A NATO koordinálja az Ukrajnának nyújtott katonai segélyt Washington helyett

NATO

Váltás. A Trump-adminisztráció hivatalba lépésének közeledtével a NATO veszi át az Ukrajnának biztosított katonai támogatás menedzselését

Fotó: NATO.int

A NATO a tervek szerint átvette az Ukrajnának nyújtott nyugati katonai segélyek koordinálását az Egyesült Államoktól – közölte egy forrás kedden.

Krónika

2024. december 18., 08:572024. december 18., 08:57

Ez olyan lépés, amelyet széles körben úgy tekintenek, mint amely a támogatási mechanizmus védelmét célozza a NATO-szkeptikus Donald Trump megválasztott amerikai elnökkel szemben – közölte a Reuters.

A több hónapos késedelem után tett lépés közvetlenebb szerepet biztosít a NATO-nak az orosz invázió elleni háborúban, miközben továbbra is elzárkózik saját erőinek bevetésétől.

Diplomaták azonban elismerik, hogy

a NATO-nak való átadásnak korlátozott hatása lehet, tekintettel arra, hogy az Egyesült Államok Trump alatt még mindig súlyos csapást mérhet Ukrajnára támogatásának csökkentésével, mivel a szövetség domináns hatalma, és ő szállítja a fegyverek többségét Kijevnek.

Trump, aki januárban lép hivatalba, azt mondta, hogy gyorsan véget akar vetni az ukrajnai háborúnak, de azt nem, hogy ezt hogyan kívánja elérni. Mindemellett régóta bírálja az Ukrajnának nyújtott amerikai pénzügyi és katonai támogatás mértékét.

A NATO új ukrajnai missziójának központja, amelyet NATO Biztonsági Segítségnyújtás és Kiképzés Ukrajnának (NSATU) néven emlegetnek, a németországi Wiesbaden városában található Clay Barracksban, egy amerikai bázison működik.

Egy, az ügyet ismerő személy a Reutersnek elmondta, hogy az már teljes mértékben működőképes. A késedelmek okát nem közölték.

A NATO SHAPE katonai főhadiszállása közölte, hogy ukrajnai missziója megkezdte a feladatok átvételét az Egyesült Államoktól és a nemzetközi szervezetektől.

Idézet
Az NSATU munkája ... arra irányul, hogy Ukrajna erős pozícióba kerüljön, ami a NATO-t is erős pozícióba hozza, hogy biztonságban és jólétben tartsa egymilliárd polgárát Európában és Észak-Amerikában egyaránt”

– mondta Christopher G. Cavoli, az amerikai hadsereg tábornoka, az európai szövetségesek legfőbb parancsnoka.

„Ez egy jó nap Ukrajna számára és egy jó nap a NATO számára” – tette hozzá.

A múltban az Egyesült Államok vezette Ramstein-csoport, egy mintegy 50 nemzetet tömörítő ad hoc koalíció, amelyet egy németországi amerikai légi támaszpontról neveztek el, ahol először találkoztak, koordinálta a Kijevbe irányuló nyugati katonai szállítmányokat.

Trump első elnöki ciklusa alatt a NATO-ból való kilépéssel fenyegetőzött, és követelte, hogy a szövetségesek a nemzeti GDP 3 százalékát költsék hadseregükre, szemben a NATO által kitűzött 2 százalé-os céllal.

Eközben

a távozó Biden-kormány Washingtonban igyekszik minél több fegyvert szállítani Kijevnek, mivel attól tartanak, hogy Trump esetleg lecsökkenti az Ukrajnának szánt haditechnikai eszközök szállítását.

Az NSATU teljes létszáma körülbelül 700 fő lesz, beleértve a NATO SHAPE katonai parancsnokságán Belgiumban, valamint a lengyelországi és romániai logisztikai központokban állomásozó katonákat.

Oroszország elítélte az Ukrajnának nyújtott nyugati katonai segélyek növelését, mivel az egy szélesebb körű háborút kockáztat.

Ukrajnába látogat Trump különmegbízottja
Donald Trump megválasztott elnök leendő ukrajnai megbízottja január elején Kijevbe és több más európai fővárosba utazik, mivel a következő kormányzat megpróbálja gyorsan lezárni az orosz-ukrán háborút – közölte két, az utazás tervezéséről tudó forrás.
Keith Kellogg nyugalmazott altábornagy, aki Trump ukrajnai és oroszországi különmegbízottja lesz, nem tervezi, hogy ezen útja során Moszkvába látogat – mondták a névtelenséget kérő források.
Ehelyett magas rangú vezetőket fog meglátogatni Kijevben, és csapata azon dolgozik, hogy más európai fővárosok, például Róma és Párizs vezetőivel is találkozókat szervezzen – mondták a források. Az utazás tervén még dolgoznak, és az útiterv még változhat – figyelmeztetett az egyik forrás.
A találkozók várhatóan inkább a tényfeltárásra összpontosítanak majd a hivatalba lépő Trump-kormányzat nevében, mintsem aktív tárgyalásokra – mondták a források. Mindazonáltal a tervezett utazás, amely nem sokkal újév után kezdődik, jól mutatja, hogy a megválasztott elnök milyen sürgősnek tartja az ukrajnai háború lezárását.
Trump azt ígérte, hogy a hivatalba lépést követő 24 órán belül véget vet a háborúnak. Korábbi hírszerzési és nemzetbiztonsági tisztviselők kételyeiknek adtak hangot azzal kapcsolatban, hogy ez a bravúr véghezvihető-e, részben azért, mert Vlagyimir Putyin orosz elnöknek aligha lesz oka tárgyalóasztalhoz ülni, legalábbis a Kijev számára elfogadható feltételekkel.
Trump képviselője nem kommentálta a tervezett találkozókat, de azt mondta, hogy az ukrajnai háború gyors befejezése továbbra is prioritás a megválasztott elnök számára.

