magyarok jogairól egyeztetett Sulyok Tamás

Sulyok Tamás köztársasági elnök Klaus Iohannis román államfővel és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is egyeztetett csütörtökön a Vilniusban tartott Három Tenger Kezdeményezés csúcstalálkozón – tájékoztatott a Sándor-palota.

Iohannisszal a stratégiai partnerségről, Zelenszkijjel a kárpátaljai magyarok jogairól egyeztetett Sulyok Tamás
2024. április 12., péntek

Nő a feszültség, Irán továbbra is Izrael „megbüntetésével” fenyeget – Izrael jelezte: megtorolja az esetleges támadást

Elkerülhető lett volna, hogy Teherán „megbüntesse” Izraelt a múlt heti, a damaszkuszi iráni konzulátus elleni halálos csapásért, ha a támadást elítélik az ENSZ-ben – közölte csütörtökön Irán ENSZ-képviselete.

Nő a feszültség, Irán továbbra is Izrael „megbüntetésével” fenyeget – Izrael jelezte: megtorolja az esetleges támadást
2024. április 12., péntek

Zelenszkij szerint még a nyáron meg kellene kezdeni az EU-csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával

„Helyénvaló” lenne az Európai Uniónak idén júniusban megkezdenie a tárgyalásokat Ukrajna csatlakozásáról – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön.

Zelenszkij szerint még a nyáron meg kellene kezdeni az EU-csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával
2024. április 11., csütörtök

Moszkva nem vesz részt a Zelenszkij-féle béketervről tartandó tanácskozáson

Oroszország nem vesz részt a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök béketervéről Svájcban megrendezendő tanácskozáson – közölte Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő csütörtökön a Telegram-csatornáján.

Moszkva nem vesz részt a Zelenszkij-féle béketervről tartandó tanácskozáson
2024. április 11., csütörtök

Iohannis Zelenszkijnek: Románia határozottan támogatja Ukrajnát

Klaus Iohannis államfő bejelentette, hogy Vilniusban érdemi megbeszélést folytatott ukrán kollégájával, Volodimir Zelenszkijjel, amelynek során megismételte, Románia határozottan támogatja Ukrajnát.

Iohannis Zelenszkijnek: Románia határozottan támogatja Ukrajnát
2024. április 11., csütörtök

Újabb izraeli irtóhadjárat indult a Hamász ellen, de még nem a Gázai övezet déli részén

Az izraeli hadsereg (IDF) hadműveletet indított a Gázai övezet középső részén az Hamász iszlamista terrorszervezet ellen – jelentette be a katonai szóvivő csütörtökön

Újabb izraeli irtóhadjárat indult a Hamász ellen, de még nem a Gázai övezet déli részén