Eközben meg Matthew Miller, az amerikai külügyminisztérium szóvivője kedden arról beszélt: Észak-koreai katonák életüket vesztették az ukrán erőkkel való harcokban az Oroszországhoz tartozó Kurszk régiójában.

A külügyminisztérium napi sajtótájékoztatóján Matthew Miller megismételte, hogy

az észak-koreai egységek több tagja meghalt és megsebesült a harcokban,

azt ugyanakkor nem erősítette meg, hogy Észak-Korea újabb katonai egységeket küldött volna az orosz erők kiegészítésére.

A külügyi illetékes megerősítette a Fehér Ház hétfői értékelését, miszerint az Észak-Korea által az orosz erők rendelkezésére bocsátott katonai erők a támogató szerep után aktív bevetési feladatot kaptak. John Kirby, az elnöki hivatal nemzetbiztonsági kommunikációs szóvivője még hétfőn azt közölte, hogy az újabb harctéri fejleményre az Egyesült Államok és szövetségesei Észak-Koreai elleni újabb szankciókkal válaszolnak.

Az Ukrajnának nyújtott amerikai katonai támogatással kapcsolatban Matthew Miller külügyi szóvivő kedden úgy vélekedett, hogy

az Egyesült Államok részéről már elküldött, és még továbbítandó hadianyag mennyisége elegendő lehet az ukrán haderő számára 2025 végéig.

Matthew Miller tájékoztatóján azt is kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak nem volt köze Igor Kirillov altábornagy, az orosz hadsereg sugár-, vegyi és biológiai védelmi csapatainak parancsnoka elleni merénylethez. A külügyi szóvivő ugyanakkor hozzátette, hogy a moszkvai robbantásos merényletben megölt orosz tábornok felelős volt vegyi fegyverek bevetéséért ukrán katonák ellen.

Pat Ryder, az amerikai védelmi minisztérium, a Pentagon szóvivője keddi sajtótájékoztatóján szintén azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államok semmilyen módon nem érintett a moszkvai robbantásban, és arról tudomása sem volt előzetesen.

A brit kormány eközben 35 millió font gyorssegélyt nyújt Kijevnek az orosz támadásokban megsérült ukrán energiaipari infrastruktúra kijavítására.

A Downing Street kedd esti bejelentése szerint a csomagból 20 millió font fordítható az energiaellátás sürgősségi helyreállítására, beleértve az áramtovábbító hálózat javítási munkálatait, pótlólagos áramtermelő kapacitás létrehozását és az energiaipari infrastruktúra védelmét.

A londoni miniszterelnöki hivatal tájékoztatása szerint a program céljai között szerepel 20 megawatt (MW) összteljesítményű energiatermelési létesítmények kiépítése. Ez a Downing Street szóvivője szerint 20 ezer ukrán háztartás áramellátásához elegendő.

A csomagból további 15 millió font fordítható életmentő humanitárius segítségre azok számára, akik a téli fagyok idején a leginkább rászorulnak erre a támogatásra

– fogalmaz keddi ismertetetésében a brit kormányfői hivatal.

Ebből az összegből 10 millió fontot London az ENSZ menekültügyi szervezetén (UNHCR) keresztül folyósít több mint 21 ezer ukrán családnak, amelyek az összegből gyorsan felszerelhető fűtőberendezésekhez juthatnak.

Az ENSZ-szervezet emellett a veszélyeztetett, otthonaik elhagyására kényszerült embereknek menedéket nyújtó közösségi létesítmények téliesítésére is költhet a brit segélyből.

A Downing Street ismertetése szerint Oroszország az idén 11 nagyszabású támadást hajtott végre az ukrajnai energiaipari infrastruktúra ellen, és a háború kezdete óta az ukrán áramtermelő kapacitás legalább kétharmada megsérült, megsemmisült vagy orosz megszállás alá került.

Zelenszkij: jövőre véget érhet a háború, tartós és valódi béke kell
Olyan tartós és valódi békét kell teremtenünk, amelyet nem tud megakadályozni Oroszország – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök abban a videoüzenetben, amit a Közös Expedíciós Haderő (JEF) tallinni csúcstalálkozójának résztvevőihez intézett kedden.
Az ukrán elnök ezenkívül kiemelte, hogy véleménye szerint „a 2025-ös év elhozhatja a háború végét, de cselekedni is kell azért, hogy ez valóban be is következzen”.
A JEF csúcstalálkozóján a rendező Észtországon kívül Nagy-Britannia, Dánia, Finnország, Izland, Lettország, Litvánia, Hollandia, Norvégia és Svédország képviselői megállapodtak abban, hogy 2025-ben 12 milliárd euró értékben járulnak majd hozzá Ukrajna háborús kiadásaihoz.
Közleményükben ezenkívül hozzátették: „az átfogó, igazságos és tartós béke szükségessé teszi, hogy Oroszországnak feltétel nélkül ki kell vonnia teljes hadigépezetét Ukrajna teljes, nemzetközileg elismert területéről”.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. február 16., vasárnap

Ferenc pápát légúti fertőzéssel kórházban kezelik

Ferenc pápának szigorú pihenést írtak elő az orvosok a mielőbbi gyógyulás érdekében, ezért hagyományos vasárnapi beszédét sem tarthatta meg – közölte a Vatikán. Ferenc pápát légúti fertőzéssel kezelik.

Ferenc pápát légúti fertőzéssel kórházban kezelik
2025. február 16., vasárnap

Moszkva szerint a Nyugat többször átverte Oroszországot, ezért ők is garanciákat kérnek

Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök telefonbeszélgetése azt jelenti, hogy Moszkva és Washington ezentúl a békéről, nem háborúról fog beszélni – jelentette Dmitrij Peszkov.

Moszkva szerint a Nyugat többször átverte Oroszországot, ezért ők is garanciákat kérnek
2025. február 16., vasárnap

Osztrák késelés – a hatóságok szerint iszlamista terrorcselekmény történhetett

Egy 14 éves fiú meghalt, öten pedig megsérültek egy késeléses támadásban az ausztriai Villach városában. A hatóságok szerint a 23 éves elkövetőt iszlamista nézetek motiválták.

Osztrák késelés – a hatóságok szerint iszlamista terrorcselekmény történhetett
2025. február 16., vasárnap

Orbán Viktor: Európa azt kockáztatja, hogy lemarad a jövőt meghatározó megállapodásokról

Orbán Viktor miniszterelnök Dubajból hazafelé tartva adott exkluzív interjút Szalai Zoltánnak, a Mandiner főszerkesztőjének. Orbán Viktor magyar kormányfő a világpolitikáról, Európa szerepéről és Magyarország külpolitikai stratégiájáról beszélt.

Orbán Viktor: Európa azt kockáztatja, hogy lemarad a jövőt meghatározó megállapodásokról
2025. február 16., vasárnap

A Trump–Putyin-csúcstalálkozó alternatívájaként hívnak össze rendkívüli csúcsot az európai vezetők

Az európai vezetők jövő héten Párizsban tanácskoznak az ukrajnai háborúról, miután felmerült, hogy Donald Trump külön béketárgyalásokat folytatna Oroszországgal.

A Trump–Putyin-csúcstalálkozó alternatívájaként hívnak össze rendkívüli csúcsot az európai vezetők
2025. február 16., vasárnap

A külügyminiszterek előkészítik Vlagyimir Putyin és Donald Trump találkozóját

Telefonon beszélt egymással Szergej Lavrov orosz és Marco Rubio amerikai külügyminiszter – közölte szombaton az orosz diplomáciai tárca. Egyeztettek Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök találkozójának előkészítéséről is.

A külügyminiszterek előkészítik Vlagyimir Putyin és Donald Trump találkozóját
2025. február 15., szombat

Zelenszkij: nem fogadunk el olyan békemegállapodást, amelyet Ukrajna háta mögött köt bárki

Ukrajna nem fogad el olyan békemegállapodást, amelyet a háta mögött vagy a bevonása nélkül köt bárki is – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián.

Zelenszkij: nem fogadunk el olyan békemegállapodást, amelyet Ukrajna háta mögött köt bárki
2025. február 15., szombat

Még három izraeli túszt szabadon engedett a Hamász

Az Hamász iszlamista terrorszervezet szabadon engedett három újabb izraeli túszt cserébe 369, izraeli börtönökben őrzött palesztinért, köztük 36 életfogytiglanra ítélt terroristáért.

Még három izraeli túszt szabadon engedett a Hamász
2025. február 15., szombat

Navalnij özvegye szerint Putyinnal nincs értelme tárgyalni

A Müncheni Biztonságpolitikai Konferencia (MSC) egyik meghatározó pillanata volt, amikor Julija Navalnaja, az orosz ellenzéki vezető, Alekszej Navalnij özvegye szenvedélyes beszédet mondott.

Navalnij özvegye szerint Putyinnal nincs értelme tárgyalni
2025. február 15., szombat

Kórházba került Ferenc pápa, programjait törölték

Ferenc pápa a Vatikánhoz közeli Gemelli-klinikára ment kivizsgálásra, hörghurutjának kezelésére – közölte a szentszéki sajtóközpont.

Kórházba került Ferenc pápa, programjait törölték